Mindenekelőtt biztosítom elnök urat, hogy a Reális Zöldek Civil szervezet szereti Paksot.
SZERETLEK PAKS!
„Szeretlek Paks” jelszó jegyében a Reális Zöldek 2014. február 10-én a Sándor Palota előtt, a Várnegyedben, a Szent György téren köszönik meg
ÁDER JÁNOS
köztársasági elnöknek, hogy aláírta
PAKS bővítéséről az Országgyűlés által nagy többséggel becikkelyezett
magyar- orosz szerződést.
Paksnál is, jobban az igazságot.
A reális zöldek nem hallgatják el az igazságot, csak azért, hogy ne bántsanak meg senkit! Ez esetben ugyanis nem bántanánk senkit, csak az igazságot. Mindent szabad bántanunk, sőt néha még kell is, csak egyedül az igazságot nem.
Az igazság kimondása a nemzetre nem lehet káros. A reális zöldek az igazságot durván és kíméletlenül képviselik. Az igazság és a jó ismeretéből mindenkinek és mindennek, tehát a hazának is, csak haszna lehet.
Az igazság nem tömeg kategória kérdése! Demokráciában vitatott ügyekben a zöld szervezetek körében egy szervezetnek a reális zöldeknek is lehet igaza. Valójában mi nem zöld, hanem reális zöld civil szervezet vagyunk, a népjóléti és szociális kérdésköröket is, beleértjük a környezetvédelem fogalmába. A reális zöldek biztosak a dolgukban, nem félnek a vitáktól, keresve keresik rá az alkalmat.
A vita a reális zöldek szerint tudáscsere.
Válaszom a következő:
A berendezések gyártóművi előírások szerinti ciklusidei helyett az
amerikai ASME szabványra építették a ciklusidőket, amelyek hosszabbak, helyenként lényegesen hosszabbak a gyártóművi előírásoknál. Öreg berendezéseknél a ciklusidőket csökkenteni kellett volna, annak érdekében, hogy adott időszakban az öreg berendezések meghibásodási valószínűsége ne növekedjen. Az öregebb autókat például gyakrabban kell vinni műszaki vizsgára, mint az újakat. Az én autóm 30 éves.
A paksi erőmű is alkalmazza az üzem közbeni karbantartást régóta a biztonsági rendszereken kívüli berendezéseknél, Elnök úr 2018-at jelöl meg a bevezetés időpontjának, de azt elhallgatja, hogy az a biztonsági rendszerek üzem közbeni karbantartásának bevezetését jelenti, amit én kifogásolok. Ilyen típusú blokkokon a biztonsági rendszerek üzem közbeni karbantartását Pakson kívül csak Dukovaniban alkalmazzák. Együtt dolgozták ki Pakssal és most egymásra hivatkoznak, mint jó példára. Igaz, hogy Loviisában is alkalmazzák még, de ott 4 biztonsági rendszer van.
Loviisával a főjavítások hosszát nem célszerű összehasonlítani, mert igaz ugyan, hogy a reaktor ugyanaz a típus, de legtöbb helyen a többi
berendezés típusa és számossága is különböző, például a biztonsági rendszereknél is.
Információim szerint ciklusidő szerint betervezett munkákat hagytak el, igaz hogy arról nincs információm, hogy azok biztonsági berendezések voltak-e. Viszont a valamilyen szinten már üzem közben is tapasztalt és a blokk leállásakor egyértelműen jelentkező primerkörből a szekunderkörbe történő átszivárgás helyét nem találták meg és a blokkot így indították vissza. Ez pedig a nukleáris biztonsági kockázatot lényegesen növelő hiba, ami üzem közben bármikor igen jelentős környezeti szennyezéssel járó üzemzavart okozhat. Nem értem, hogy a hatóság hogyan engedhette így a blokk
indítását.
Tény, hogy az engedélyest a biztonsággal kapcsolatos döntéseiben nem korlátozhatják a tulajdonos intézkedései, de az engedélyes menedzsmentje az ilyen döntéseket "önként" bevállalhatja a kiemelkedő jövedelmek miatt abban bízva, hogy a következményeket majd megússzák.
Elnök úr kedves figyelmébe ajánlom a véleményemet a Kormány tárca nélküli minisztereiről.
