Hozzászólás az Enpol hétfőn elhangzott Klímapolitikai Intézet előadásához
Dátum: 2022. June 27. Monday, 15:43
Rovat: Energia
Feladó: Tóth Béla
Date: 2022. jún. 27., H, 5:50
Subject: Hozzászólás az Enpol hétfőn elhangzott Klímapolitikai Intézet előadásához
Kedves Kollégák!
Az intézet honlapján megjelent az előadás szövege. Így annak ellenére, hogy nem voltam ott, tudtam hozzászólni, az alábbi levélben.
Van még egy fontos észrevétel, amit facebookon írtam meg az intézetnek.
Az anyagban szerepel a bányászati hivatal ásványvagyon kimutatásának
másolata. Azzal a látszólag apró hibával, hogy a termelési oszlop nevét
úgy szerepeltetik, hogy az a rentábilis termelési volumen. Ami nem igaz,
hanem a megvalósult termelés. Ez már valamelyik adatszolgáltatónak a
csúsztatása annak érdekében, hogy ne várjon a kormány több termelést.
Tisztelt Litkei Máté Úr!
Klímapolitikai témában szíves figyelmükbe ajánlom Petz Ernő energetikai
professzor cikkét >>>
http://energiaakademia.lapunk.hu/tarhely/energiaakademia/dokumentumok/202206/helyzetertekeles.pdf
Van benne néhány hiba. Összességében azonban alaposan alátámasztja,
miért kell újragondolni a klímapoltikai hangvételt.
Ilyen hiba, hogy a németek az Északi Áramlat-II üzembehelyezését már
jóval a háború előtt akadályozták. Elképzelhető, hogy ez a háborúról
szóló döntésben szerepet játszott. Hiszen a vezetéket a Gazprom
építette. Putyin láthatta, Európa semekkora szerződésszegéstől sem riad
vissza, ha oroszfóbiáról van szó.
"ideológián alapuló szélsőséges klímavédelmi politika" - félreérthető az
áltudományosan alapozott Margaret Theatcher-i bányászsztrájk letörési
tanulmányt ideológiának nevezni.
Egy valószínűleg véletlen névelőcsere alaposan megváltoztatja az
ok-okozati szerepeket. "A villamos energia ára megduplázódott vagy
megháromszorozódott pusztán a politikailag indokolt CO2-tanúsítványok
hiánya és drágulása miatt." Helyesebb lenne: A villamos energia ára
megduplázódott vagy megháromszorozódott a pusztán politikailag indokolt
CO2-tanúsítványok hiánya és drágulása miatt.
Annál is inkább sürgős az újragondolás, mert a lobberek - érezvén a
nemzetközi hangsúlyeltolódást - nagyon rázendítettek az agymosásuk
megerősítésére. A kormányunk pedig akarva-akaratlan ugyancsak
ragaszkodik a hagyományaihoz. Például az elektrifikáció erőltetése
érdekében hatalmas beruházásokat tervez
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=7975 És
nagyon félő, hogy a Magyarországot illető EU támogatás az e.on-nál
landol. (Hogy az miért rossz, a mellékletben)
Említettem önöknek is valahol, hogy viszont lehet remény a
Kárpát-medence mikroklímájának javítására. Ha nem találkoztak volna a
régi térképpel, akkor azt is mellékelem. Eleink merő jószándékkal
mintegy századrészére csökkentették a medencében a helyi párolgási
felületet.
A páratartalom pótlása valódi segítséget jelenthetne az aszályosodás
enyhítésében.
A mezőgazdasági intenzív öntözéssel, a hozzá szükséges csatornahálózat
sürgetésével.
Az atom- (és más) erőművek visszahűtő rendszerében a párologtatás
forszírozásával növelni a felhőképződés esélyét. A felhő csökkenti a
napenergiának az atmoszférába integrálódását.
Esőkeltő technológiákkal elő lehet segíteni a rajtunk átvonuló labilis
légtömegekből eső gerjedését a kívánt és lehetséges helyen. Ennek
kikísérletezéséhez ragyogó adottságunk van a talajgenerátoros jégkár
enyhítő rendszerünk által. Igaz, ehhez elhivatott, jól képzett, kellő
befolyással rendelkező meteorológus kellene.
