Cikk/Anyag: A VER 60 éves

Kedves Címzettek!

A MAVIR rendezésében ünnepeljük a magyar villamosenergia-rendszer 60 éves jubileumát. Ennek keretében kis filmes interjú sorozat is készül. a VER megalakulásában , fejlesztésében aktív tevékenységet végző személyekről. A negyed órás film az interjúkból csak erősen vágott részeket tartalmazhat. Ezért én elkészítettem az interjú javasolt szerkesztett vázlatát, amelynek kérdései már nem is szerepelnek a filmben., de indokoltnak tartom, hogy a címzettek a teljes szöveget is megismerjék.

A címzettek barátok, rokonok, munkatársak, akik segítettek, Közreműködtek a MAGYAR VILLAMOSENERGIA-IPAR TÖRTÉNETE 1888-2005. Tények és személye élmények című könyvem megírásában, akiknek ezúton is köszönetet mondok. Kívánom, hogy támogassák felfogásom és elveim érvényesülését iparágunk további tevékenységében.

Ennek érdekében örülnék, ha az interjú szerkesztett szövege honlapjukon, vagy folyóiratukban is megjelenhetne.



Baráti üdvözlettel

Ödön Bá’


---------------------------------------------------------------------------------------------


Vázlat a MAVIR 60 éves interjúhoz

Javasolt kérdések:

1. K.A.Ö. hogyan értékeli a VER létrejöttét?

A VER létrejötte sorsdöntő fontosságú esemény volt a villamosenergia-iparágunk 2008-ban 120 éves történetében, mivel hazánkban is megteremtette a korszerű, közcélú áramszolgáltatás alapjait.

2. Jogos-e, hogy a MAVIR szervezi az ünnepségeket?

Jogosnak és indokoltnak tartom. hogy e rendezvények házigazdaságát a MAVIR Zrt. vállalta, bár feladata nem azonos a VER fogalmával, de tulajdonosa az átviteli hálózatnak és mint rendszerirányító (angol rövidítésben TSO) ma ő végzi az erőművek terhelésének és a nemzetközi áramcsere irányítását.

3. Az Ön élete, hogyan kapcsolódik a VER működéséhez?

Életem a VER megalakulásától kezdve fonódott össze az iparág működésével. Csak néhány példát említsek erre:
1949 novemberében –amikor az OVT diszpécsere a szinkron üzem első naplóbejegyzéseit írta, én Mátravidéki Hőerőmű 1. generátorának próbaüzemi bekapcsolásához kértem tőle engedélyt. Ismeretes, hogy ez az erőmű néhány évvel később a VER legnagyobb erőműve lett. Az erőmű vállalati főmérnöki beosztásából, 1953 júniusában, Czottner Sándor, a bánya és energiaügyi miniszter helyezett át és nevezett ki a villamosenergia-iparigazgatóság helyettes vezetőjének. iparági főmérnöknek. Ettől kezdve 31 éven át (1953-1984) reggel 6 órakor az Országoz Villamos Teherelosztó (OVT) diszpécsere ébresztett telefonon, a VER előző napi jelentésével, 10 éven át minisztériumi, majd 1963-tól az MVM vezérigazgató helyettesi beosztásomban, ami lényegében azonos feladat a VER felelős, műszaki vezetése volt.

4. A VER műszaki vezetése, hogyan kapcsolódik a a villamosenergia-ipar történetéhez?

Nyugdíjazásom (1984) után, az MVM Tröszt tanácsadói megbízásában tovább szerkesztettem a Villamosenergia Statisztikai Évkönyveit és az MVM KÖZLEMÉNYEI lapszámokat is. Ezek felhasználásával írtam meg a MAGYAR VILLAMOSENERGIA.IPAR TÖRTÉNETE. 1888-2005. című könyvet, amely bemutatja az én életem iparági kapcsolódását is. 1.
A történeten belül a legnagyobb esemény iparágunk 100 éves jubileuma volt. A 100 év történetéről film is készült, amelynek én írtam a forgatókönyvét.
Az önállóan használható, kb. egy órás film a könyv DVD melléklete lett. Eredetileg TV közlésre szántuk, de ezt a politikai rendszerváltás felfüggesztette. A film 1988-ig a tényeket foglalja tömören össze, a jövő terveivel pedig 2025-ig vizsgálódik.