A reális zöldek időben figyelmeztettek. Az energia politikánkat művelők körében nincs nálunk gyűlöltebb, sem kevésbé értett szó, mint a: kritika.
A reális zöldek nemcsak kifejezik a jó szándékú kritikai észrevételeiket, hanem javaslatokat tesznek a haza érdekeit szem előtt tartó energia politika művelésére.
Ha a kormánypártokban volna is szándék tisztességes, a haza érdekeit szem előtt tartó politikát folytatni, a héttérben ott vannak a energetikához nem értő állami vezetők.
----------------------------
Dr. Rétvári Bence úr
államtitkár
Tisztelt Államtitkár úr!
Mindenekelőtt köszönöm, hogy üzenetemet Államtitkár úr elolvasta.
Az alábbi üzenetemet tájékoztatás céljából küldöm.
Kapcsolódik a Zebegényben történt földcsuszamláshoz.
Pakson a Dunától távol lévő magas partfal 1976-ban és 1977-ben mozdult meg.
Az ország legnagyobb földmozgásai a magas partok területén zajlottak le Budapesttől Mohácsig, hat szakaszon közvetlenül a Duna jobb partján.
A Dunát, Budapesttől az országhatárig 20-30 kilométer széles sávban a környező régióktól domborzatilag jól elkülönülő ártéri síkság kíséri.
A Kormány illetékes miniszterei, állami cégvezetők elhallgatják, a szükséges vízügyi beavatkozásokat. Nevezetesen a talaj vízszint stabilitását, a hideg víz csatorna kotrását, a Duna medre és a jobb oldali part rendezését. Az MTA 2010-ben hívta fel a figyelmet, hogy a fajszi vízlépcső megépítése hozzájárul Paks bővítésének biztonságos hűtéséhez.
Az RZK szerint a Paksi beruház kormányzati és állami cég vezetői nem a dolgukat teszik, hanem időhúzást folytatnak kiemelkedő jövedelmük minél további megtartása és a politikai elvárásnak való megfelelésük érdekében.
A paksi földmunkákról egyeztettem az OAH főigazgatójával Fichtinger Gyula úrral. A Főigazgató úr válaszát elfogadtam, annak okán, hogy az OAH a törvény szerint teszi a dolgát a földmunkák megkezdése vonatkozásában, az OAH kizárólag a nukleáris biztonság felelőse.
Nyitva maradt kérdéskör, az üzemelő Paks 4. számú blokk, amely szomszédságába kerülnek az Paks 2 bővítés új blokkok.
Paksi üzemelő blokkok, süllyedését az OAH monitoring rendszer figyelemmel kíséri.
A problémát ott látom, hogy a paksi téglagyár 42 méteres feltárásakor, az egykori téglagyár szelvényében 12, illetve 10 löszréteget és 10, illetve 9 eltemetett talajt mutattak ki. A paksi atomerőmű talaján a két új reaktor blokk elhelyezése igazságáról a reális zöldek nincsenek meggyőződve.
Paks I. létesítése előtt az erőmű helyének a kiválasztására a Budapesti Városépítési Tervezési Intézet (BUVÁTI) kapott megbízást, a hetvenes évek elején. Egy idő után település kijelölési tanulmánynak nyoma veszett.
Szekszárd és Paks között éveken át vérmes csatározások folytak a beruházáshoz tervezett lakótelepért. „ Ha megtehetnék, azt is megszerveznék a szekszárdiak, hogy náluk folyjon a Duna” (Forrás: Vicsek Ferenc „A bomlás melege”)
A Duna a város mellett folyik, a jobb oldali part mélyül, a Kalocsa oldali part egyre kiválóbb a fürdésre, homokos partnak köszönhetően. A Duna medrébe történő beavatkozás és a jobb oldali párt rézsűzése, stb.. esetén a talaj vízszint stabilitásának csak akkor van esélye, ha Paks térségében a Duna vízszintje állandó.
A politikusok, Zebegényt, Paks bővítését csak közös nevezővel kezelhetik!
Budapest, 2020. június 23.
Tisztelettel: Juhos László, reális zöldek elnöke
---------------------
Fichtinger Gyula úr
főigazgató
Országos Atomenergia Hivatal
Tisztelt Főigazgató úr!
