Reális Zöldek Klub - Az Antall kormány programjában a Duna hajózhatóságáról a következő állt:

„A Duna-menti népek közötti szoros együttműködés szükségét a magyar politika nagyjai a történelem során ismételten felvetették.

Magyarország földrajzi fekvése miatt is központi szerepet játszhat a Duna-térség országai, népei közötti együttműködés – eddigiekben részben szándékosan figyelmen kívül hagyott, részben az európai kettéosztottság miatt korábban meg nem valósított – előmozdításban. Budapest, jelenleg is székhelye a Duna Bizottságnak, mely 1992. áprilisában tartotta legutóbbi 50. ülésszakát. Ennek napirendjén a Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlásának a Duna –menti együttműködésre való kihatásai, az utódköztársaságok tagsági helyzete, valamint a tagságot eddig nem kapott Németország bekapcsolódása szerepelt. A Duna – mint fontos európai összekötő kapocs jelentősége – tovább növekszik a Duna –Majna –Rajna csatorna 1992. szeptemberre várható megnyitása révén. Magyarország alapvető érdeke, hogy aktív és kezdeményező szerepet játsszék a dunai együttműködés további szervezésében és fejlesztésében.”

Szigetköz vízpótlását Antall József miniszterelnök a dunakiliti hajózsilip szegmenstáblájának szabályozásra felhasználásával kívánta biztosítani. (Új Magyarország 1993. április 30)

A Duna Bizottsághoz hazánk 1948-ban csatlakozott, 1948-ban Magyarország államformája köztársaság volt.

Mosonyi Emil, a Magyar Királyi Vízerő Hivatal vezetője 1942-ben jelölte ki a Nagymarosi duzzasztás helyét. Magyarország kormányzója ekkor Horthy Miklós volt és miniszterelnöke Kállay Miklós. Ekkor Magyarországnak még nem diktáltak a szovjetek, tehát a tervezett nagymarosi vízlépcsőt sztálinista műnek nevezni ostobaság.