Juhos László, gyanúsított második vallomása:
Dátum: 2021. June 14. Monday, 10:33
Rovat: Országgyűlési tudósítások
Az I. részben írom:
A feljelentők egyike a helyszint illetően hamisat állít!
Állításomat pontosítom.
Süli János miniszter úr szerint a Gazdasági bizottság ülése után követtem el a zsarolási bűncselekményt.
Kovács Pál államtitkár úr, Mittler István kommunikációs igazgató úr, Rákóczi Péter szakértő úr szerint a Gazdasági bizottság ülése előtt.
A bűncselekmény időpontját illetően vagy Süli János miniszter úr tanúskodott hamisan, vagy Kovács Pál államtitkár úr, Mittler István kommunikációs igazgató úr, Rákóczi Péter szakértő.
Juhos László, képzettsége:
okl. erősáramú villamos energiaipari technikus,
okl. hőerőgépész mérnök,
okl. energetikus szakmérnök,
reaktor szakmérnök.
Süli János miniszter úr tanú vallomásában azt állítja, hogy személyes találkozóra adott lehetőséget.
Süli János miniszter úr fenti állítása hamis tanúvallomás! Lásd I. rész!
Zsarolási bűncselekményem második időpontja és helyszíne 2019. november 26-án a MINISZTERELNÖSÉG, Budapest Bihari út 5 szám
A zsarolási bűncselekményem elkövetése után írtam
Gulyás Gergely MINISZERELNÖKSÉGET vezető miniszter úrnak:
Gulyás Gergely úr
miniszter
Tisztelt Miniszter úr!
Kedves figyelmébe ajánlom Petz Ernő c. egyetemi tanár, a Paksi Atomerőmű egykori vezérigazgatójának az írását.
http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=6958
Miniszter úr közbenjárására Süli János, miniszter úr a kiégettek ügyében fogadott, kb. egyórás találkozónkra került sor, de a Süli miniszter egyetlen érdemi mondatot nem mondott a kiégettek sorsáról.
A találkozónkon jelen volt Kovács Pál, államtitkár úr is, hallgatóként.
A kiégettek ügye a Gazdasági bizottság asztalán is, volt. Bánki Erik elnök úr előzetes kérésem ellenére nem adott megszólalási lehetőséget, sőt rosszhiszeműen járt el velem szemben.
Személyes véleményem, hogy a nukleáris alap kezelése körül nincs minden rendben. Ezt a véleményemet a Legfőbb Ügyész úrnak jeleztem.
Részt veszek alkalmanként a Pakson, a Paksi Energetikai Kerekasztal rendezvényein.
Ott hangzott el, hogy megvan annak az esélye, hogy Paksot 2x1200 MW- al bővítjük és közben 1000 MW erőművi teljesítményt eltemetünk.
Durván ez azt jelenti, nem állítom, csupán feltételezem a nukleáris alap kezelése körül nincs minden rendben.
A múlt évi önkormányzati választások előtt néhány napot Bátaapátiban töltöttem, hasonló véleményt ott is hallottam.
„Javaslat RHK átvilágítására” címmel PÁRBESZÉD rovatot vezet a civil szervezet, amelyről több mint, 27 000 letöltés történt.
Támogatom Petz Ernő, javaslatát, hogy a törvényt módosítani szükséges.
A törvény több vérből sebzik, nem csak a kiégettek kérdéskörében, hanem a közszolgálati kommunikációt illetően is.
Az előző ciklusban Rubovszky György úr javasolta nekem:
„Van nekünk egy albizottságunk, amelynek a feladata közé tartozik a törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kísérni. Írjál az albizottság Elnökének Bárándy Gergely úrnak.”
Sajnos az Igazságügyi bizottság elnöke a javaslatát követően egy hét múlva elhunyt.
Néhai Rubovszky úr javaslatát egy fajta végakaratának tartom.
A probléma kör egy idő után átkerült a Gazdasági bizottság Energetikai albizottsága asztalára, elnöke Bencsik János képviselő úr.
Bencsik János mondta nekem: „Laci, te okos fiú vagy, lásd be, hogy nincs politikai akarat az ügy tisztázására.”
A jelenlegi ciklusban a Gazdasági bizottság nem tartotta fontosnak, hogy Energetika albizottságot hozzon létre, az érem másik oldala, hogy Kormányban négy miniszternek van mandátuma energetikai kérdésekben.
Várom Miniszter úr válaszát, a hogyan tovább kérdésében.
2020. június 25.
Tisztelettel: Juhos László, reális elnöke
A levél kiegészítéseként:
Dr. Petz Ernő címzetes egyetemi tanár, a Paksi Atomerőmű rendszerváltó volt vezérigazgatója. Petz Ernő október 23-án való kitüntetése hírértéket kapott a „Reális Zöld valóság c. internetes sajtótermékben ezt a jó hírt fotóval tettem közzé.
Dr. Petz Ernő úr írja nekem 2017-ben.
Kedves Laci!
A múltkori két anyaggal kapcsolatban sem reagáltam. Most mégis egy közös benyomásomat és egyben keserűségemet összefoglalom. A radioaktív hulladékokkal kapcsolatos (az általad megküldött) paragrafusokból, a Horváth Á. előadásából és az atom törv. módosításából is azt látom, hogy bizonyos körök a törvények és kutatási projektek keretében biztosítják maguk számára az örökké való megélhetést, sőt jelentős jövedelmeket. Amikor a szakértőkről, független szakértői szervezetekről, kötelező bevonásukról szó esik, akkor ennek a hálózatnak a finanszírozásáról van szó! És mily érdekes, mi mindig kimaradunk ebből. A nyugdíjas volt igazgató a közös kutatási konzorcium elnöke. Mi akarnak kutatni? A reprocesszálást. Ilyen őrültséget, mert sohasem fog itt Közép-Európában reprocesszáló üzem létesülni. Ezt csak a hülye nem látja, de ezt a kormányzatot be lehet etetni. S ha jól emlékszem egyből 1, 9 milliárddal támogatni. Az oroszok már építik az új reprocesszáló üzemet, ebbe elég lenne 1-2 fővel részt venni a szükséges ismeretek birtoklása érdekében. Úgy, ahogy a pl. a Bogáncs J. is dolgozott a Kurcsatov Intézetben (és sokan mások).
El sem tudjuk képzelni, hogy az atomerőmű bővítésének költségeiből mi mindenhová, és milyen címen áramlanak jelentős pénzek. Olyan ez mint a Duna deltavidéke, amely számos ágon ömlik a tengerbe. És hányan fognak még bejelentkezni, új elágazásokat kikövetelve.
Ebből egyszerűen ki kell maradni. Ezért részletesebben nem is kívánok véleményt formálni, minthogy „véleménykérést” kértél.
Sajnos ez már több, mint rossz hangulat. Nézd át újra ilyen szemmel a Horváth Á. ábráit. Nagyon rossz emlékeim vannak arról, hogy kényszerűségből milyen több éves kutatási projekteket kellet finanszírozni, tanulmányokban (papiroson) megjelent „eredményekkel”.
Üdvözlettel,
PE
From: Juhos Laszlo [mailto:juhos.laszlo@chello.hu]
Sent: Sunday, December 03, 2017 3:46 PM
To: 'Hetzmann Albert'; 'Dr. Petz Ernő'; 'Láng Sándor'; 'Korényi Zoltán dr.'
