Cikk/Anyag: Magyar Energia Hivatal az új villamosenergia-törvény végrehajtási rendeleteinek egy részét előkészítette
Magyar Energia Hivatal az új villamosenergia-törvény végrehajtási rendeleteinek egy részét előkészítette, és megküldte a gazdasági és közlekedési miniszternek. Nem törvényekkel, hanem rendeletekkel kormányoz az energetikai kormányzat. Felsmann Balázs, laikusokkal kénytelen egyeztetni.
Az első magyar villamos energia törvény több mint hatvan éves.
A magyar királyi Kereskedelemügyi miniszter 1930. októberében terjesztette elő a villamos energia fejlesztésével, vezetésével és szolgáltatásával foglalkozó első magyar törvényt, mely 1931. június 5-én került kihirdetésre. A hosszadalmas előkészítés nem bizonyult feleslegesnek. A kihirdetésre került 1931. évi XVI. törvénycikk - miközben az elmúlt 60 év alatt a villamos energia igények több mint 100-szorosára nőttek - ma is friss szelleműnek és nagyon sok vonatkozásban
korszerűnek minősül.
A mai magyar országgyűlésnek – nem ártott volna villamos energia törvény módosítása során - áttekinteni az első előzményt, és annak miniszteri indokolását. Az akkoriak még kitűnően meg tudták különböztetni a közösségi, társadalmi érdeket az egyéni érdektől. Így a 10. §. (1) bekezdése szerint ".... az engedélyokiratot (a közcélú villamos-energia ellátó berendezés engedélyéről van szó) annak kell kiadni, aki a fogyasztóterület villamos energiaszükségletének kielégítését a legkedvezőbb feltételek mellett és az ország energiagazdaságának érdekei szempontjából is a legmegfelelőbb módon tudja biztosítani.
Az energiafejlesztés szempontjából, az ország energiagazdaságának érdekeire való tekintettel, a vízierő igénybevételét más fejlesztési módnál megfelelőbbnek kell tekinteni. Előnyben kell továbbá részesíteni azokat a fejlesztési módokat, amelyek gazdaságosan csak a termelés helyén értékesíthető lignitet, hulladékszenet vagy tőzeget hasznosítanak."
Ugyancsak figyelmet érdemel a 14. §. (2) és (3) bekezdése, mely szerint:
(1) "Az építési engedély feltételeit olyan módon kell megállapítani, hogy a műszaki, gazdasági, honvédelmi, közbiztonsági, közrendészeti, építésrendészeti és tűzrendészeti követelmények, a közhasználatú távirda, távbeszélő, villamos jelző és rádió berendezések, valamint a közutak és a vasutak zavartalan forgalma, végül a városrendezés (községrendezés) érdekei biztosítva legyenek. (2) A feltételek megállapításában az előbbi bekezdésben említett követelmények sérelme nélkül figyelemmel kell lenni a magánosok jogos érdekeire."
A törvényből kiderül, hogy a villamos energiaipar kisajátítási joga, ingyenes vezetékjoga, átalakító és kapcsoló-berendezés elhelyezési joga nem a pártállam kitalációja Ä mintahogyan azt ma némelyik parlamenti képviselő képzeli Ä hanem régóta jog szerint elismert közérdeket szolgáló lehetőség. (Lásd 22-28. §-ok.)
A villamos energia ellátás irányításában a szakmai hozzáértés szükségességét a törvény 30. és 31. §-a előírja. Példaszerűen előrelátó ahogyan a villamos művek együttműködését a 42-45. §-ok ösztönözni és megszabni, sőt előírni igyekeznek. Félreérthetetlen a törvény törekvése, hogy a magánvállalkozásként induló villamos energia ellátó társaságok közösségi (községi, városi) tulajdonba kerüljenek, és a több községet vagy várost ellátó rendszereknél fenntartja a koncessziók lejárta után az állami tulajdonba való kerülés lehetőségét.
A törvény 58. és 59. §-a szervezeteket, és eszközöket hoz létre a villamosenergia gazdálkodás érdekében és intézkedik, hogy:" A jelen törvény végrehajtásával és általában az ország energiagazdaságával kapcsolatos kérdésekben véleményadás céljából szakférfiakból Országos Energiagazdasági Tanácsot kell felállítani." (Igen nagy a valószínűsége, hogy a törvény szakférfiak alatt nem jogászokat, történészeket és egyéb villamosenergia-ipari szempontból vett laikusokat értett.)
