Emlékezés
Vízlépcsőt építeni a Tiszán az olyan lenne, mintha a vészes vérszegénységben szenvedőt trombózissal gyógyítanánk. (Zöldek Országos Találkozója, 2001-ben)
A Duna –Tisza homokhátság sivatagosodik, A Hátság vízpótlására az Országgyűlés 1995-ben fogadott el határozatot. Az egymást váltó kormányok annak ellenére, hogy a Hátság sivatagosodik, a térség vízpótlása érdekében nem tettek semmit.
.A Vásárhelyi terv pazarló módon tesz, a vízpótlás érekében eddig még semmit sem tett, holott az aszály sokkal nagyobb károkozó a térségnek, mint az árvíz.
A van víz ellenpárja a nincs víz. (Illés Zoltán)
A van ész ellenpárja a nincs ész.
Reális Zöldek Klub
JAVASLATA
a magyar-ukrán miniszterelnöki találkozó alkalmából
Szájer József frakció vezetőnek
Duzzasztóművek építésével a vízjárás szélsőségei csökkenthetők.!
A Felső-Tiszának a Borsa torkolatáig terjedő szakaszát a múlt század derekáig végzett szabályozás jóformán érintetlenül hagyta, a kanyarulatok alakja és mérete a természetes állapotot tükrözi. Ez is hozzá járult, az árvíz hullámok tetőző magasságához a huszti kaputól nyugatra, a Szabolcs-Szatmári síkságon a Tisza folyón.
Az erdő egyedül nem képes megszüntetni az árvizeket, szükség van vízkár-elhárítási létesítmények építésére a Tiszán.
A reális zöldek az árvíz elleni védekezést csak komplex vízgazdálkodás keretében, az érintett országok szakemberinek az együttműködésében látja megoldhatónak.
A reális zöldek javasolják a FIDESZ frakciónak, hívja vissza Illés Zoltánt az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottsága elnöki székéből. Illés Zoltán, 1998-ban a duzzasztóművek építését a Felső Tiszán ökológiai agressziónak minősítette.
Budapest, 2001. április 9-én
Az AKADÉMIA a politika szolgáltában:
„A Tisza és vízrendszere” címmel a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központjának a gondozásában, 2003-ban két kötetben 25 dolgozat jelent meg.
Megnéztük a két kötetben közzé tett 25 dolgozatot és azok egyikéből sem derül ki, hogy a Tisza magyarországi szakaszán a Tiszán két duzzasztás létezik.
Gúnyt űzött a legnagyobb magyar vízmérnök múltjából Fazekas Sándor miniszter.
Vásárhelyi Pál díjban részesítette Fazekas Sándor a Duna Chartát. http://realzoldek.hu/pdf/1996_aprilis.pdf
.
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Hétfő Nov 28, 2016 10:24 am
Kevés a víz a Tiszában?
Az ország öntözhető területeinek kétharmad része a Tisza mentén található!
A második világháború után elkészült az Országos Vízgazdálkodási Keretterv. A keretterv szerint a Tiszán öt vízlépcső épül: Vásárosnamény, Dombrád, Tiszalök, Tiszabura és Csongrád.
Azok a FIDESZ képviselők, amelyek támogatták a Csongrádi vízlépcső felépítést kegyvesztettek lettek. A Tiszalöki vízlépcső 1994-ben volt negyven éves, azok a vízügyes szakemberek, amelyek a vízlépcső mellett szakmailag elkötelezettek, állásukat vesztették.
A rendszerváltás után a vízlépcsőtől a politika irtózik, mint a tömjén füstöl az ördög.
.
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Hétfő Nov 28, 2016 10:48 am
Lázár János úr
miniszter
Tárgy: Válasz, STHÁT/214/2./2016 iktató sz. nyilvántartott levélre.
Tisztelt Miniszter úr!
A Tiszán épült tározók ügyét helyes megvilágításba helyezni, meghatározó nemzeti érdek.
Az igazság ismeretéből mindenkinek és mindennek, tehát a hazának is, csak haszna lehet.