Subject: Véleményrfe várva
http://www.parlament.hu/irom40/18318/18318.pdf
Fenti link, amelyről véleményt kértem nem nyitható meg.
Hetzmann Albert a Paksi Atomerőmű volt vezérigazgató h.-ja, Napjainkban a Paksi Energetikai Kerekasztal (PEK) vezetője.
PEK felkért, hogy legyek a PEK szóvivője. Elfogadtam a felkérést.
Pakson a kiégettek ügyével kapcsolatos eseményekről a szándékomban áll az 6-10 rész közül az egyikben a T. Ügyészséget tájékoztatni, mint a vallomásom részeként.
Levél üzenetek:
Kovács Pál úr
államtitkár
Tisztelt Államtitkár úr!
A nagy aktivitású hulladékok számára készülő mélygeológiai lerakók többsége még nagyon távol van az üzembe helyezéstől. A jelenlegi elképzelések szerint az első lerakó 2020-ban kezdi el fogadni a kiégett üzemanyagokat Finnországban. Svédországban 2023-ra tervezik hasonló létesítmény megnyitását. Franciaországban olyan lerakó létesítését tervezik 2025-re, amelyik nem kiégett üzemanyagokat, hanem az újrafeldolgozás során keletkező nagy aktivitású hulladékokat fogadja majd be. Sok más országban is foglalkoznak mélygeológiai lerakó létesítésével. de azok indítására még a legjobb esetben is több évtizedet kell várni. ( Forrás: Nukleáris üzemanyagciklus radioaktív hulladékai, Egyetemi jegyzet)
Gulyás Gergely kancellár miniszter úr képviseltében ígéretet kaptam, hogy a kiégettek ügyében
a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszteri kabinet végzi, akik tájékoztatni fogják Önt szakmai álláspontjukról.
Kérem Államtitkár úr közbenjárását, hogy a miniszteri kabinet az álláspontját küldje meg a reális zöldeknek.
Államtitkár úr együttműködését a reális zöldek civil szervezetével előre is köszönöm.
Budapest, 2019. október 1.
Tisztelettel: Juhos László, elnök
Háttér anyagok:
From: Miniszteri Kabinet (ME) [mailto:miniszterikabinet@me.gov.hu]
Sent: Thursday, April 11, 2019 1:10 PM
To: rgreen@realzoldek.hu
Subject: Tájékoztatás megkeresésével kapcsolatban
Juhos László elnök úr részére
Reális Zöldek Klub
Tisztelt Elnök Úr!
Gulyás Gergely miniszter úr köszönettel megkapta levelét a Paksi Atomerőműben keletkező kiégett kazettákra vonatkozóan. Miniszter úr megbízásából a következőről tájékoztatom.
Illetékesség hiányában beadványának vizsgálatát a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszteri kabinet végzi , akik tájékoztatni fogják Önt szakmai álláspontjukról.
Türelmét ezúton is köszönöm.
Üdvözlettel:
Miniszterelnökség
Miniszterelnökség
Miniszteri Kabinet
H-1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4.
E-mail:miniszterikabinet@me.gov.hu
From: Vass Gergely [mailto:gergely.vass@me.gov.hu] On Behalf Of Stratégia (ME)
Sent: Wednesday, December 14, 2016 4:32 PM
To: juhos.laszlo@chello.hu
Subject: TÁJÉKOZTATÁS és JAVASLAT válasz
Tisztelt Juhos László Elnök Úr!
Köszönettel vettük 2016. december 1-ei megkeresését. Ezúton tájékoztatom, hogy a kiégett üzemanyagok és radioaktív hulladékok kezeléséről szóló nemzeti politika, illetve az abban lefektetett alapelvek megvalósítását megcélzó nemzeti program szakmai felügyelete a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik. Az Ön alábbi emailje szerint az NFM illetékeseinek is eljuttatta a megkeresését, így javasoljuk, hogy közvetlenül velük szíveskedjen felvenni a kapcsolatot a részletes szakmai párbeszéd lefolytatása érdekében.
Tisztelettel:
Miniszterelnökség
Miniszterelnökség
Stratégiai Ügyekért Felelős Államtitkárság
H-1055 Budapest, Kossuth tér 1-3.
Félemelet 83-85.
Telefon: +36 1 795 32 96
E-mail: strategia@me.gov.hu
Feladó: Juhos Laszlo
Tárgy: TÁJÉKOZTATÁS és JAVASLAT
Dátum: 2016. december 1. 18:43:45 CET
Címzett: Lázár János dr.
Másolat: Aradszki András dr. , "andrea.kadar@nfm.gov.hu" , Aszódi Attila Dr. , 'Hetzmann Albert' , 'Dr. Petz Ernő' , Csepreghy Nándor , Kovács Pál , "hamvas@npp.hu"
Lázár János úr
miniszter
Tisztelt Miniszter úr!
Tájékoztatás céljából küldöm 2016. november 22-én Pakson sorra került Paksi Energetikai Kerekasztal üléséről készült emlékeztetőt.
Felhívom Miniszter úr szíves figyelmét az emlékeztető egyik meghatározó megállapítására, hogy a kiégett fűtőelemek újra feldolgozása, nemzetközi kooperáció, közös tárolás gazdátlannak látszik.
Számítok arra, hogy Miniszter úr válaszával megtisztel, nem zárkózik el a reális zöldek a Kormány energia politikáját támogató civil szervezettel való párbeszédtől.
A reális zöldek civil szervezete teljes mértékben a „várjunk és figyeljünk” álláspontra helyezkedik, mint a paksi szakemberek.
Bizonyosak vagyunk abban, hogy haladás is van a világon.
Kérem Miniszter urat jelölje ki személyes képviselőjét, hogy hallgassa meg „hiszen haladás is van” stratégia mellett a reális zöldek Paksi Energetikai Kerekasztal szakmai grémiumának tudományos érveit.
Szent meggyőződésem, a velünk folytatott párbeszédből a hazának csak haszna lehet.
Budapest, 2016. december 1.
Tisztelettel: Juhos László, reális zöldek elnöke
Levél Bánki Erik, gazdasági bizottság elnökének, 2016-ban eredmény nulla.
Bánki Erik úr
elnök
Gazdasági bizottság
Tisztelt Elnök úr, kérem szíves intézkedését, hogy az alábbi üzenetem az Energetikai Albizottság elnöke és tagjai számára továbbításra kerüljön.
Köszönöm: Juhos László, reális zöldek elnöke
Bencsik János úr
elnök
Energetikai albizottság
Tisztelt Elnök Úr!
Lázár János miniszter úr intézkedésére Kern Tamás, helyettes államtitkár, mintegy 1.5 óra időtartamban energetikai szakmai kérdésekben meghallgatta a reális zöldek képviselőit.
A meghallgatás/párbeszéd keretében a Felek között egyetértés volt a rezsicsökkentés folytatásának kormányzati szándékában.
A rezsicsökkentés folyatatáshoz szükséges források rendelkezésre állása céljából a reális zöldek javasolták a RADIOAKTÍV HULLADÉKOKAT KEZELŐ KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. tevékenységének az átvilágítását.
Kérem Elnök urat, hogy a javaslatunk tárgyában az Energetikai Albizottság hallgassa meg a reális zöldek szakértőit.
Számítok Elnök úrnak a reális zöldek civil szervezetével való együttműködésére, amelyet előre is köszönök.