Emlékeztetem Főigazgató urat, hogy az Index és az általa hivatkozott Direkt36 cikkeivel Paks-2 földmunkáinak megkezdése kapcsán Főigazgató kérdésemre nem adott választ.
A cikkekben röviden az szerepel, hogy megkezdik Paks-2 földmunkáit a létesítési engedély kiadása előtt, a munkákért az OAH nem vállal felelősséget, de ezt a felelősség vállalást Paks-2 megteszi és mindezekre kormányrendelet módosítás ad lehetőséget.
A hírek valóság tartalmának teljes ismerete nélkül az eset legalább két aspektusból vizsgálható és értékelhető.
Az egyik a pénzügyi, gazdasági kockázat kérdése. Amennyiben ugyanis a végleges létesítési engedély szerint az előre kiásott alapgödör nem megfelelő, vagy nem megfelelő helyen lesz, ad abszurdum a bővítés nem kapja meg a létesítési engedély (ami persze csak elvi lehetőség) akkor a korrekció akár jelentős többlet kiadásokkal is járhat.
Az OAH a finanszírozás kérdéseiben természetes módon nem vállal felelősséget. Paks-1 és Paks-2 blokkjainak párhuzamos üzeme esetén a Duna víz hőfok korlát tarthatósága kapcsán is kijelentette, hogy az nem nukleáris biztonsági, hanem környezetvédelmi és termelés biztonsági kérdés, tehát nem tartozik a felelősségi körébe. Annak pedig igazából semmi jelentősége nincs, hogy Paks-2 vállalja a felelősséget az előre kiásott alapgödör kapcsán, az esetleges károkat ugyanis nyilván nem ők fogják megtéríteni, hanem az adófizetők.
A másik aspektusa a dolognak a nukleáris biztonság kérdése. Az szinte teljes biztonsággal kijelenthető, hogy az előre kiásott alapgödörnek Paks-2 nukleáris biztonságára nem lenne hatása. A tervezett alapgödörhöz igen közel ott üzemelnek viszont Paks-1 blokkjai. A kiásott alapgödör ezeknek (főleg a 4. blokknak) a megcsúszását eredményezheti, ami igen komoly nukleáris biztonsági kérdés, emiatt tehát a földmunkák megkezdéséhez az OAH jóváhagyása feltétlenül szükséges.
A Paks-2-vel kapcsolatos nyilatkozatok szerint a tervezés során számoltak az üzemelő blokkok megcsúszásának a kockázatával és annak csökkentése érdekében résfalazásos technológiát dolgoztak ki. Azt azonban, hogy ez a technológia megfelelő, illetve elegendő-e az üzemelő Paks-1-es blokkok védelméhez, azt feltétlenül a nukleáris hatóságnak kell vizsgálni és engedélyezni, ebben a kérdésben Paks-2 nem vállalhat felelősséget.
Bízom benne, hogy ennek a kérdésnek az OAH által történő vizsgálata és engedélyezése előtt a földmunkákat nem fogják elkezdeni, az ebből eredő problémák ugyanis megpecsételhetik Paks-1 mellett Paks-2 sorsát és ezekkel együtt a magyar villamos-energia rendszer sorsát is.
A cikkekben említett kormányrendelet módosításhoz pedig annak valóság tartalmától függetlenül csak annyit, hogy nukleáris biztonságot érintő kérdésekben, a nukleáris hatóság támogató szakmai állásfoglalása nélkül nem szabad rendeleteket, vagy törvényeket alkotni. Ezek már most is, a létesítés előre haladásával, pedig egyre nagyobb nukleáris kockázatokat eredményezhetnek, amiket a régió, sőt az egész ország érdekében feltétlenül el kell kerülni.
Várom Főigazgató úr megtisztelő válaszát, amelyet előre is köszönök.
Budapest, 2020. június 15.
Tisztelettel: Juhos László, elnök, főszerkesztő
.
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Kedd Okt 27, 2020 6:03 pm
A Reális Zöldek Klub közleménye : Paksi Atomerőmű biztonsága
Az MVM csoportban a Paksi Atomerőmű tulajdonosi jogait gyakorló állami intézményben a nukleáris biztonság kérdéseihez való hozzáállást, amit biztonsági kultúrának is neveznek, a korábbi szintre kellene emelni, mert sajnos most messze alatta van.