Az igazság nem tömeg kategória kérdése! Demokráciában vitatott ügyekben a zöld szervezetek körében egy szervezetnek a reális zöldeknek is lehet igaza.
Valójában mi nem zöld, hanem reális zöld civil szervezet vagyunk, a népjóléti és szociális kérdésköröket is, beleértjük a környezetvédelem fogalmába.
A reális zöldek biztosak a dolgukban, nem félnek a vitáktól, keresve keresik rá az alkalmat.
Civil szervezetünk örvend, hogy Miniszter úr álláspontunkkal szemben érvel. A vita a tudás cseréje.
A Tisza ügyében Miniszter úrnak az igazság birtokába jutása, hozzájárulhat a jó kormányzáshoz, kormányoldal újra választásához.
Ősi indiai vitakultúra szerint a vita előtt, a vitázó feleknek kötelességük a másik fél érveinek megismerése.
A Vásárhelyi tervről a reális zöldek álláspontját kifejező írások a reális zöldek www.realzoldek.hu honlapján a Párbeszédek rovatban: „Lázár János vitatja” cím alatt érhető el:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=Forums&file=viewtopic&t=2556
Az írásokban kifejezettek a reális zöldek szent meggyőződése, hogy a politika és a tudomány művelői a Vásárhelyi terv gombolyítása során egy tyúklépésnyit sem tettek a Tisza mentén élő népesség megtartása érdekében.
Álláspontunk helyességéről szeretnénk Miniszter urat meggyőzni.
Budapest, 2016. november 26.
Tisztelettel: Juhos László, reális zöldek elnöke
.
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Pént Dec 02, 2016 10:11 am
From: Juhos Laszlo [mailto:juhos.laszlo@chello.hu]
Sent: Friday, December 02, 2016 10:09 AM
To: 'erkeztetok@me.gov.hu'
Cc: 'janos.lazar@me.gov.hu'
Subject: Szóbaállás kérése
dr. Somkodi Balázs úr
stratégia ügykért felelős államtitkár
Tisztelt Államtitkár úr!
A reális zöldek civil szervezet tagjai körében létezik egy szent akarat, tesznek a haza javára.
Egyenesen kötelességünknek tartjuk, hogy a Kormány stratégiáját érintően új szempontokat előhozzunk.
Mi úgy gondoljuk ehhez megvan a teljes jogunk, gondolatszabadság alkotmányos jog.
Szeretnénk Államtitkár urat a magunk szempontjai helyességéről meggyőzni.
Tisztelettel: Juhos László, a reális zöldek elnöke
.
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Csüt Dec 22, 2016 5:29 pm
-----Original Message-----
From: Juhos Laszlo [mailto:juhos.laszlo@chello.hu]
Sent: Thursday, December 22, 2016 11:06 AM
To: 'janos.lazar@me.gov.hu'
Subject: JÓKÍVÁNSÁG küldése és emlékeztető
Lázár János úr
miniszter
Tisztelt Miniszter úr!
A reális zöldek képviseletében köszönöm a 2016.évben a reális zöldek civil
szervezetével való együttműködését.
Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok és boldog új esztendőt.
A csatolt fotóval emlékeztetem Miniszter urat. hogy párbeszédünk a
Vásárhelyi tervről még folytatásra vár az új esztendőben.
Őszinte nagyrabecsüléssel üdvözli: Juhos László, a reális zöldek elnöke
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Szerd Jan 18, 2017 4:18 pm
A Tisza mentén a Vásárhelyi –terv (törvény) kerrtében épült árvízcsökkentő vésztározókba legfeljebb 30 évente kerül a Tisza vize.
Egy gát, amelynek falát csak harminc évente éri a víz, az nem gát!
Ráadásul az ürge és a hörcsög, vakond a gát első számú közellensége.
A Vásárhelyi tervet előkészítőket bírósági úton javasolja a reális zöldek felelősségre vonni.
Uj Péter nevű újságíró a reális zöldek szerint: tuskó, bunkó, tahó! Az újságíró társadalom szégyene.