5. Elismerték-e a VER fejlesztésében végzett munkáját?

Jogos büszkeséggel tölt el, hogy 1973-ban, 20 éves munkám elismeréseként kaptam meg „A VER gyakorlati fejlesztéséért” indokolással az Állami Díj egyéni, ezüst, fokozatát. Ebbe bele értendő az erőművek, az átviteli- és az elosztó-hálózatok üzemvitele, fejlesztése és a VER irányítása is.

6 Az OVT beruházás folyt-e már ekkor?.

Természetesen. A magas kitüntetés indokoltságát az akkor már folyamatban lévő Országos Villamos Teherelosztó, az OVT beruházása is alátámasztotta. Ennek során a VER irányítását felhoztuk a MNB egészségtelen pincéjéből a vári üvegpalotába és 1978-ban helyeztük ünnepélyesen üzembe.

Ezt a beruházást tartom iparági tevékenységem főművének és ezért számolok be róla bővebben könyvemben is.
Magam vezettem a beruházás nemzetközi pályáztatását, amelyben a Hitachi cég győzött, megelőzve a Siemens céget is. Megelégedéssel gondolok vissza arra, hogy a VER online, számítógépes irányítás szoftver munkáit a japánok vezetésével az általam kiküldött 10 szakemberünk készítette el. Ezzel közel 1 millió $ megtakarítást értünk el, ami kb. kétszerese volt a hardver árának.
Örömmel értesültem, hogy a csapat tagjai valamennyien élnek és ezúton is megköszönhetem áldozatos, de eredményes munkájukat.

A Magyarországon megvalósult Hidic rendszerirányítás műszaki színvonala akkoriban nemcsak a KGST országokban, hanem Európában is a legkorszerűbb volt.
Az itt szerzett tudás tette lehetővé, hogy e rendszer 20 évig volt üzemben tarható, amíg az új ÜRIK program megvalósult. Érthető, hogy erős nosztalgiával gondolok vissza a vári épületre, amit a MAVIR-nak az idén kellett elhagyni és az MVM új székházába költözni. Előnyt jelent viszont, hogy összevontan lehetett elhelyezni a TSO minden részlegét.
Őszinte elismerést érdemelnek a MAVIR dolgozói, akik áttelepülés hadműveletét tervszerűen, minden zavar nélkül úgy hajtották végre, hogy arról rajtuk kívül szinte senki sem tudott. Érdemes lenne erre a média figyelmét utólag is felhívni, ahogy akár a normandiai partraszállásnál történt.

7.Hogyan fogalmazná meg a VER lényegét?

A VER fizikai törvényeken nyugvó automatizmus. A VER ugyanis fizikailag egy olyan erőműnek tekinthető, amiben a gépegységek nem egy telephelyen vannak, hanem pl. egy ország, vagy régió területén és a távvezetékeken át tarják fenn a szinkron üzemet. Ahogy az erőmű vezetése gondoskodik a áramtermelő egységek leggazdaságosabb üzemeltetéséről, ugyanezt teszi rendszerirányító. Ennek a lehetősége azonban a VER-ben csak egy gazdasági egység keretében (tröszt, holding) van meg, ahol az erőművek az energia növekményköltség-arányos teherelosztást tudják alkalmazni. Ezzel a verseny tényszámokon, automatikusan jön létre és biztosan a legkisebb eredő költség adódik az átviteli hálózaton, ami a VER-ben az erőművek gyűjtősínje lett.
Ezért véleményeztem az 1990. évi rendszerváltás ipari átszervezésekor, hogy az MVMT megszüntetése helyett legalább az Erőmű Trösztöt hagyják meg. Ezt tették pl. a német nagyvállalatok is, amelyek több 10000 MW-os VER-eikben ma is hagyományos módon végzik a gazdaságos teherelosztást.
Sajnos nálunk nem ez történt, ami megnehezíti az iparág máködését.