Budapest, 2016. február 4.
Tisztelettel:
Juhos László, elnök, okl. energetikus szakmérnök, reaktor szakmérnök
Levél Bánki Erik, elnöknek, 2016. december hó
Eredmény:00
Bánki Erik úr
elnök
Tisztelt Elnök úr, amennyiben a Bizottság igényli és kapok három perc megszólalási lehetőséget a reális zöldek javaslatát készségesen kiegészítem.
Az EURÓPAI UNIÓ által szorgalmazott energia politika következtében tragikus helyzet alakult ki az energetika területén. 2015/16-ban 20 000 MW erőművi kapacitás esik ki.
BREXIT után az angolok a tragikus helyzetet felismerték.. A lengyelek is.
Az angol Felsőház számára a kialakult tragikus helyzetről beadvány készült.
A jelenlegi nagykereskedelmi árakkal az ellátás biztonság nem tartható fent!
Németországban egy megawattóra villamos energia ára : 32.15 euró.
Lengyelországban 41.37 euró
Magyarországon. 41.70 euró
Angoloknál: 61.67 euró
Ahogyan távolodunk Németországtól a nagykereskedelmi árak különbözete az áramkereskedők zsebébe vándorol.
A fenti árakból senki sem épít erőművet! Állam, privát sem képes!
Hála a Jóistennek, hogy Paks beruházása nálunk sínen van, de nem elég.
Paks II bejövetele előtt nekünk még 5000- 7000 MW erőművi kapacitás létesítésre van szükségünk.
A szocialista képviselők indítványa mindnyájunk jövőjét veszélyezteti.
Budapest, 2016. december hó
Juhos László
Levél Bánki Erik elnök, 2017-ben, eredmény:00
Bánki Erik úr
elnök
Magyar Országgyűlés
GAZDASÁGI bizottság
Tárgy: Javaslat energetikai kérdés tárgysorozatba vételére.
Tisztelt Elnök úr!
A REÁLIS ZÖLDEK KLUB Elnökségének a képviseletében energetikai kérdés tárgysorozatba vételét javaslom.
Az Országgyűlés 2009. március hóban elfogadott H/9173 határozatának eleget téve, a MAVIR rendszerirányító előrejelzése szerint a paksi első 1200 MW teljesítményű reaktor blokk párhuzamos kapcsolása előtt 5000-6000 MW igénybe vehető erőművi kapacitás létesítése szükséges.
„Ki fog erőművet építeni?” kérdésben javaslom az Energetikai Kormányzat képviselőjének a Gazdasági bizottság előtti meghallgatását.
Indoklás
Paks II beruházása hosszútávon biztosítéka a rezsicsökkentés politikájának. De ha nem épülnek erőművek hazánk területén, rövidtávon nem csak a rezsicsökkentés politikája kerül veszélybe, hanem Magyarország biztonságos villamos energia ellátása is.
2008-ban az MVM Zrt- ben megindult a Mátrai Erőmű lignit bázisom projekt előkészítése, amelytervezési folyamat 2011-ben leállításra került.
A projekt leállítást, 2015. november hóban Lázár János miniszter úrnak nehezményeztem. A Miniszter úr megbízásából a reális zöldek szakértőit 2016. január hóban dr. Kern Tamás helyettes államtitkár hallgatta meg. A meghallgatásunkon túlmenően Lázár János miniszter úrnak címezve írásos összeállítás is, átadásra került.
A Helyettes Államtitkár úrral lefolyt meghallgatásunk keretében szóba került a kiégett fűtőelemek elhelyezésének a kérdésköre.
A kiégett fűtőelemek ügyét 2016. év első félévében a Paksi Energetikai Kerekasztal megvitatta. A vita keretében olyan vélemény is kifejezésre került, hogy beruházunk 2X1200 MW erőművi kapacitást, s értelmetlenül kiégett fűtőelemek elhelyezési költsége révén 1000 MW erőművi kapacitás temetünk el.
2016. évben a felvetést alkalmunk volt részletesen kifejteni Kádár Andrea helyettes államtitkár úrhölgynek.
Budapest, 2017. március 29.
Tisztelettel: Juhos László, reális zöldek elnöke, a Paksi Energetikai Kerekasztal Szóvivője
CO:
Lázár János miniszter,
Fónagy János, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára,
dr. Aradszki András, államtitkár,
Kádár Andrea. helyettes államtitkár,
Heztmann Albert, Paksi Energetikai Kerekasztal vezetője.
Bobák Andrea, MAVIR szóvivő
Az Országgyűlés Gazdasági bizottság nem tartotta szükségesnek, hogy a 2018-as országgyűlési választások után Energetikai albizottságot működtessen, mint korábban mindig.
A Gazdasági bizottság számára közömbös, hogy amit a kiégett fűtőelemek ügyében a szlovákok megcsináljak 8 millió forintért, azt nálunk a költségvetésnek 80 millióba kerül.
Juhos László, jó hírének bemocskolása nem váratott magára
Gazdasági bizottság
Tisztelt Banki Erik elnök úr, tisztelt Képviselők urak!
A Gazdasági bizottság, 2018. november 26-án sorra került ülése előtt november 24-én a Reális Zöldek és a Paksi Energetika Kerekasztal képviseletében írásban megszólalási lehetőséget kértem a 26-án sorra került ülésen.
A Reális Zöldek és a Paksi Energetikai Kerekasztal célja, hogy ellenőrizze a KÖZPONTI NUKLEÁRIS ALAP felhasználását.
Reális veszélyét látjuk annak, hogy Paksot 2x1200 MW teljesítménnyel bővítjük, miközben 1000 MW teljesítményt eltemetünk. Célunk a mindnyájunkat megkárosító visszaélések megakadályozás.
A reális zöldek www.realzold.hu honlapjának „Párbeszéd” című rovatában
http://realzoldek.hu/modules.php?name=Forums&file=viewforum&f=3
a kis és közepes radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemekről 148 összeállítás, rendezvényekről, fórumokról szóló tájékoztatás került közzétételre, az összeállításokról 19 357 letöltés történt.
Két fórumot kiemelek, mindkettőre Pakson a Csengey Dénes kultúrházban került sor.
Az egyik fórum előadója:
Dr. Horváth Ákos, főigazgató, Magyar Tudományos Akadémia, Energiatudományi Kutatóközpont.
A másik fórum előadója: Kereki Ferenc, ügyvezető igazgató, RHK
2016-ban a Aradszky András, államtitkár közbenjárására párbeszédre került sor Kádár Andrea Beatrix államtitkár úrhölggyel „Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyagok és a radioaktív hulladékok kezelése” című témában.
A párbeszédben a reális zöldek képviseletét Juhos László és Dr. Petz Ernő, címzetes egyetemi tanár, a Paksi Atomerőmű
volt vezérigazgatója látta el.
Nem azt észrevételezem, hogy Bánki Erik elnök úr, a bizottság november 26-án sorra került ülésén a képviselőkkel nem ismertette a kérésemet.
Hanem az, hogy Országgyűlés Sajtóosztályának becsületembe gázoló információk közlésre került sor, miszerint a Gazdasági bizottság november 26-án sorra került ülését és más bizottságok ülését közbeszólásommal megzavartam volna.
Budapest, 2019. június 27.