Uj Péter a Népszabadság 2005.szeptember 21-i számában írta Mosonyi Emilről a Reális Zöldek Örökös Díszelnökéről:
„Aki 2005-ben vízlépcsőt javasol a Tiszára, az nettó nem normális, de legalábbis semmit nem értett meg abból, ami az Alfölddel az egész Tisza- vízgyűjtővel történt az utóbbi százötven évben. Ideje volna már kizavarni Vásárhelyit a nemzeti panteonból..”
A reális zöldek véleménye szerint ideje lenne, ha Népszabadság a tuskó, bunkó, tahó, Uj Péter írásinak nem adna nyilvánosságot, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége a tuskó, bunkó, tahó Új Péter nevű faragatlan fickótól elhatárolódna.
Nem határolódott el.
Megszűnt a Népszabadság.
.
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Pént Feb 03, 2017 8:43 am
A Magyar Országgyűlés plenáris ülésén 2007. október 16-án, jobb és baloldali oldalon egyaránt kritikus és korrekt megállapítások hangzottak el a Vásárhelyi terv módosításáról szóló törvényjavaslat vitája keretében. Kimondásra került jobb és baloldalon egyaránt a vízlépcsők nélkülözhetetlen volta, a Tisza folyó hajózhatóságának a fontossága a térség felvirágoztatása érdekében, és az is, hogy célszerű volna az elkövetkező hét évben jelentős előrehaladást elérni a terv kivitelezésében.
A vitában résztvevő képviselők sorából egyedül Angyán József lógott ki, aki változatlanul ugyanazt a hamis ideológiát jelenítette meg a Tisza menti gazdálkodást illetően, amelyet Veres és társai 2001-ben.
Hozzátesszük a tíz évvel korábban közzé tett írásunk, hogy azóta Ángyán süllyesztőbe került, amit sajnálunk, 2016-ban Lázár János miniszter nem osztja a reális zöldek álláspontját a megvalósult Vásárhelyi tervről.
.
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Pént Feb 03, 2017 1:50 pm
A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése
Több mint nyolc évig tartó előjáték után a kormány elfogadta a Tisza folyó szabályozásának tervét.
Csak részben tudható be a hosszú prológus annak, hogy a terv előkészítése három egymást váltó kormány működéséhez kapcsolódik.
A hossz előkészítés sokkal inkább a politikusok bölcselgetésével hozható összefüggésbe. A folyó életébe csak úgy szabad beavatkozni, hogy a folyó szabadon folyjon, a beavatkozás egyetlen célja az eredeti állapot visszaállítása a folyó környezetében, és gát lehetőleg ne épüljön.
A rendszerváltás okán lejezett vízügy, megmaradt gárdája inkább az időhúzásra játszott, minthogy a politikusok agyszüleményével konform tervet tegyen a mindenkori kormány asztalára, így aztán az elmúlt nyolc év nem is tekinthető soknak.
Viszonylag szerencsésnek mondható a tervezgetés első három éve, az 1995-98-ig terjedő időszak, mert nagy víz nem érkezett a Tiszán, az Alföldre. . A Tisza békésen folyt a medrében, egyesek szerint azért, mert a vízügyi tárcát vezető Lotz Károly, naponta fohászkodott az Úrhoz, ne küldjön árvizet a Kárpát-medencébe. Nem tudjuk, hogy a liberális miniszter imájára a valóságban sor került-e, egy valamit biztosan állíthatunk, árvíz 1995-98 között a Tisza mentén nem volt.
Ezt követőn a Tiszán lefolyt három árvíz kimosta az Orbán kormány fülét, szakított a politikusok, a gátak megerősítését ellenző felfogásával, hozzálátott a megerősítéséhez, ahol az leginkább szükséges volt. A Tisza folyó hosszútávon történő szabályozásáról a vízügyi tárcánál a polemizálás ugyan nem szünetelt, de a súlypont a gátépítésre helyeződött át. A FIDESZES kormány 1999-ben közel hat, a következő években, több mint 11 milliárd forintot költött csupán a gátak megerősítésére.