Ahhoz, hogy egyáltalán legyen jövője az atomenergetikának a Paksi Atomerőműben a termelési kényszer helyett a biztonság elsődlegességét kellene szem előtt tartani. A 36 éves, meghosszabbított üzemidejét futó erőmű előző évi csúcs termelése nagy valószínűséggel nem a biztonság elsődlegességének jegyében született. Ez rövid távú siker. Csom Gyula professzor úr írta, hosszú távon a biztonság elsődlegessége jelenti egyben a gazdasági optimumot is.
A meghosszabbított üzemidőben bevezetett változtatások is, a termelési kényszer jegyében születtek és sajnos eltávolodtak a tervezési alapoktól. A vezérigazgató egyik ez évi értékelésében a belső bizalmi légkör jelentős gyengüléséről írt, amit sürgősen helyre kellene állítani, mert az a biztonságos üzemeltetés egyik alap feltétele. Paks-1 biztonságos üzemeltetése Paks-2-nek is feltétele.
Paks hűtése ügyében az állami energetikai intézmények vezetői az Országgyűlés szakmai bizottságait egyoldalúan tájékoztatják, a tények egy részét elhallgatják. Az MTA Stratégiai Programok, Energiastratégiai Munkabizottság szerint a fajszi vízlépcső miatti vízszintemelkedés lehetővé tenné a Paksi Atomerőmű bővítésének friss víz hűtését.
Juhos László, elnök, okl. energetikus szakmérnök, reaktor szakmérnök
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Pént Jan 29, 2021 7:30 pm
Észrevételre várva
Fichtinger Gyula úr
főigazgató
Tisztelt Főigazgató úr!
Hosszú távon a biztonság elsődlegessége jelenti egyben az atomerőművet illetően a gazdasági optimumot is. (Csom Gyula)
Úgy gondolom, hogy termelési kényszer következtében a paksi termelés veszélybe sodorhatja hazánk biztonságos villamos energia ellátását.
A reális zöldek által alapított „Reális Zöld valóság” című internetes sajtótermék párbeszéd rovatában:
közzétételre került az OAH 2021. január 19-én sorra került évindító sajtótájékoztatója+ észrevételek.
A rovatba a csatolt értékelő vélemény érkezett a biztonságról a szerkesztőség címére.
Szándékomban áll a vélemény közzététele a rovatban, Főigazgató úr észrevételével együtt.
Várom Főigazgató úr megtisztelő észrevételét.
Budapest, 2021. január 29.
Tisztelettel: Juhos László, főszerkesztő
----------------------
Gondolatok a biztonsági rendszerek üzem közbeni karbantartásának (ÜKK) engedélyeztetése kapcsán
Az ÜKK engedélyeztetése során az engedélyes erőmű és az engedélyező hatóság kijelentik, hogy az ÜKK bevezetése után a biztonság szempontjából nem romlik a helyzet, így teljesül a Nukleáris Biztonsági Szabályzat (NBSZ) azon előírása, hogy az átalakítás nem csökkentheti a nukleáris biztonságot.
Ezt arra alapozzák, hogy az ÜKK bevezetése előtt egy biztonsági hűtővíz rendszer két blokkra közös ágának megengedett éves üzemképtelenségi idejea tervezési alapok szerint is 30 nap volt és ez az idő az ÜKK bevezetése után sem lesz hosszabb.
Gondolatok a fenti kijelentéshez:
• A nukleáris biztonságot nem a két blokkra közös biztonsági hűtővíz ág üzemképessége alapján kell megítélni, hanem reaktor, illetve blokk szinten, vagyis az egyes blokkok érintettsége és az azokra gyakorolt hatások alapján.
• Az igaz, hogy egy biztonsági hűtővíz rendszer két blokkra közös ágának engedélyezett üzemképtelenségi időtartama az ÜKK bevezetése előtt 30 nap volt és az ÜKK bevetetése után is 30 nap és nyilvánvalóan ugyanennyi a blokkok érintettsége külön-külön is. Az viszont jelentős eltérés, hogy az ÜKK bevezetése utáni 30 nap üzemképtelenség egy adott blokkot teljes egészében üzemelő reaktor mellett érint, míg az ÜKK bevezetése előtti előírások szerint a 30 napból csak 15 nap érintett üzemelő reaktor melletti blokkot. A másik 15 nap pedig karbantartásra leállított blokkonvolt, ahol egy-egy biztonsági rendszert engedélyezetten kikapcsolnak karbantartásra és ez alatt az idő alatt a blokki biztonsági hűtővíz rendszer üzemképtelen állapota is engedélyezett, ráadásul idő korlátozás nélkül.
