Cikk/Anyag: Az első magán hajózási múzeum
Zebegény, 2007. július 12.
Farkas Vincze hajóskapitány 23 éve alapította Magyarországon az első magán múzeumot, emléket állítva a magyar belvízi és tengeri hajózásnak.
Farkas Vincze az alapítás 23. évét már nem élhette meg, lánya, Farkas Judith, édesapja emlékét megőrizve tovább műköteti a műzeumot, nemcsak a magyar, hanem az EU eszmeiségének a kifejezése céljából is, Zebegényben, tiranoni emlékhely és a Duna közötti részen.
Az Európai Unió fogalma, az európai egység eszméjét övező fogalmak között az elsők között van, alighanem a legelső a Duna.
Az integráció eszméjének ősidők óta nincs markánsabb megjelenítője, mint a Duna.
A Dunát és környezetét kilenc ország egyforma büszkeséggel vallja magáénak, azzal a biztos tudattal, hogy ez a völgy népeik otthona, éltetője évszádok óta. A több fővárost és világvárost teremtő folyó az általa összekötött népek jelképe lett. Neve megjelent a népdalokban, nekünk magyaroknak a nemzeti imádságunkban a Himnuszban.
Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.
A Duna mentén termelt nemzeti jövedelem nagysága gazdasági teljesítmény szempontjából a világ első folyójává teszi. Kilenc ország több mint 70 millió lakója, a kontinensen élők 12 százaléka érzékeli közvetlenül hatását. A medrében hömpölygő víztömeg nélkülözhetetlen eleme, létfeltétele az élővilágnak, embernek, növénynek, állatnak: pótolhatatlan nyersanyaga, szállítópályája az állandóan fejlődő gazdaságnak és egyben befogadója a sokféle tevékenység salakjának a szennyvíznek. A Duna fenntartható fejlődésének, erőforrásainak regenerálásához, Magyarország szennyvízelvezetése, a tisztítás naturális mutatói ma még távol vannak az optimálistól. Útban Európa felé a politikánknak ettől bizony göröngyős is lehet az útja, és nem attól az ostoba elvtől, miszerint: a Duna duzzasztása a természet és az emberi elleni agresszió.
A Duna-Majna- Rajna csatorna megnyitásával a Fekete- tengert és az Északi tengert összekötő, 3500 kilométeres transzkontinentális víziútrendszer keleti gerincévé vált.
Hogy a képen láthatóktól ki vette el a Dunát nem kétséges, azt tudjuk. A rendszerváltozás előtti utolsó kormány. Németh Miklós miniszterelnök, Nagymarost dobta oda az ellenzéknek, pedig nagyon jól tudta a Duna, annak hajózhatósága, előbb utóbb kikényszeríti az alsó duzzasztást is. Helmuth Schmidt, a háború utáni évtizedek egyik legbölcsebb és legrokonszenvesebb német politikusa, a düsseldorfi Heine egyetemen a globalizációról szóló előadásában így vélekedett:
„Szervezett polgári kezdeményezésük nagy része nem arra törekszik, hogy valamilyen pozitív célt valósítson meg, hanem hogy épp valaminek az útját állja. Majd így folytatta Németország egykori kancellárja: Kísérlet történt arra is hogy bírósági döntéssel megakadályozzák az Elba hajózható szakaszának szabályozását, majd így fejezi be: Továbbá négy professzor emelt panaszt az Alkotmánybíróságnál, hogy elejét vegyék Németország csatlakozásának az európai valutaközzéghez - szerencsére eredménytelenül. fejeztebe be a kancellár előadását.
Sajnálatos, hogy nekünk magyaroknak nem volt ilyen szerencsénk Trianon, Párizs után jött mégHága. (Zöldike)
Cikk/Anyag kategóriája:
Cikk/Anyag szerzője: realzoldek []
Cikk/Anyag beküldője: realzoldek [webmester@realzoldek.hu]
Cikk/Anyag beküldve: július 13, 2007
Utolsó módosítás: július 13, 2007
A nyomatvány forrása Reális Zöldek Klub