Tisztelettel: Juhos László, elnök, főszerkesztő, Paksi Energetikai Kerekasztal Szóvivője
Kádár Andrea Beatrix úrhölgy
h. államtitkár
Tisztelt Államtitkár Úrhölgy
Köszönöm a karácsonyi és újévi üdvözletét.
A reális zöldek civil szervezete és a Paksi Energetikai Kerekasztal képviseletében eredményekben gazdag évet kívánok.
Jól esett, hogy dr Aradszki András államtitkár úr megköszönte a 2017.évben végzett munkánkat.
A 2017. évben a Paksi Energetikai Kerekasztal szervezésében folytattuk a kiégett üzemanyagok és radioaktív hulladékok kezelésével való munkálkodásunkat. Az elvégzett munkánkról 2018. január hóban egy előre egyeztetett időpontban, Hetzmann Albert, Bogáncs János, Petz Ernő társaságában, szándékomban áll Államtitkár úrhölgyet tájékoztatni.
Szándékomat jelzetem Aradszki András, államtitkár úrnak, azzal a megjegyzéssel, hogy a „hogyan tovább” kérdéskörében a 2018 . országgyűlési választásokat követően kívánjuk a párbeszédet a tárcával folytatni.
Várom Államtitkár úrhölgy megtisztelő válaszát.
Budapest, 2018. január 2.
Tisztelettel: Juhos László, reális zöldek elnöke, Paksi Energetika Kerekasztal szóvivője
Harrach Péter úr
frakcióvezető
KDNP
Tisztelt Frakcióvezető úr!
A Reális Zöldek Klub civil szervezet képviseletében kérem Frakcióvezető urat, hogy adjon lehetőséget személyes találkozónkra.
Szeretném Frakcióvezető úrnak elmondani néhai Ruboszky György, képviselő társa, az Igazságügyi bizottság elnökének halála előtt tíz nappal nekem adott „házi feladatot”.
Mindenekelőtt tájékoztatom a Frakcióvezető urat, hogy a reális zöldek civil szervezete támogatja a kormány energiapolitikáját.
Az Igazságügyi bizottság elnökének halála előtt tíz nappal nekem adott tanácsát/javaslatát néhai Ruboszky György „végakaratának” tekintetem.
Ha sikerült volna Ruboszky György végakaratát érvényesíteni, Budapesten április 8-án a FIDESZ-KDNP nem veszít el három egyéni mandátumot.
Ruboszky György úr „végakaratának” teljesülése szerintem változatlanul fontos lenne nemcsak a reális zöldekre nézve, hanem a KDNP frakció energiapolitikára szakosodott képviselői, dr. Aradszki András, Süli János egyéni mandátumot nyert képviselők számára is.
Számítok Frakcióvezető úrnak a reális zöldek civil szervezetével való együttműködésére, amelyet előre is köszönök.
Budapest, 2018. június 5.
Tisztelettel: Juhos László
Latorcai János úr
alelnök
Tisztelt Alelnök úr!
Csatoltan küldöm Harrach Péter frakcióvezető úrnak küldött kérésemet tartalmazó levelemet.
A levelet személyesen adtam át KDNP frakció titkárságának Aradszki András képviselő úr társa jelenlétében.
Az Országgyűlés az atomenergia alkalmazásáról szóló törvényben felismerte, hogy az atomenergia békés célú alkalmazása az ipar, a mezőgazdaság, az egészségügy és a tudományos kutatások számos területén elősegíti az emberiség életfeltételeinek javítását. (1996.évi CXVI. törvény)
Az 1996. évi CXVI. törvény 4§ (11) bekezdése szerint:
„Az atomenergia alkalmazásával összefüggő alapvető, tudományos, technikai és egyéb ismereteket - a kockázatokra is kiterjedően - oktatni, valamint a közszolgálati hírközlés, a közművelődés útján az állampolgárokkal rendszeresen ismertetni kell.”
Az Országgyűlés által 1996-ban kötelezővé tett jogszabályi elvárás nem teljesül, sem az oktatás, sem a közszolgálati médiaszolgáltatás műsorszolgáltatása területén.
Az a polgártársunk, aki 1996-ban kezdte meg az iskolát, az ma 27 éves, aki a középiskolát, ő 35, aki felsőfokút, csaknem 40 éves.
Sajnos a negyven év alatti polgártársaink a közép- vagy a felsőfokú képzésben, de még alapismeretekben sem részesültek az atomenergia nemzetünk számára meghatározó felhasználásának a fontosságáról.
Az ellenzék budapesti kétharmadát a közszolgálati médiaszolgáltatónak köszönheti, és a MÉDIATANÁCSNAK!
Ha a közszolgálati médiaszolgáltató betartotta volna az atomenergia békés felhasználásáról 1996-ban elfogadott törvényt, vagy a törvény betartására a MÉDIATANÁCS a közszolgálati médiaszolgáltatót kötelezte volna a kormányoldalnak országosan 4/5 többsége lett volna.
Néhai Ruboszky György elnök úr arra kért tíz nappal a halála előtt tegyek a törvény érvényesülése céljából. Amit lehetett megtettem.
Az eredmény semmi!
Szerintem 2019-ben az EU parlamenti képviselők választása kampányában Paks bővítése megint kampány téma lesz, mint 2014-ben és 2018-ban volt.
Budapest, 2018. december 4.
Tisztelettel: Juhos László, reális zöldek elnöke
Dialógus 2
Kovács Pál úr
államtitkár
From: Vass Gergely [mailto:gergely.vass@me.gov.hu] On Behalf Of Stratégia (ME)
Sent: Wednesday, December 14, 2016 4:32 PM
To: juhos.laszlo@chello.hu
Subject: TÁJÉKOZTATÁS és JAVASLAT válasz
Tisztelt Juhos László Elnök Úr!
Köszönettel vettük 2016. december 1-ei megkeresését. Ezúton tájékoztatom, hogy a kiégett üzemanyagok és radioaktív hulladékok kezeléséről szóló nemzeti politika, illetve az abban lefektetett alapelvek megvalósítását megcélzó nemzeti program szakmai felügyelete a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik. Az Ön alábbi emailje szerint az NFM illetékeseinek is eljuttatta a megkeresését, így javasoljuk, hogy közvetlenül velük szíveskedjen felvenni a kapcsolatot a részletes szakmai párbeszéd lefolytatása érdekében.
Tisztelettel:
Miniszterelnökség
Miniszterelnökség
Stratégiai Ügyekért Felelős Államtitkárság
H-1055 Budapest, Kossuth tér 1-3.
Félemelet 83-85.
Telefon: +36 1 795 32 96
E-mail: strategia@me.gov.hu
Feladó: Juhos Laszlo
Tárgy: TÁJÉKOZTATÁS és JAVASLAT
Dátum: 2016. december 1. 18:43:45 CET
Címzett: Lázár János dr.
Másolat: Aradszki András dr. , "andrea.kadar@nfm.gov.hu" , Aszódi Attila Dr. , 'Hetzmann Albert' , 'Dr. Petz Ernő' , Csepreghy Nándor , Kovács Pál , "hamvas@npp.hu"
Lázár János úr
miniszter
Tisztelt Miniszter úr!
Tájékoztatás céljából küldöm 2016. november 22-én Pakson sorra került Paksi Energetikai Kerekasztal üléséről készült emlékeztetőt.
