- A Reális Zöldek Klub levele a Magyar Országgyűles Mézőgazdasági bizottsága elnökéhez - Kategória: Közéleti rovat Beküldő: realzoldek Szerző: Ismeretlen E-Mail: E-Mail a szerzőnek Beküldve: augusztus 04, 2007 Módosítás: október 23, 2009 Olvasás: 2154 Szavazat: 0 Osztályzat: 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Kapcsolódó linkek Nincsenek kapcsolódó linkek ehez a cikkhez/anyaghoz Legnépszerübb: Adalékok a Duna-vízgyűjtő magyarországi szakaszára készítendő vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez   Opciók   Nyomtatható változat   Küldd el levélben   Cikk/Anyag leírása - A Reális Zöldek Klub levele a Magyar Országgyűles Mézőgazdasági bizottsága elnökéhez: A Reális Zöldek Klub levele a Magyar Országgyűles Mézőgazdasági bizottsága elnökéhez A Reális Zöldek Klub levele a Magyar Országgyűles Mézőgazdasági bizottsága elnökéhez. Reális Zöldek Klub Országos Társadalmi Civil Szerveződés 1279 Budapest, Pf.:74. Telefon és fax: 2-759-851 Font Sándor úr elnök Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági bizottság 1358 Budapest, Széchenyi rkp. 19. Tisztelt Elnök Úr! A vízgazdálkodás megoldatlanságából származó klímahatás a magyar mezőgazdaság elsőszámú kockázatnövelő tényezője. A termésingadozások éppoly hatalmas méretűek, mint a klíma ingadozása. Megállapítható, hogy növénytermelésünk mennyiségi és minőségi alakulásában a klimatikus viszonyok állnak az első helyen. A csapadék viszonyok 50 százaléknál nagyobb mértékben ingadoztatják az eredményeket. A Vásárhelyi tervet alapjaiban át kellene rendezni. Az időszakos tározók helyett, az árterületeken és a mederben létrehozott tározókat állandó vízgazdasági területekké kellene alakítani. A Vásárhelyi törvény módosítása, a hazai vízgazdálkodás évszázados tapasztalatokon alapuló tovább vitele, klimatikus, ágazati strukturális, népességmegtartási, foglalkoztatási és nemzeti vízbirtoklási szempontból össztársadalmi érdek. A mai helyzetet értékelve a vízgazdálkodás rendezése nélkül az elsivatagosodás gyorsulása fékezhetetlen, a klimatikus változások következtében az aszály ismétlődően bekövetkezik, a mezőgazdaágban a károk növekednek. Az ország vízgazdálkodásának megoldatlanságának szerepe van abban, hogy a magyar mezőgazdaság csak minimális mozgástérrel képes a piackövetési feladata ellátására, az ökonómiai ágazati struktúraváltás követelményének eleget tenni. A dunai hajózás ellehetetlenülése, rakpart hiányában a magyar mezőgazdaság tömegárú-allokációs lehetőségei az EU-ban a legrosszabbak közé tartoznak. Az ország vízgazdálkodásának, vízháztartásának megoldása minden más feladatot megelőzőz, annál is inkább, mert a talaj degradációs folyamatának döntő része is a vízháztartás anomáliákból ered. A Reális Zöldek Klub, kéri az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságát, tekintse át a 2007-2013 időszakra vonatkozó vízgazdálkodási terveket, tegyen annak érdekében, hogy a kormányt országgyűlési határozat kötelezze a magyar mezőgazdaság érdekében a vizek karbantartására, a Vásárhelyi törvény módosítására vonatkozó előterjesztés elkészítésére. Budapest, 2007. augusztus 3. Juhos László A Reális Zöldek Klub elnöke Co: A Mezőgazdasági bizottság tagjai, Gráf József, miniszter, Benedek Fülöp, államtitkár Kísérő szöveg: Az Új Magyar Vidékfejlesztési Stratégiai Terv sikeres végrehajtását a vízgazdálkodás tudományos igényű kezelését felváltó, politikai támogatást élvező minden építést és szabályozást elutasító mozgalmár szemlélet veszélyezteti. Ennek a szemléletnek a forrása, hogy már Mária Terézia alatt kialakuló magyar kultúrmérnöki szakmát, a rendszerváló elit a kommunista hatalom meghatározó pillérének tekintette. Tehette ezt, mert a II. világháború után szovjet segítséggel hatalomra juttatott elit, ellentétben a rendszerváltókkal folytatta az előző Horthy rendszer építő és iparosító programjait. Így épült fel Tiszalök, a Keleti főcsatorna. Az 54-es Nagy Imre program, majd az 56 utáni mérséklések ellenére az árvíz és aszály elleni fellépés a hatalom prioritásai között maradt. A kommunista hatalom túlzásai, köztük a hortobágyi rizstelepek, majd az intenzív mezőgazdaság erőltetése, a favorizált vízügy és a többi ágazat közötti ellentétek, az egyre szűkülő beruházási lehetőségek vezettek a már Horthy időben tervezett vízgazdálkodási beruházások halasztásához, majd a tervek feladásához. Kisköre építését nem kezdték el közvetlenül Tiszalök után, a Csongrádi lépcsőt pedig abbahagyták az előkészítés stádiumában. A hazai vízgazdálkodás fejlesztési tervei azonban nem egy hirtelen jött gondolaton, hanem évszázados tapasztalatokon alapultak, így a késleltetés eredményeképpen jelentkező negatív hatások egyre jobban érvényesültek. Elegendő itt a dunai hajózás ellehetetlenülésére a Duna-Tisza hátság kiszáradására utalni. A beruházási lehetőségek hiánya olyan mértéket öltött a nyolcvanas évek közepén, hogy a kormány áttételesen maga támogatta a Duna-Bizottság által előírt és a Belgrádi Egyezményben elfogadott, nemzetközi szerződésben épülő Bős-Nagymaros felépítését ellenző Dunakört. Népbutító propagandájában a Dunakör odáig ment, hogy sztálini műnek nevezte, azt a nagymarosi gátat, amelynek helyét még 1942-ben jelölte ki Mosonyi Emil a Magyar Királyi Vízerőhivatal vezetőjeként. Mindezek ellenére a kialakult helyzet kezelhető lenne, az apák és nagyapák által épített infrastruktúrával, ha nem kellene egy újabb kihívással a klímaváltozással szembenéznünk. (Zöldike)

Hozzászólások nem engedélyezettek.