A további teendőket az Orbán kabinet számára, a 2001. március 6-án kedden a Tarpa és Tivadar közötti védvonal átszakadást követő helyreállítási munkálatok képezték.
Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, a Tisza kérdése csak komplex módon, a Széchényi István által elképzelt úton kezelhető. Állításunkat támasztja alá, hogy az 1995-ben „Zöld folyosó” névvel megjelölt Tisza folyó szabályozási terv, újrakeresztelésére került sor, a tervet tartalmazó dosszié homloklapjára a „Vásárhelyi - terv továbbfejlesztése” címet kanyaríthatta a vízügyi tárca.
Az új névadási aktus, egyfajta üzenet volt, a „minden folyjék szabadon” folyó szabályozási elvet irányába, A Tisza ügyét nem lehet nemzet állami kérdésnek tekinteni, hanem a vizek tervszerű szabályozása során Széchényi gondolatata kell hogy mértékadó legyen. A gróf a történelmi Magyarország idején a folyó szabályozását a „Hunnia minden lakosinak polgári létet adni” cél érdekében tette.
Örvendetes, hogy a Medgyessy kormány a Tisza árvízvédelmi fejlesztési koncepcióját Vásárhelyi néven fogadta el, kifejezve ezzel az előző kormány és a másfél évszázada megkezdettek szellemében látja a folytatást.
A tatárjárás, majd a török dúlás idején az Alföldön a mocsár az ott élő ember mentsvára volt, később Magyarországnak a Habsburg birodalomba való betagolódását követően azonban a gazdasági fejlődés korlátjaként jelent meg.
Hosszú időn át a Tisza folyó mentén gazdálkodásról, csupán a fokok mentén beszélhetünk, ahol a folyó, a parton keresztül vágott természetes vagy ásott mederen keresztül feltöltötte folyót kísérő mélyedéséket, és kiváló lehetőség teremtett a halászatra.
A fokok az árterek között voltak olyan részek azonban, amelyek mély fekvésük következtében állandóan víz alatt maradtak, a terület elmocsarasodott, földművelésre egyáltalán, állattenyésztésre pedig korlátozottan kínálkozott csupán lehetőség. Farkasok tizedelték a jószágot, a gulyásnak, juhásznak, kondásoknak naponta kellett megküzdenie a ragadozóval. Békés vármegye közgyűlése 1736-ban, 72 farkasfej beszolgáltatására kötelezte a községeket.
Széchényi, a magyarság bölcsőjének tartotta a Tisza vidékét, a nemzet felemelkedését az alföldi magyarág gazdasági gyarapodásától várta, ezért elodázhatatlannak tartotta a Tisza-völgy ármentesítését.
A gróf érdeme abban jelölhető meg a Tisza szabályoz históriájában, hogy summázni volt képes a kormányzat, az ellenzék, a vármegyék és a birtokosság érdekeit, és abban szerencséje volt, támaszkodhatott a korszerű mérnökképzésben részesült műszakiakra, köztük Vásárhelyi Pálra, a reformkor kiváló magyar mérnökeire.
A Vásárhelyi, és tegyük hozzá és számos mérnök társa által készített tervnek a nagyszerűségét az adta, hogy a tervben határozott alakot öltött a politikus Széchényi akarata, az összes érintett vármegyének és birtokosnak összefogásával tegye lehetővé a munkálatok azonnali megkezdését a terv.
Az első ünnepélyes kapavágást Széchényi István, 1846. augusztus 27-én Tiszadobon, az urkomi magaslat mellett tette meg, és a sors kegyetlensége, hogy az első kapavágás idején, már több mint négy hónapja Vásárhelyi halott. Vásárhelyit tervének védése közben, 1846. április 8-án, szélütés érte.
A terv, mai értelemben koncepció két feladatra összpontosított, az ármentesítésre és hajózásra. A tervezők a célt, a folyó kanyarulatainak átvágásával és az ármentesítő töltések kiépítésével és megerősítésével kívánták elérni.