Felhívom Miniszter úr szíves figyelmét az emlékeztető egyik meghatározó megállapítására, hogy a kiégett fűtőelemek újra feldolgozása, nemzetközi kooperáció, közös tárolás gazdátlannak látszik.
Számítok arra, hogy Miniszter úr válaszával megtisztel, nem zárkózik el a reális zöldek a Kormány energia politikáját támogató civil szervezettel való párbeszédtől.
A reális zöldek civil szervezete teljes mértékben a „várjunk és figyeljünk” álláspontra helyezkedik, mint a paksi szakemberek.
Bizonyosak vagyunk abban, hogy haladás is van a világon.
Kérem Miniszter urat jelölje ki személyes képviselőjét, hogy hallgassa meg „hiszen haladás is van” stratégia mellett a reális zöldek Paksi Energetikai Kerekasztal szakmai grémiumának tudományos érveit.
Szent meggyőződésem, a velünk folytatott párbeszédből a hazának csak haszna lehet.
Budapest, 2016. december 1.
Tisztelettel: Juhos László, reális zöldek elnöke
From: Miniszteri Kabinet (ME) [mailto:miniszterikabinet@me.gov.hu]
Sent: Thursday, April 11, 2019 1:10 PM
To: rgreen@realzoldek.hu
Subject: Tájékoztatás megkeresésével kapcsolatban
Juhos László elnök úr részére
Reális Zöldek Klub
Tisztelt Elnök Úr!
Gulyás Gergely miniszter úr köszönettel megkapta levelét a Paksi Atomerőműben keletkező kiégett kazettákra vonatkozóan. Miniszter úr megbízásából a következőről tájékoztatom.
Illetékesség hiányában beadványának vizsgálatát a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszteri kabinet végzi , akik tájékoztatni fogják Önt szakmai álláspontjukról.
Türelmét ezúton is köszönöm.
Üdvözlettel:
Miniszterelnökség
Miniszterelnökség
Miniszteri Kabinet
H-1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4.
E-mail:miniszterikabinet@me.gov.hu
ÚJ ATOMERŐMŰVES BLOKKOK=ÚJ HULLADÉKOS STRATÉGIA
A Paksi Atomerőműben keletkező radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezelése Magyarországon a Nemzeti Programban rögzített irányelvek szerint történik, vagyis:
- a kis- és közepes-aktivitású hulladékokat kondicionálás után a – gyakorlatilag geológiai típusúnak minősíthető – Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló létesítményben (NRHT=Bátaapáti)) fogják elhelyezni
- a kiégett fűtőelemeket és egyéb nagy aktivitású hulladékokat a mai elképzelések szerint egy, 2060.÷2070. tájékára megépíthető mélygeológiai létesítményben szándékoznak véglegesen lerakni
Az első bajuszban szereplő kis- és közepes-aktivitású hulladékok ma már az NRHT felszín alatti tároló-kamráiba kerülnek, a kiégett fűtőelemek pedig a második bajuszban szereplő dátumig az atomerőmű közelében létesített és folyamatosan bővítésre kerülő felszíni átmeneti tárolóban várják átszállításukat a mélygeológiai végleges lerakóba.
Az NRHT-ban olyan HULLADÉKINDEX-ű (ezen elnevezés alatt a radioaktív hulladék veszélyességét mutató szám értendő) kis- és közepes-aktivitású atomerőműves hulladékok kerülnek elhelyezésre, amelyeket más országokban felszíni létesítményekben helyeznek el. Az utóbbiak beruházási költsége egységnyi hulladékra vetítve a tizede-huszada a Bátaapátiban épülő tárolóénak.
A kiégett fűtőelemek átmeneti tárolásának időtartamát – a reprocesszálás lehetőségének fenntartása érdekében — a legtöbb országban 200÷300 évre igyekeznek meghosszabbítani. A reprocesszálás után visszamaradó nagyaktivitású hulladékok végleges lerakására felszíni tároló építését tervezik (pl., Hollandia és Belgium a Nagy-Britanniából vagy Franciaországból visszaszállított reprocesszálási hulladékokat a kis- és közepes-aktivitású hulladékok számára korábban létesített felszíni tárolói mellett rakta le), ugyancsak tized-huszad akkora költséggel, mint amennyibe a mélygeológiai lerakó létesítése kerülne.
Az atomerőművek lebontásakor jelentős mennyiségű nagyon kis-aktivitású hulladék keletkezik, amelyeknek szintén tárolót kell létesíteni. Az előző bekezdésben említett országok ilyen tárolókat a kis- és közepes-aktivitású hulladékaiknak létesített felszíni tárolóik közvetlen közelében, velük közös telephelyen építik meg, természetesen felszíni kivitelezésben. Magyarország, vagyis Bátaapáti esetében – a tároló-kamrák 250 m-es mélységű elhelyezkedése miatt – egy ilyen (felszíni) megoldás szóba sem jöhet. Egyszóval, felszíni típusú radioaktív hulladéktároló építésére Magyarországnak szüksége lesz, és ebben a létesítményben kellene (lenne célszerű) elhelyezni a ma még Bátaapátiba szánt kis- és közepes aktivitású (tömörített szilárd és cementezéssel kondicionált folyékony) hulladékokat is.
Az új blokkok létesítése a radioaktív hulladékok kezelése tekintetében az első négy blokkéhoz hasonló műszaki feladatokat jelent. A négy plusz két blokk 50+80 üzeméve alatt keletkező hulladékok összmennyisége és kezelési költsége az első négy blokk kalkulált mennyiségének és költségeinek 1,6÷1,8-szorosára fog emelkedni. Az utóbbi azt jelenti, hogy a jelenlegi hulladékos stratégia változatlanul hagyása esetén a radioaktív hulladékok kezelésének költsége 2015. évi bázisáron 2 674÷3 010 Mrd Ft lenne.
Milyen új hulladékos stratégiát javasolnánk?
Élve az oroszok ajánlataival, azonnal meg kellene kezdeni a kiégett fűtőelemek visszaszállításáról a tárgyalásokat. A tárgyalásokkal el kell érni, hogy az Oroszországba visszaszállított kiégett fűtőelemekből Magyarországra soha semennyi se kerülhessen vissza, legfeljebb a reprocesszálás után visszamaradó, üvegbe ágyazott nagy aktivitású hulladék, ami Bátaapátiban kerülhetne végleges lerakásra. Sikeres tárgyalások esetén az átmeneti tároló bővítését abba lehetne hagyni (várható megtakarítás 2015. évi bázisáron 40-60 Mrd Ft). Az új blokkokban kiégő fűtőelemeknek nem kellene építeni átmeneti tárolót (a létesítés és lebontás elmaradásától várható megtakarítás 2015. évi bázisáron 190 Mrd Ft). Nem kellene építeni mélygeológiai végleges lerakót (várható megtakarítás 2015. évi bázisáron 1200 Mrd Ft.
Bátaapátiban nem kellene megépíteni 270 000 m3 bruttó tárolóteret, elegendő lenne 40000÷60000 m3 (várható megtakarítás 60 Mrd Ft).
A stratégiaváltásból adódó költségek.
A Bátaapátit helyettesítő és a nagyon kis aktivitású hulladékok befogadására is elegendő felszíni tároló létesítése 15÷18 Mrd Ft (2015. évi bázisáron). Ez 45 Mrd Ft-tal kevesebb a fentebb jelzett, Bátaapátiban várható megtakarításnál.