• Az egy biztonsági hűtővíz rendszer nélkül üzemeltetett blokk, illetve reaktor esetén tehát a kockázati idő az ÜKK bevezetése után a korábbi 15 napról 30 napra nőtt, ami nyilvánvalóan a nukleáris biztonság csökkenését eredményezi. Nem teljesül tehát az NBSZ azon előírása, hogy az átalakítás nem csökkentheti a nukleáris biztonságot, tehát az NBSZ ezen előírása alapján az ÜKK-tnem lett volna szabad engedélyezni!
Az ÜKK engedélyeztetése kapcsán végzett számítások szerint az ÜKK alatt bekövetkező bizonyos tervezési üzemzavar esetén a fűtőelem burkolat hőmérsékletére vonatkozó biztonsági kritérium nem teljesül, vagyis üzemanyag sérülés következhet be.Az NBSZ előírása szerint a megkívánt biztonsági kritériumoknak a tervezési üzemzavarok esetén minden esetben teljesülni kell.
A nem teljesülő biztonsági kritérium problémáját a felek egyeztetésen „oldották meg”. Megállapodtak abban, hogy az ÜKK során bekövetkező biztonsági kritérium túllépést okozó tervezési üzemzavar az NBSZ egyik pontjára hivatkozva a vizsgálandó üzemzavarok közül kiszűrhető, vagyis figyelmen kívül hagyható!
Gondolatok a fenti probléma megoldáshoz:
• A biztonsági kritérium sérülést eredményező üzemzavar az eredeti műszaki tervben és biztonsági elemzésekben is szereplő tervezési üzemzavar.A tervezők azért írták elő üzem közben mindhárom biztonsági rendszer üzemképességét, hogy éppen az ilyen jellegű üzemzavarok során is teljesíthetők legyenek a biztonsági kritériumok. A tervezők azonban egy biztonsági rendszer üzemképtelensége esetén a biztonsági kritérium sérülését okozó üzemzavar problémáját nem annak figyelmen kívül hagyásával „oldották meg”, hanem a blokk leállításának előírásával. Leállított, lehűtött blokkon ugyanis azért engedélyezett egy biztonsági rendszer üzemképtelensége, mert akkor az ilyen és ehhez hasonló jellegű üzemzavarok elő sem fordulhatnak.
• A kiszűrt üzemzavar számított bekövetkezési gyakorisága valóban kisebb az NBSZ-ben szereplő szűrési kritériumnál, a kiszűrés tehát formálisan rendben van. A kritérium túllépés mértéke viszont minimális, ilyen esetben számolni kellett volna a bekövetkezési gyakoriság és a kritérium érték meghatározásának hibáival (főleg valószínűségialapon végzett számításoknál).A hibák figyelembe vétele esetén a túllépés talán nem is lett volna egyértelmű, vagy esetleg nem is lett volna megállapítható. Az elemzők számításainakmegbízhatóságával kapcsolatosan pedig csak annyi megjegyzés, hogy egy másik eset kapcsán szigorúan tudományos alapon, determinisztikus számításokkal meghatároztak egy biztonsági határértéket, ami akkor megfelelő volt. Később, amikor az adott paraméter meghaladta az általuk kiszámolt határértéket, akkor ugyanazok a szakemberek új határértéket határoztak meg, ami a korábbinak több mint a duplája volt és így nyugodtan üzemeltek tovább!
• A hibáktól függetlenül is ilyen kis eltérés esetén a biztonsági kultúra egyik fontos elemének, a konzervatív döntéshozatalnak az alkalmazásával az adott üzemzavart szintén nem lett volna szabad kiszűrni.
• A nemzetközi nukleáris eseményskála (INES) szerinti besorolásoknál az NBSZ szűrési kritériumnál nagyságrendekkel kisebb bekövetkezési gyakoriságú üzemzavarokat tekintik tervezésen túliaknak, amelyek a hagyományos biztonsági elemzésekben már nem szerepelnek. Az ennél nagyobb gyakoriságúakat tehát tervezési üzemzavaroknak tekintik és ebbe a kategóriába tartozik a kizárt üzemzavar is. Ezt az NBSZ és az INES kézikönyv közötti ellentmondást haladéktalanul értékelni kell és fel kell oldani.