Igen érdekes, hogy a törvény a bíróságokról sem tételez fel mindentudóságot.
Tarifális ügyeket, villamos-művek közötti együttműködési ügyeket, a villamos-energia szolgáltatás megszakítása esetén felmerülő ügyeket a királyi Kúrián alakuló különbíróság elé utalja, mely szakértői véleményadás vagy szakértői vélemény felülvizsgálata esetén hivatalból megkereshette az Országos Energiagazdasági Tanácsot. Ez eszünkbe juttatja azt a manapság gyakran előforduló bírósági gyakorlatot, mely a "szabad mérlegelés"-re hivatkozva villamos-energia törvényt, azon alapuló kormány és miniszteri rendeleteket figyelmen kívül hagy és nem a rendeletben megjelölt szakértő hatóságot, hanem kénye-kedve szerinti szakértőket alkalmaz.(És ezen eljárással azonos nívójú ítéleteket hoz.)
Lenyűgözően szakszerű a törvény miniszteri indokolása Nem esik benne szó a villamos-energia ellátási monopólium elítéléséről, energetikai gigantomániáról. Ehelyett a közérdekkel megegyezően kizárólagosságot biztosít villamos-energia ellátásra, a törvény alapgondolataként azt jelöli meg " hogy a villamosítás az ország egyetemes gazdasági érdekeit szolgálja". Vagy máshol: "A modern villamos-energia gazdálkodás egyik alapelve, hogy az energiát nagy gépegységekkel gazdaságosan dolgozó telepeken kell egységes áramnemben fejleszteni (koncentráció) és a további elosztás céljából távvezetéken nagyfeszültségen a fogyasztás súlypontjaiba vezetni. Ezeket a nagy teljesítőképességű telepeket az egyes országok természeti adottságához képest a vízierőkre, avagy nálunk - általános széngazdasági helyzetünktől folyóan - főképp a szénbányák közelében, a silányabb minőségű szenek vagy szénhulladékok felhasználására kell alapítani, már csak azért is, hogy a jobb minőségű s apró energiatelepeken rossz gazdaságossággal felhasznált hazai szenek a közellátás ama területe számára mentessenek meg, amely ma az ország kereskedelmi és fizetőmérlegét erősen terhelő importált tüzelőszereknek legnagyobb fogyasztója (háztartási fogyasztás)."
A törvény nem ír elő országosan egységes villamos-energia árat, hanem úgy intézkedik, hogy: "Az árszabást általában a fogyasztók érdekeinek figyelembe vételével úgy kell megállapítani, hogy az energiafogyasztás várható mértékéhez képest az üzemi, az üzleti és a karbantartási kiadások rendes mértékének és a befektetett tőke tekintetében a háramlásra figyelemmel szükséges vagy egyébként helyénvaló tőketörlesztésnek fedezésén felül a befektetett tőke megfelelő gyümölcsöztetése is biztosítva legyen." Vagy: "Ha az energia fejlesztéséhez felhasznált energiaforrásban vagy az energiafejlesztés módjában oly változás áll be, amely a vállalatnak nagyobb nyereséget nyújt, mint amilyen mértékű emelkedés a változással kapcsolatos tőkebefektetés kamatozásának és törlesztésének biztosítására szükséges, a nyereségfeleslegnek felét az energiaárak általános leszállítására kell fordítani." A fogyasztók az illetékes községi, városi közigazgatáson keresztül az illetékes bíróságnál kezdeményezhették az energiaárak csökkentését.
De boldogok lennénk, ha ma is ezen előírások érvényesülnének.
Talán nem történne meg az a manapság mindennapos eset, hogy egyes városokban kiagyalt extrém követelmények és kapzsiság költségét normális igényű és követelményű területek nyugdíjas öregasszonyai fizessék meg!
Kedves manchesteri szabad-versenyes kapitalizmus gondolatkörében elmerült magyar politikusok! Villamos-energia törvény vonatkozásában tanuljatok a félfeudálisnak nevezett Magyarország törvényhozásától!
Szeged, 1991. június 14.
Fejér Levente
Cikk/Anyag kategóriája: Tudományos vitarovat
Cikk/Anyag szerzője: realzoldek []
Cikk/Anyag beküldője: realzoldek [webmester@realzoldek.hu]
Cikk/Anyag beküldve: augusztus 09, 2007
Utolsó módosítás: október 23, 2009
A nyomatvány forrása Reális Zöldek Klub