A kiégett fűtőelemek visszaszállításának és reprocesszálásának költsége, ami csökkenni fog az újrahasznosítható üzemanyagból kinyerhető energia értékével. Ha, az egyenleg nem haladja meg a fentebb felsorolt megtakarítások összegét (kb. 1470 Mrd Ft-ot), akkor Magyarország már jól jár, hiszen a területén nem lesz kiégett fűtőelem.
Miért van szükség stratégiaváltásra?
Legfontosabb cél, hogy az összes kiégett fűtőelemtől végleg megszabaduljunk.
Reprocesszálással újrahasznosítható (saját tulajdonunkat képező) kiégett üzemanyagot ne kelljen óriási költségek árán nagy aktivitású hulladékként mélygeológiai hazai lerakóba tenni.
A felszíni átmeneti tárolókban (az atomerőmű közvetlen közelében) levő kiégett fűtőelemek mennyiségét és tartózkodási idejét minimalizálni lehessen.
A KNPA-ban felhalmozódó pénz – a termelt áramra vetített fajlagos költségek növelése nélkül is – legyen elegendő az országban maradó összes atomerőműves hulladék biztonságos, végleges elhelyezésére.
Az NRHT megépítendő tárolóterét a lehető legkisebb értéken tudjuk tartani, csökkentve ez által azt a környezetkárosítást, amit a gránit felszínre hozása okoz urán- és radon-tartalmával.
Az NRHT-t alkalmassá kell tenni a reprocesszálás után visszamaradó, üvegbe ágyazott nagy aktivitású hulladékok végleges lerakására és/vagy kiégett fűtőelemek átmeneti tárolására.
A nagyon kis aktivitású hulladékok tárolására minden képen meg kell építeni egy felszíni tárolót, amelynek magában kellene foglalnia egy tároló-részt a jelenleg az NRHT-ba szánt kis- és közepes-aktivitású hulladékoknak.
El kell érni, hogy az atomenergia hazai alkalmazása során keletkező hulladékok kezelésének technológiai megoldásáról és a vele járó költségekről az döntsön, aki a költségeket viseli (az erőmű tulajdonosa — a magyar állam, vagy képviselője az MVM Zrt), egyszóval ezeket a jogosítványokat a Kormány által kijelölt szervtől az atomtörvény újbóli módosításával vissza kellene venni.
2016.03.18. atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértő
MEGJEGYZÉSEK A MAGYAR-OROSZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KERETÉBEN ÉPÜLŐ ÚJ BLOKKOK
„FŰTŐANYAG ELLÁTÁS ÉS A HASZNÁLT FŰTŐANYAG KEZELÉSE” TÉMAKÖRHÖZ
A címben megjelölt témakört a szerződés 7. cikkelye tárgyalja, súlyához képest meglehetős rövidséggel és a magyar fél számára kedvezőtlen szakmai, de főleg hátrányos gazdasági következmények lehetőségével.
A nevezett cikkelyt rövidsége folytán egy az egyben idézzük:
Fűtőanyag ellátás és a használt fűtőanyag kezelése
1. A felek biztosítják, hogy Meghatalmazott Szervezeteik megállapodást (szerződést) kötnek a Paksi Erőmű új blokkjainak nukleáris fűtőanyag ellátására, kész fűtőelem-kazetta formájában és a kezdeti feltöltéshez, valamint a további újratöltéshez szükséges mennyiségben, valamint szabályozó rudak rendelkezésre bocsátására az üzemeltetéshez szükséges mennyiségben. Az ellátási kötelezettség legalább 20 (húsz) évig áll fönn, a meghosszabbítás lehetőségével.
2. A felek biztosítják, hogy Meghatalmazott Szervezeteik megállapodást (szerződést) kötnek a Megvalósítási Megállapodás alapján (összes alkotóelemeikkel együtt) átadott fűtőelem-kazetták kezeléséről. Kezelés alatt az értendő, hogy a használt fűtőelem-kazettákat az Oroszországi Föderáció területére szállítják ideiglenes technológiai tárolás vagy technológiai tárolás és reprocesszálás céljából. A használt fűtőelem-kazettákat, vagy reprocesszálás esetén a nukleáris hulladékot Oroszországi Föderáció területén tárolják ugyanannyi időn keresztül, amely időtartamot a 7. cikk 1. bekezdésében említett megállapodás (szerződés) előír a nukleáris fűtőanyag ellátásra, ezt követően visszaszállítják Magyarországra.
Az 1. ponttal kapcsolatban tisztázni kellene, hogy a 20 évig tartó „ellátási kötelezettség” kölcsönös-e, vagyis, szállítási és vásárlási kötelezettséget is jelent-e? A kötelezettség lejártával a Felek külön-külön milyen műszaki és pénzügyi feltételek megváltozása esetén mondhatják fel a további együttműködést és ennek milyen következményei lennének a felmondóra nézve?
Az átállás más szállítótól származó fűtőelemek használatára ugyanis a Dél-Ukrajnai Atomerőmű példájából kiindulva műszakilag sem, és nukleáris biztonságtechnikailag sem egyszerű feladat. Ezen túlmenően pedig jelentős – elsősorban a vásárlót érintő – pénzügyi veszteségekkel is járhat. Az ukrán félnek szándékában áll kártérítési igénnyel fellépni a Westinghoussal szemben. Az utóbbi azzal védekezik, hogy szigorúan megtiltotta az általa gyártott fűtőelemek üzemeltetését egyazon zónában más fűtőelemekkel vegyesen. Ez az üzemeltetési kritérium (követelmény) vezethet az előbb említett veszteségekhez, pl. a tartalékként két évre betárolt, de soha nem használt fűtőelemek leírása, vagy, a tilalom ellenére egy zónában üzemeltetett, különböző gyártótól származó fűtőelemek sérülése miatt. Az utóbbi esetben a megsérült fűtőelemek elvesztésén túl, az inhermetikussá vált kazetták miatt soron kívüli blokkleállításokra is sor kerülhet, ami nagy termeléskieséssel jár.
A fenti példából kiindulva, a magyar-orosz szerződésben mindkét fél érdeke azt diktálná, hogy „vis maior” esetek kivételével az 1. pont szerinti kölcsönös kötelezettség a blokkok üzemidejének végéig maradjon érvényben. Egy ilyen módosítás elsősorban a magyar fél biztonságát szolgálná. Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy az orosz fél 2. pontban rögzített kötelezettségei csak a tőle vásárolt, az új paksi blokkokban kiégetett fűtőelemekre vonatkoznak. Szállítóváltás esetén az elhasznált „idegen” fűtőelemek Oroszországban történő reprocesszálási lehetőségét magába foglaló 2. verzió szinte szóba sem kerülhet.
Jelen nemzetközi helyzetben nem látjuk annak a lehetőségét, hogy bármelyik nukleáris fűtőanyaggyártó a konkurenciától vásárolt és elhasznált fűtőelemeket végleges lerakás, vagy reprocesszálás céljából Magyarországról befogadná. A fűtőelemeket gyártók-szállítók ez irányú törekvésükben óriási jogi és adminisztrációs háttértámogatást kapnak a nemzeti és nemzetközi szervezetekben ülő álszakmai atombürokratáktól, akik, az atomerőművekben keletkező mindennemű radioaktív anyag (csak a kiégett üzemanyag maradék energiatartalma miatt nem mondunk egyértelműen hulladékot) országhatárokon átívelő szállítását megtiltanák.