• Elgondolkodtató az is, hogy a kiszűrést azt követőn végezték el, hogy a számítások alapján a fűtőelem burkolatok hőmérsékletére vonatkozó biztonsági határérték túllépését állapították meg. Nagy valószínűséggel az érintett üzemzavar bekövetkezési valószínűségét is ezt követően határozták meg, mert egyébként ezt az üzemzavart már a biztonsági számítások előtt kiszűrték volna és nem is végezték volna el azokat a számításokat, amelyek a biztonsági kritérium sértést hozták ki eredményül. Amennyiben pedig a bekövetkezési valószínűséget tényleg utólag határozták meg, akkor annak megbízhatóságával kapcsolatosan a fentebb leírt példát figyelembe véve erős fenntartásoklehetnek.
• Összegezve tehát a fűtőelem burkolat sérülését eredményező üzemzavar kiszűrése formálisan ugyan rendben van, de a fenti megfontolások alapján nem lett volna szabad kiszűrni és ebben az esetben az NBSZ szerint a megkívánt biztonsági kritérium nem teljesülése miatt az ÜKK-t nem lett volna szabad engedélyezni!
.
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Pént Ápr 16, 2021 10:29 am
Tisztelt Kollégák!
Régi vesszőparipám, a biztonsági rendszerek üzem közbeni karbantartása kapcsán újabb információk jutottak el hozzám, amit a mellékelt anyagban foglaltam össze.
Most úgy gondolom, hogy ebben a témában ez az utolsó írásom, eredményt eddig nem sikerült elérni és a saját nyugalmam ennél sokkal fontosabb.
Ha az eddig leírtak alapján Paks környékén lakva egyáltalán lehet nyugalomról beszélni.
Üdvözlettel: Nagy Tibor
Gondolatok 2.
A biztonsági rendszerek üzem közbeni karbantartásának engedélyeztetése kapcsán
Az üzem közbeni karbantartást az erőmű régóta alkalmazza a tartalékkal rendelkező termelő berendezések esetén, az esetleges termelés kiesésből adódógazdasági kockázat felvállalása mellett.
A 2000-es évek vége felé (érthetetlen módon éppen a tervezett üzemidő végéhez közeledve) azonban felmerült a biztonsági berendezések üzem közbeni karbantartásának bevezetési lehetősége is.
Az erőmű készíttetett egy megvalósíthatósági tanulmányt, ami pozitív eredményt adott, vagyis megvalósíthatónak ítélte a biztonsági berendezések üzem közbeni karbantartását, a nukleáris biztonság csökkenése nélkül, sőt annak minimális növekedésével.
A tanulmányban azonban van legalább két súlyos tévedés. A biztonsági berendezések üzem közbeni karbantartása az anyag szerint alapvetően a karbantartási folyamatot érinti. Ebből vezették le az előírásoknak való megfelelést és a nukleáris biztonság növekedését is. Az természetesen nem kérdés, hogy az üzem közbeni karbantartás érinti a karbantartási folyamatot is, de a biztonság szintjének megítélése szempontjából annál sokkal lényegesebb az üzemeltetési folyamat érintettsége, mivel a karbantartásra kikapcsolt biztonsági berendezések hiányának üzem közben bekövetkező események esetén lehetnekigen súlyos következményei.
A másik súlyos tévedés az volt, hogy az átalakítást 2. átalakítási kategóriába sorolták, mivel véleményük szerint nem érinti a tervezési alapokat. A biztonsági berendezések üzem közben történő kikapcsolása (pl. karbantartásra) azonban nagyon is érinti a tervezési alapokat, ráadásul homlokegyenest ellentétes azokkal, az engedélyezési eljárás során tehát 1. átalakítási kategória lett volna indokolt, vagyispl. közmeghallgatást is kellett volna tartani.
A biztonsági berendezések üzem közbeni karbantartására a 2010-es évek elején a dízelgenerátorokat jelölték ki, az erőmű erre készített biztonsági elemzést, ami a megvalósíthatósági tanulmányhoz hasonló pozitív eredményeket hozott ki.
