Reális Zöldek Klub - Aszály - vízmérleg - víztározók - vízgazdálkodás

Kedves Zoltán, Kollégák!

Fontos kérdést taglal Zoltán. Egyetértek azzal a sejtetéssel, hogy a vízerőművek megépítése a vízvisszatartás szempontjából is szerencsés lenne.

Néhány számmal, gondolattal még kiegészíteném az anyagot:

- Zoltán 3.3 pontjában írtak másképp: az 5 Mrd m3/év-vel több távozó vízmennyiség határon belül tartásával a teljes 5 millió hektár szántóterületünk kaphatna 100 mm/év-nyi "csapadékot".

- Az 5 Mrd m3/év vízvisszatartás lefordítható pl. éves átlagban 160 m3/sec folyami vízkivételnek. Ez az érték lényegében megegyezett a három nagy erőművünk (Paks, Dunamenti, Tisza II) Dunából és Tiszából egykoron kivett - és visszavezetett - vízáramával.

- Paks I. Dunából kivett hűtővíz árama kereken 100 m3/sec.

- Ennek a mennyiségnek hasznosítási célú teljes visszatartása sem lenne elegendő a vízmérlegüng egyensúlyba hozásához. Viszont Paks II megépítésével átmenetileg - a két atomerőmű párhuzamos üzeme alatt - igen. A 100 m3/sec kivétel lehetősége 2090-ig biztosított lesz. Valószínű azonban, hogy a teljes vízvisszatartás nem engedhető meg pl. alacsony Duna vízhozamos, vízállásos (hajózás!) időszakokban.

- Megjegyezhető, hogy a paksi kivett vízáram kevesebb, mint 1 év alatt feltölthetné az összes hazai tavunkat és a sík- és dombvidéki tervezett vízvisszatartó tározónkat, ha azok teljesen üresek (kiszáradtak) lennének.

- A Paksnál kivett vízáram 14-33 fokra felmelegedve rendelkezésre áll a Duna LNV-jénél magasabban. Elvi lehetőség: egy része a Duna alatt gavitációsan is átvezethető (akár fenék-küszöbként is szolgáló megoldással, segítve a hidegvízcsatorna torkolatában a vízszint növelését) pl. egy túlsó parti nagy és LNV fölé magasított víztározóba - működne, mint egy közlekedőedény: ha elveszünk belőle, automatikusan pótlódik. (Helye és mérete tervezési kérdés, a lehetőségek és az igények függvényében.)

- A víztározó - akár mint hűtőtó is - megfelelő kialakítás mellett emelné a környezet talajvíz szintjét. Emellett innen történő - akár garvítációs - vízkivétellel több célt is szolgálhat, pl.:

++ A bal parton a Dunába engedve enyhíthetne a jobb-parti visszavezetés korlátain.
++ Homokhátság-Dél rendbetételéhez egy vízügyes tanulmány szerint 5 m3/sec-nyi vízáramnak a Duna-völgyi Főcsatornába történő irányítása (igaz, sokkal feljebbről) elegendő lenne. A tározó ezt lehetővé tenné.
++ Öntöző-csatornákat, halastavakat láthatna el vízzel.
++ Ipari parkokban ipari víz, tüzivíz funkció is kereshető.
++ Ma a Dunát az atomerőmű hűtővize 100 PJ/év-vel melegíti. A meleg hűtővíz jó hőforrás mezőgazdasági, ipari, intézményi, háztartási fűtési célok esetén. Ökölszabályként: 1 m3/sec vízárammal, mint hőforrással télen (14 fokos vízzel!) hőszivattyúval kereken 50 MWth hőteljesítmény nyerhető - alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerhez kapcsolódva alacsony villamos hajtóteljesítmény igény mellett. Mind a víz, mind a villany relatív alacsony veszteséggel juttatható el a fogyasztókig. A lehűlt víz hűtésre és/vagy anyagában tovább hasznosítható. A megoldás felértékelődhet, ha a jelenlegi magas földgáz-árak tartós fennmaradása prognosztizálható.
++ Turisztikai lehetőségek.

A Duna jobb partján is lehetne gondolkodni hasonló hasznosítási funkciókban - egy cikkemben erről is írtam.
Csak több-célú hasznosítási lehetőség kihasználása esetén lehet kifizetődő. Összefogással, több minisztérium és önkormányzat együttműködését igénylő térségfejlesztési feladatként kellene a kérdéskört kezelni. A vizes infrastruktúra kialakításának vizsgálatában a fő kordinátor praktikusan a vízügyes szakma.

Az, hogy Paks I (II) meleg hűtővize többcélú hasznosításának van-e realitása és javíthat-e és mennyivel a negatív vízmérlegünkön, nem tudom. Azt gondolom, részletesebb vizsgálata megérne egy misét.

Röviden ennyi.

Üdvözlettel
Láng Sándor