A magyar-orosz szerződés 2. pontja az elhasznált fűtőelem-kazetták és összes alkotóelemük kezelésére két megoldási lehetőséget kínál. Az egyik, az előbb említett anyagok Oroszországba történő elszállítása és átmeneti tárolása az 1. pontban meghatározott ideig, majd változatlan formában történő visszaszállítása Magyarországra végleges lerakás céljából. Azt javasoljuk, hogy a szerződésből ezt az opciót teljesen ki kellene hagyni, mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a szállítások megszervezése rendkívül bonyolult és az oroszországi átmeneti tárolással együtt minden bizonnyal költségesebb lenne, mint az itthoni átmeneti tárolás. Az írásunkban később ennél komolyabb problémákat is bemutatunk e-javaslatunk ésszerűségének igazolására.
Magyarország az első négy blokkon 1998. óta kiégő kazetták átmeneti tárolását megoldotta és megkezdte/megkezdi az előkészületeket a későbbi végleges elhelyezésükre alkalmas mélygeológiai lerakó-hely kiválasztására. A végleges lerakóval kapcsolatos kutatási és létesítési program megvalósításáért felelős RHK Kft-nek 2064-ig kell eljutnia arra a műszaki szintre, hogy a fent említett lerakó az első négy blokkon kiégett és az atomerőmű közvetlen közelében épített átmeneti tárolóban levő fűtőelemek első szállítmányának fogadására alkalmas legyen.
Az új blokkokon kiégő fűtőelemek „kezelésével” kapcsolatos probléma mindjárt ezzel a dátummal kezdődne, amennyiben a magyar-orosz szerződésben az első opció is bent maradna. Az orosz fél a nála átmenetileg tárolt kiégett fűtőelemek első szállítmányát már 2050-ben (2025.+5+20) visszaküldheti Magyarországra, miközben az ország ekkor még biztosan nem fog rendelkezni ezek végleges lerakására alkalmas tárolóval. Ennél is érdekesebb, helyesebben fogalmazva, rendkívül kritikus helyzet adódna akkor, ha az RHK Kft irányításával 3÷4 évtizedig zajló, rendkívül költséges – 2013. évi bázisáron kb. 65 Mrd Ft-ba kerülő – kutatások azt mutatnák, hogy a megcélzott geológiai környezet végleges lerakóhelynek nem alkalmas.
A végleges lerakóhely létesítésének dátumát az új blokkok esetében 30÷40 évvel későbbre lehetne halasztani, ha a szerződés 1. pontjára vonatkozó javaslatunkat elfogadnák. Ez, annyiban könnyítené meg a magyar fél helyzetét, hogy a kutatások alapján 2045.÷2050.-ben már világosan lehetne látni, hogy a ma megfogalmazott kritériumok szerint a megcélzott területen (Mecsek-Boda) lehet-e építeni végleges mélygeológiai lerakót vagy sem. Nagy kérdés, hogy műszakilag helyesek-e, minden lehetséges problémára kiterjednek-e ezek a kritériumok, és lehet-e 3÷4 évtizedig folytatott kutatási eredmények alapján az utóbbi időintervallum tízezerszeresével egyező időtávra szóló alkalmasságot bizonyítani?
Van-e a magyar fél számára megoldás az új blokkokon kiégett fűtőelemek és egyéb nagy aktivitású hulladékok biztonságos végleges kezelésére, ha az 1. opció mégis bent marad a szerződésben és a kiégett fűtőelemek első szállítmánya 2050. körül megérkezik? Úgy véljük, hogy igen! Mégpedig nem is egy.
Az ésszerűbb és olcsóbb megoldást az RHK Kft stratégiai és műszaki igazgatója súgja a 2014. július 1.-én tett nyilatkozatában. Szerinte, a finnországi Onkalo-tároló már kiépült (teszt-üzemmódban működik) és várja a kiégett fűtőelemeket (nyilvánvalóan csak a finn atomerőművekben kiégetteket). Amennyiben nem nyelvbotlásról van szó, akkor, a stratégiai igazgató az Onkalo-tárolót akár végleges lerakásra is alkalmasnak véli. Az Onkalo-tároló műszaki kivitelezés tekintetében kísértetiesen hasonlít a Paksi Atomerőműben keletkező un. kis- és közepes-aktivitású hulladékok végleges lerakására Bátaapátiban megépült tároló-kamrákhoz. Az Onkalo-tároló a Balti-pajzs gránittömbjében 300÷400 méter mélységben található. A rendkívüli hasonlóság alapján úgy véljük, hogy a Mórágyi-rögben 250 m mélyen épülő tároló-kamrák a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolására biztosan, végleges lerakásukra pedig nagy valószínűséggel alkalmassá tehetők.
A másik, de az előbbinél lényegesen költségesebb megoldás lenne az első négy blokknál alkalmazotthoz hasonló átmeneti tároló-létesítmény megépítése az új blokkok mellett. Egy ilyen létesítmény megépítése, üzemeltetése, majd lebontása az RHK Kft első négy blokkra vonatkozó adataiból számolva 2013-as bázisáron 250÷300 Mrd Ft. Erre a célra (azaz átmeneti tárolásra, esetleg végleges lerakásra) Bátaapátiban 2÷3 kamra (ugyancsak 2013-as bázisáron számolva) 10÷15 Mrd Ft-ból megépíthető lenne.
Az új blokkok építésére vonatkozó szerződéshez kapcsolódóan azonban mégsem ezeket a megoldásokat tartjuk ésszerűnek. A magyar félnek csakis a 2. opció megvalósítására, a reprocesszálás elvégeztetésére kellene törekednie. Üzleti alapon ez egészen biztosan megoldható, mégpedig úgy is, hogy a reprocesszálás után visszamaradó üvegezett nagyaktivitású hulladék se kerüljön vissza Magyarországra. Egyébként, ha ebben az utóbbi megoldásban az orosz féllel mégsem sikerülne megállapodni, akkor, ezek a nagyaktivitású hulladékok a Bátaapátiban megépült/megépülő tároló-kamrákban egészen biztosan végleges lerakásra kerülhetnének.
Mekkora a magyar fél üzleti mozgástere az orosz féllel történő tárgyalásokon az utóbbi javaslat – reprocesszálás és az e-folyamat során keletkező nagy aktivitású hulladékok befogadása Oroszország részéről – megvalósítására. Az RHK Kft közép- és hosszú-távú terveiből az derül ki, hogy az első négy blokk 50 üzeméve alatt kiégő fűtőelemek átmeneti tárolása és végleges lerakása az egyéb nagy aktivitású hulladékokkal együtt 2013-as bázisáron 1000÷1200 Mrd Ft-ba (középértéken 3,7 Mrd €-ba) fog kerülni.
Az új blokkok 2400 MWe beépített teljesítménye és 60 üzeméve legalább azonos mennyiségű elhasznált üzemanyagot és nagy aktivitású hulladékot termel. Az új blokkoknál tehát ezekre a feladatokra a 2013. évi bázisáron a KNPA-ba kb. ugyancsak 1000 Mrd Ft-ot kell felhalmozni. A hat blokkon kiégő fűtőelemek és keletkező nagy aktivitású hulladékok végleges hazai lerakásának költsége a jelenlegi műszaki megoldás szerint tehát elérheti a 2000 Mrd Ft-ot (6,7 Mrd €). Ez az összeg az új blokkok vélelmezett beruházási költségének kb. a fele. Egyszóval, műszaki-szemlélet- és stratégia-váltás nélkül a most üzemelő és az új blokkokon kiégő fűtőelemek és keletkező egyéb nagy aktivitású hulladékok végleges hazai elhelyezése esetén 1200 MWe atomerőműves kapacitás megépítésének lehetőségét is el fogjuk temetni.