A dízelgenerátorok üzem közbeni karbantartása véleményem szerint sem okozott volna jelentős biztonsági problémát, mivel ennek során a biztonsági rendszer berendezései normál villamos betáplálásról üzemképesek maradtak volna és szükség esetén eltudták volna látni a feladatukat. Probléma csak teljes feszültség kimaradás esetén lett volna, amikor a karbantartásra kikapcsolt dízelgenerátor miatt az adott biztonsági rendszernek nem lett volna üzemzavari villamos betáplálása, tehát az egész biztonsági rendszer üzemképtelenné vált volna. A villamosenergia rendszer azonban ma már meglehetősen stabil, így a teljes feszültség kimaradásnak igen kicsi a valószínűsége.
A dízelgenerátorok üzem közbeni karbantartásának projektje azonban időben összeért a biztonsági hűtővíz vezetékek cseréjének rekonstrukciós projektjével, amit csak leállított blokk mellett, tehát jelentős termelés kieséssel lehetett volna végezni. Feltételezhetően ekkor fogalmazódott meg az a gondolat, hogy a dízelgenerátorok üzem közbeni karbantartása helyett a teljes biztonsági rendszer üzem közbeni karbantartását kell megcélozni és engedélyeztetni. Ebben az esetben ugyanis a biztonsági rendszer üzem közbeni karbantartása alatt végezhetők el a biztonsági hűtővíz vezeték cserék is üzemelő blokk mellett, tehát termelés kiesés nélkül.
A teljes biztonsági rendszer üzem közbeni kikapcsolása azonban már súlyos biztonsági problémákat vet fel, mivel ellentétes az eredeti tervezési alapokkal. Az átalakítást azonban ennek ellenére „sikeresen” megalapozták. Igaz, hogy a megalapozásnál hibás kiinduló adatokat vettek figyelembe pl. a biztonsági hűtővíz rendszer közös ágának üzemképtelensége tekintetében és pl.figyelmen kívül hagyták azt a tervezési alapokban szereplő üzemzavart, amelynek során üzemanyag burkolat sérülés következhet be.Mindezek ellenére azonban a nukleáris hatóság az átalakítást 2. szintű átalakításként jóváhagyta.Az átalakítás 2. szintű minősítése többek között abból a szempontból lényeges, hogy az egész engedélyezési folyamat közmeghallgatás nélkül, tehát a nyilvánosság teljes kizárásával történhetett meg. Véleményem szerint ugyanis borítékolni lehetett volna a közvélemény álláspontját egy olyan kérdésben, hogy „támogatná-e az atomerőmű blokkjainak üzemeltetését a meghosszabbított üzemidőben akkor, ha üzemelő blokkon egy-egy biztonsági rendszert hosszabb időre kikapcsolnának karbantartásra, ami a tervezett üzemidőben rövid ideig sem volt megengedett?”. Ráadásul a kérdésre adott válasz alapvetően befolyásolta volna a bővítés megítélését is.
Az engedélyezési folyamattal kapcsolatosan pedig van még egy igen súlyos adalék. Információim szerint a nukleáris hatóság az engedély kiadása előtt független szakértővel is véleményeztette az erőmű által beadott engedélyezési dokumentumot. A független szakértő számos negatív véleményt fogalmazott meg, amelyek mindegyike szerepel az általam fentebb leírtak között és a korábbi anyagaimban is. Ezeken kívül volt még több fontos ellenvetésük, pl. hogy a valószínűség alapú kockázat értékelő program, aminek eredményeire gyakorlatilag az egész átalakítást alapozták, nincs megfelelően verifikálva és validálva.
Véleményem szerint a tervezési alapoktól ilyen mértékben eltérő átalakítás engedélyezéséhez megfelelően verifikált ésvalidált program sem lenne elégséges és elfogadható. A szakértő is kétségét fejezte ki abban a tekintetben, hogy elfogadható-e determinisztikus alapon meghatározott kritériumok kikönnyítése valószínűség alapú módszerrel.
A független szakértő az általa feltárt súlyos hiányosságok felszámolásáig a hatósági eljárás felfüggesztését, majd azt követően új eljárás indítását javasolta 1. szintű átalakításként.