9. A MAVIR mai szervezete stabilnak tekinthető-e az EU keretében?

Az EU „umbundling” szemlélete jelenleg - bár választható módon- az átviteli hálózat vagyonjogi leválasztását erőlteti, ami gyakorlatilag a MAVIR újbóli leválasztását jelentené az MVM Zrt. holdingról. Célszerű lenne tehát, hogy a Kormány a mai állapot megtartásához ragaszkodjék. Az MVM Zrt. holding bővítési stratégiája helyes törekvés, mivel csak a tőkeerős gazdasági egységek képesek a legkisebb költség elvét betartani és a liberalizált árampiacon helytállni.

9. A VER működéséről milyen rendszeres beszámolás történik?

Könyvem 2005-ig mutatja be az iparág történetét. A folytatást az általam szerkesztett VER Statisztikai Évkönyvek képezik, amiket az MVM és a MAVIR Zrt. közösen adnak ki. A 2008. évi kiadás immár a hatodik folytatást jelenti. A statisztikák a MVM honlapjáról is letöltetők a Szakmai adatok rovaton. A színes reprezentativ kivitelű nyomtatványokat az MVM és a MAVIR Zrt. terjeszti és náluk igényelhetők is.

10. Miről szól a VER Statisztika kiadvány?

A VER Statisztika részleteiben mutatja be az EU VER Egyesülései, a közöttük létrejövő áramcseréket, az ENTSO-E szerepét, az energetika globális összefüggéseit, valamint a VER távlati tervezés időszerű problémáit.
Ezek közül is kiemelkedik, hogy Európa legnagyobb, kontinentális VER Egyesülésében, az UCTE-ben a kb. 30 GW-ra nőtt szélerőmű kapacitás hirtelen változó terhelését az átviteli hálózatok nem tudják továbbítani és ez sokszor okozott súlyos, napnál, is hosszabb korlátozásokat is. A problémát egyrészt a nemzetközi, átviteli hálózat fejlesztésével, másrészt új szivattyús energia tározók (SZET) építésével kívánják megoldani. Ehhez azonban EU szinten koordinált távlati tervek készítésére van szükség. Ebben hazánknak is célszerű részt vennie, mivel a SZET létesítése a szélerőműi kapacitás növekedése és egyéb kötelező árvételek miatt MAVIR akut problémájává vált.
A VER rugalmas szabályozása sürgősen megoldandó feladat.


11. Hogy látja a VER jövőjét?

Bíztatóan, mivel a MAVIR nélkül nincs korszerű áramszolgáltatás. Stratégiai fontosságú, hogy a MAVIR által két évenként készülő hálózat fejlesztési tervekbe az átviteli hálózat fejlesztési feladatai mellett, a hazánkban létesíthető, legjobb (Prédikálószék) SZET projektet a műszakilag megvalósítható legközelebbi időpontra ütemezzék be. Indokolt továbbá, hogy a tervekbe az iparágnak szükséges objektumokat pl. a Duna vízlépcsők erőműveit is szerepeltessük, még akkor is, ha ennek ma még politikai ellenzői is vannak.

Budapest, 2009.10.21.

.
Kerényi A. Ödön ( Ödön Bá’)



1 Megjegyzés. Többek kérésére közöljük, hogy Kerényi A. Ödön könyve, a DVD film betéttettel együtt kapható az MVM Zrt. régi Székháza melletti Toldi Könyves boltban illetve a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban Ára ÁFA-val együtt 2800 Ft

Cikk/Anyag kategóriája: Energia
Cikk/Anyag szerzője: realzoldek []
Cikk/Anyag beküldője: realzoldek [webmester@realzoldek.hu]
Cikk/Anyag beküldve: október 23, 2009
Utolsó módosítás: október 23, 2009

A nyomatvány forrása Reális Zöldek Klub