A kellően megérősített töltések a nagyvizek kiöntését, vonalvezetésükkel, egymástól való távolságukkal, az átvágásokat követően az anya meder kialakulását voltak hivatottak elősegíteni.
Vásárhelyi a töltések egymástól való távolságát - a helytől függően, a településeket nem volt mód a folyó közeléből „eltolni” - 550 m 1900 méterben tartotta elfogadhatónak. Pietro Palaceopa, velencei építési igazgató a töltések egymástól mért távolságát 900-1500 méter távolságra helyezését, a töltések megerősítését, és feleakkora rövidítést javasolt, mint Vásárhelyi.
A velencei építész javaslatának megvalósulása jóval nagyobb termőföldet vett volna el a birtokosoktól és túl drágává tette volna a hidak a vasutak és a közutak megépítését. Az akkori gazdasági viszonyok között nem valósulhatott meg.
Mai tudásunk, számítógépes modellezés alapján tudjuk Vásárhelyi a töltések szelvényeinek területét a szükségesnél helyenként 8-10 szer kisebbre gondolta megépíteni a szükségesnél, azonban világos volt számára a töltésrendszer megépítése után folyamatosan nagyítani, erősíteni kell a gátakat, ahol ez szükséges.
Az első 1846-79 közötti időszak során végrehajtott Tisza-szabályozás hibáit számos munka elemzi. A legtöbb kritika a töltések vonalazása tekintetében jelentkezett, a kisajátítási törvény (1881) elfogadásig a részletterveket készítő mérnök a birtokos akarata szerint jelölte ki a töltés helyét.
A kiegyezést követően, a XIX. század utolsó harmadában lendületbe került a mezőgazdaság belterjes gazdálkodása. A végrehajtott szabályozás elsősorban az árvédelmi töltések megépítésével, megerősítésével, az árvizek gyors levezetése valósult meg, a száraz időszakban a föld megöntözése nem. Kvassay Jénő, 1875-ben a vizek visszatartását, gátakkal javasolja megoldani, a mezőgazdaság javára.
.
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Pént Feb 03, 2017 1:50 pm
Az Országház bedől a Dunába!
A reális zöldek szerint a hazánkba beépült WWF egyike azoknak a külföldről pénzelt társaságoknak, amelyek jelentős kárt okoznak Magyarországnak.
A Vásárhelyi terv a WWF Magyarország alapítvány „utasítása” szerint terveződött. A WWF Magyarország előírta, miszerint a Tisza vizének a visszatartása öntözés céljára szigorúan tilos.
Az eredmény ismert a Duna-Tisza köze a Homokhátságon a sivatagosodás jelei észlelhetők.
A WWF által Magyarország számára előírt tilalmat, miszerint folyón keresztgát nem építhető a Magyar Országgyűlés 1992-ben törvénybe iktatott, majd a Medgyessy kormány határozatban is megerősített.
A törvény és a kormány határozat egyaránt kimondja, hogy Magyarország vízlépcsőt nem épít. Az eredmény néhány évtized múlva az lesz, hogy a Duna mentén nem csak a löszfalak omlanak le, hanem az Országház bedől a Dunába.
Valójában a helyzet az, hogy a hajózási paraméterek, amelyek biztosítását az Országgyűlés ugyancsak törvényben fogadott el, csak vízlépcsők építésével biztosíthatók környezetbarát módon.
Hogy ne keljen még se vízlépcsőt építeni a Dunán a WWF Magyarország alapítvány képviselője azt javasolja az EU-nak, hogy Brüsszel gondoskodjon arról, hogy a Duna mentén működő hajótulajdonosok faragják a hajóik mértét kisebbre, hogy azok a Duna 417 kilométer zátonyos magyarországi szakaszán akadálymentesen hajózhassanak.
A WWF javaslata mellé felsorakozott Sólyom László köztársasági elnök is.
A reális zöldek legnagyobb sajnálatára Orbán Viktor is.
Következő téma megtekintése Előző téma megtekintése Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban Nem mellékelhetsz fájlokat a fórumban Nem tölthetsz le fájlokat a fórumban