A független szakértő véleményét azonban a nukleáris hatóság figyelmen kívül hagyta és kiadta a biztonsági rendszerek üzem közbeni karbantartásának engedélyét, amit néhány éve már alkalmaznak is és közben természetesen végzik a biztonsági hűtővíz rendszerek rekonstrukciós munkáit. A biztonsági rendszer többi berendezésének karbantartását egyébként ugyanúgy főjavítás alatt végzik, mint korábban, jelentősen csökkentve ezáltal az üzem közbeni karbantartást megalapozó elemzésekben felsorakoztatott előnyöket és növelve a hátrányokat.
Egy nukleáris létesítmény üzemeltetését és felügyeletét ennél azért sokkal komolyabban kellene venni. És a létesítmény ezt ki is fogja követelni magának.
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Pént Ápr 16, 2021 8:42 pm
Szevasz Tibor!
Köszönöm a leveled.
Örülök annak, hogy írtál. Annak már kevésbé, hogy nem vidám dologról írsz.
Sajnálom, hogy a felvetésed, eddigi erőfeszítésed nem járt sikerrel.
Nekem, sem erőműves, sem hatósági kapcsolataim nincsenek, így segíteni nem tudok.
Csak az az egy dolog segíthet, amire az írásod utólsó mondata utal.
(Jó lenne, ha egy felismert majd-nem-esemény is kiváltaná az ÜKK sikeres felülvizsgálatát, és nem kelle ehhez egy nagyobb esemény.)
Azt veted fel, amit én már régen gondolok a németekről. Csak akkor fognak változtatni az energiapolitikájukon, ha bekövetkezik egy néhány, nagyobb területet érintő, hosszabb áramszünet.
1996-ban a Magyar Országgyűlés felismerte miszerint az atomenergia békés célú alkalmazása az ipar, a mezőgazdaság, az egészségügy és a tudományos kutatások számos területén elősegíti az emberiség életfeltételeinek javítását.
A Törvényhozó a felismerését az 1996. évi CXVI. törvényben fogadta el.
Az 1996. évi CXVI. törvény 4§ (11) bekezdése szerint:
„Az atomenergia alkalmazásával összefüggő alapvető, tudományos, technikai és egyéb ismereteket - a kockázatokra is kiterjedően - oktatni, valamint a közszolgálati hírközlés, a közművelődés útján az állampolgárokkal rendszeresen ismertetni kell.”
Magyar Tudományos Akadémia gondozásában a Köztestületi Stratégiai Programok, Energiastratégiai Munkabizottság „Megújuló energiák hasznosítása” című, 2010-ben kiadott összeállításban.
Az összeállítás 95. oldalán a vízlépcsőkről többek között a következő olvasható:
„ – Az adonyi vízlépcső vízszintemelkedés segítené a Dunai Hőerőmű, a fajszi vízlépcső miatti vízszintemelkedés pedig lehetővé tenné a Paksi Atomerőmű bővítésének frissvíz- hűtését. „
A Dunán felettünk a német, osztrák és szlovák szakaszon több mint 40 vízlépcső épült fel.
A vízlépcsők felépítését követően a Duna magyarországi szakaszára a Duna nem szállít hordalékot.
A Duna által szállított hordalék elmaradása miatt a Duna magyarországi szakaszának a medre mélyül, különösen mélyül a Duna Budapest alatti szakasza.
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Szerd Máj 19, 2021 5:46 pm
Országos Atomenergia Hivatal. Válasz: Juhos László - Felvetés
Tisztelt Juhos Úr!
Köszönettel vettük levelét, melyben felhívja figyelmünket Szabó Benjamin "Atom Korkép" című könyvében található rajzra és az azon látható kutakra.
Kollégáink megvizsgálják a kutak az ön által javasoltak szerinti alkalmazásának lehetőségét.
Tisztelettel,
Balczó Béla András
titkárságvezető
Tel: +36-1-4364-987
Fax: +36-1-4364-804
E-mail: balczoba@haea.gov.hu
1036 Budapest, Fényes Adolf u. 4.
Következő téma megtekintése Előző téma megtekintése Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban Nem mellékelhetsz fájlokat a fórumban Nem tölthetsz le fájlokat a fórumban
Gy.I.K.
Keresés
Taglista
Csoportok
Profil
Üzeneteid olvasásához jelentkezz be
Belépés