Amennyiben akarnának ezzel a témával foglalkozni, jelöljenek ki egy
kapcsolattartót, és az előzményeket átadom.
Nagy örömmel és köszönettel láttam, hogy felkarolták a magyar gázkészlet
kérdését. Külön örülök, hogy utánamentek tőlem független forrásnak, és
leellenőrizték az állításaim realitását. De két dolgot még nem árt
tudniuk, ha eddig nem voltam eléggé érthető.
1. A nem konvencionális készlet feltárását - hibásan - palagáznak
vélték, és ezért volt sikertelen. Ellenben ezek által a nagy nevű
bányavállakozók által végzett nagy ráfordítások sikertelensége elriaszt
minden más vállalkozót. A megoldás megkeresése csak állami
kockázatvállalással képzelhető el.
A MOL privatizáció előtti fejlesztés titkos volt, lehet, egyedül vagyok,
aki ismeri az eredményeket.
Hibás volt az a koncepció is, hogy az alap 12 % bányajáradékot erre a
gáztelep fajtára 2 %-ra csökkentették. Ugyanis a nagy kockázat a
kutatási ráfordításokban van, az így nyert bányajáradék nyereség viszont
csak sikeres műszaki-fejlesztési tevékenységet követően keletkezik. A
sikertelenséget nincs hová terhelni.
2. A konvencionális készletekről, ha jól láttam, nem nagyon ejtettek
szót. Feltehetően azért, mert a koncessziók mindegyike már idegen kézben
van. Azonban önök talán fel tudják hívni a kormánygépezet figyelmét a
következőre.
A szénhidrogén bányászatnak három fázisa van.
a) A kutatási fázis a felszíni geofizikával kezdődik, ami felderíti
azokat a földtani szerkezeteket, amiben csapdázódhatott a gáz. Az
egy-két kutatófúrás a szerkezet magaspontjain ellenőrzi, hogy valóban
van-e ott gáz.
b) A feltárási fázisban sok fúrással lehatárolják a geológiai
szerkezetet, amin belül a rétegnek van gáztartalma. Ebből származik a
földtani készlet.
Minden fúráson végeznek próbatermeltetéseket is, amiből meghatározzák az
ipari értékű viszonyokat. Az ismert termelési technológiákkal összevetve
ebből számítják a kitermelhető vagyont.
Konvencionális gáztárolók esetében ezek a fúrások azonnal alkalmasak
ipari termelésre. Azaz ami fúrási információ alapján a bányászati
hivatal a vagyonleltárt készíti, a koncessziós szerződést előkészíti,
ahhoz már ipari termelésre alkalmas kutak állhatnak rendelkezésre. Azaz
szinte azonnal termeltethetők, a kormány energiabiztonsági terveihez
teljesen biztos alapot szolgáltathatnának. Ezért égbekiáltó, hogy 2013.
óta nincs változás sem a termelési volumenben, sem a
vagyonnyilvántartási adatokban.
c) A termelő fúrási fázis a kutaknak az olyan besűrítését szolgálja,
amiből a nagyobb termelési volumen a rentábilis megtérülési időt
szolgáltatja.
Üdvözlettel
Dr. Tóth Béla ny. egykori bányaklíma és szénhidrogén termelési szakértő
(több más között)
----------------
Kedves Kollégák!
Itt van, amitől féltem! A képen.
Még outsider-ként is érzékelni lehetett, hogy a németek érdekeit érvényesítő e.on lobberei irányítják a magyar energiapolitikát, és a beruházásait.
Miért baj, hogy hálózatfejlesztési beruházásokat végez?
1. Akkorára fog nőni a tőkéje, hogy soha nem fogjuk bírni kivásárolni.
2. Igaz, hogy EU pénzből, de a magyarok által lehívható támogatásból.
3. Eleve pofátlanság, hogy közpénzeket úgy kell a magánszférába támogatni, hogy az ő vagyonát növel, az államnak meg nem keletkezik tulajdonjoga, vagyona.
4. Nem mi mondjuk meg a fejlesztési irányelveket, neki meg az a célja, hogy a német szélfarmok hasznosuljanak nálunk, akár kell, akár nem.
5. Számos fontos beruházás elől veszi el az erőforrásokat. Olyan dolgokra, melyek nélkülözhetők.
Üdvözlettel
Tóth Béla
|
|