Figyelemre méltó, hogy a Magyarországon kiégetett orosz fűtőelemek kezelésével kapcsolatos problémák megoldását ma csak üzleti alapon tudjuk elképzelni, holott, az 1994-ben folytatott kétoldalú tárgyalásokon (az eredeti Államközi Szerződés kiegészítéseként) a visszaszállítás lehetőségét az orosz fél megerősítette. Kérdés, hogy a magyar fél miért nem élt/él ezzel a lehetőséggel? Ugyanis, amennyiben ezt a lehetőséget kihasználná, úgy véglegesen megszabadulhatna a kiégett fűtőelemektől és egy rendkívül költséges mélygeológiai tároló megépítésének kényszerétől.
Joggal merülhet fel az a gyanú, hogy az ország anyagi, szakmai és környezetvédelmi biztonsági érdekeit legjobban szolgáló opció – az „Oroszországba történő vissza-szállítás és reprocesszálás” – helyett kizárólag a hazai mélygeológiai végleges elhelyezést szorgalmazó megoldás mögött egy, anyagilag az utóbbiban érdekelt lobby áll. Ma, a reprocesszálás még drága, de az előző bekezdésben említett költségek megtakarítása és az újra feldolgozott üzemanyagból nyerhető áram (pontosabban a reprocesszálás során keletkező hasadó-képes üzemanyag) értéke jórészt fedezhetné a reprocesszálás költségeit. Korrekt üzleti elszámolás esetén mind az orosz, mind a magyar fél jól járhatna.
A zárt üzemanyagciklus megvalósítása terén a Roszatom az utóbbi években komoly sikereket ért el. A folyékony-nátrium hűtésű belojarszki BN-600-as gyorsneutronos erőműben már tesztelik a TVSZ-4-es fűtőelemeket. Sikeres tesztek esetén megkezdik a TVSZ-5-ös típusú fűtőelemek kifejlesztését. A tervek szerint ezek a fűtőelemek már 2020-ban kipróbálásra kerülnek a BRESZT OD-300-as ólomhűtésű reaktorban. A hagyományos lassú-neutronos erőművek kiégett üzemanyaga megfelelő feldolgozás után a gyorsneutronos reaktorokban hasznosítható, így a folyamatos újrafeldolgozásnak köszönhetően megoldódik a nukleáris hulladékok problémája is. Ezek a hírek abba az irányba mutatnak, hogy a kiégett fűtőelemek és nagy aktivitású hulladékok végleges magyarországi lerakására szolgáló mélygeológiai tároló kutatási és létesítési munkáit nem sürgetni, hanem sokkal inkább késleltetni kellene.
Az eddig leírtakból, a Magyarországon elhasznált fűtőelemek kezelésére több megoldás is kínálkozik. A legolcsóbb és a reprocesszálás céljára később a legkönnyebb hozzáférés lehetőségét biztosító megoldás a Bátaapátiban létesítendő tároló-kamrákban történő elhelyezés. Tisztában vagyunk azzal, hogy a radioaktív hulladékok elhelyezésének stratégiáját meghatározó szakemberek körében ez a javaslat nagy ellenkezéssel találkozik, holott könnyen belátható, hogy az átmeneti tárolás időszakára – 50÷120 év – sokkal biztonságosabb megoldást nyújtana, mint az atomerőmű közvetlen szomszédságában létesített felszíni átmeneti tárolók. Az utóbbiakat sokkal könnyebben sújthatják természeti katasztrófák, vagy szándékos rombolások, mint a Bátaapátiban épült tároló-kamrákat. A felszíni átmeneti tárolók sérülése esetén a környezetszennyezés sokkal intenzívebben terjedne, és nagyobb területet érintene, mint a Bátaapáti tároló-kamrákat érhetőt katasztrófák esetében.
Amennyiben az említett tároló-kamrákra lehetséges végleges lerakóként is tekintünk, akkor nem tartjuk valószínűbbnek egy 250 m mélységben levő tárolót sújtó természeti katasztrófa bekövetkezését, mint egy 1000÷1600 m mélységben levőét. Elképzelhető, hogy az 1000÷1600 m-es mélységből az ember közvetlen környezetében 1000 évvel később jelenik meg a radioaktív szennyezés, ha egyáltalán megjelenik bármelyik végleges lerakó esetén. Ez ugyanis alig valószínű, hiszen a víz. nem oldja az üzemanyagot. Ezt a véleményünket az atomerőmű vezérigazgatója (H. I. Atomerőmű XXXVII. évfolyam, 8-9. szám) a friss üzemanyag légi úton történő szállításának biztonsága kapcsán megerősítette: „egy esetleges szállítási baleset során ……az üzemanyag-kazetták mindig a konténer belsejében maradnak, a bennük található urán-dioxid kerámiatabletták pedig vízben nem oldódnak, így a természetes vizeket nem veszélyeztetik.” Amennyiben nem így lenne, akkor az üzemelés során a sérült fűtőelemekből az üzemanyag a benne levő radioaktív izotópokkal együtt a primer köri hőhordozóba kioldódna.
Az előzőekből következő minden lehetséges megoldást mérlegelve a legolcsóbb az lenne, ha a Bátaapátiban megépíthető (avagy, a kis- és közepes-aktivitású hulladékok számára már megépült) tároló-kamrákat a kiégett fűtőelemek végleges lerakására is alkalmassá tehetnénk. Az erre irányuló számításokra és műszaki kivitelezésekre minimum 35 év áll rendelkezésre. Ezeknek, a néhány tíz- esetleg százmillió Ft-ba kerülő számításoknak meg kellene előzniük a mélygeológiai lerakó (sok tízmilliárd Ft-ra tervezett) konkrét munkálatainak megkezdését.
Összefoglaló
1. az új atomerőműves blokkok létesítésére vonatkozó orosz-magyar szerződésben a fűtőanyag ellátási és vásárlási kötelezettséget az üzemelés teljes időszakára ki kell terjeszteni
2. az elhasznált fűtőanyag Oroszországba történő szállítását, majd átmeneti tárolás után végleges lerakásra Magyarországra történő visszaszállítását a szerződésből ki kell hagyni
3. a jelenlegi és az új blokkok kiégett üzemanyag-kazettáinak végleges visszaszállítását Oroszországba olyan módon kell szorgalmazni, hogy a reprocesszálás során keletkező kis mennyiségű nagyaktivitású hulladék végleges elhelyezését is az orosz fél végezze
4. amennyiben az orosz fél a reprocesszálást ma (a jelen szerződés keretében) még nem vállalja, úgy a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolásának, majd végleges lerakásának technikai kivitelezésére a felkészülést itthon el kell kezdeni
5. egy későbbi időpontban történő reprocesszálás lehetőségének megkönnyítése érdekében az átmeneti tárolás időtartamát 110÷120 évre meg kell hosszabbítani, olyan tárolási módon, hogy a visszanyeré
...
|
|