Szovjetunióban a kolhozok létrehozásával nem szűnt meg a paraszti társadalom
Dátum: 2021. February 07. Sunday, 17:23
Rovat: Szociális piacgazdaság


Nálunk sem a téeszek létrehozásával a Kádár rendszer idején.

Egy idő után a háztájaik révén a téesz tagok helyzete javult.

A pártitkár mondja a téesz elnökének:

Elnök elvtárs lopják a műtrágyát a téesz raktárából!

Az elnök visszakérdez:

És mit csinálnak a lopott műtrágyával?

Pártitkár: Elszórják a háztájin.

Elnök: Akkor minden rendben.



Kádár János számára komoly gondot jelentett 1981 körül Magyarország gazdasági helyzete.

Adóságunk a ’80-as évek elején 7.5 milliárd dollárt tett ki.

Segített a helyzeten, hogy a szovjet kormány, terven felül 400 millió dollárért élelmiszer vásárolt, elsősorban húsféleségeket.

A sertésállomány ebben az időszakban négy év alatt 900 000-rel nőtt és 1984 végén 9.2 millió darab volt.

Kádár János a Központi Bizottság támogatásával Moszkva ellenzését figyelmen kívül hagyva Magyarország belépett az ENSZ nemzetközi pénzügyi szervezetéibe, a Világbankba és a Nemzetközi Valutalapba.

A belépést követően a beruházások volumene évről évre csökkent. 1984-ben mintegy 19%-al elmaradt az 1980. évtől.

A belföldi felhasználás is csökkent. 1980 -100 száz %-, 1984-ben 96.6 százalék.

A külkereskedelmi aktívum javult, 1984-ben 721 millió dollár aktívumot tett ki.

Az eladósodás megállt, az adósságállomány valamelyest csökkent.

Az akkori folyamatok gyakorlatilag harmonizál a mostani gazdasági helyzetünk.



A nyolcvanas évek elején az anyaországi magyar humánértelmiség körében degenerálódási folyamat indult be. A folyamat hasonlatos volt a fajkutyák körében megfigyelhető folyamathoz, vérfrissülés elmaradása esetén a fajta kutya jobban hozzá „hüjűl” a gazdájához, mint a korcs falusi kutya. A humán értelmiség egyre jobban a pártvezetés kiszolgálójává vált. A rendszerváltás után a folyamat felerősödött és ma az egeket súrolja.

A nyolcvanas évektől a pártagok száma nőtt, közeledett az egy millióhoz, a humán értelmiségiek körében túlsúlyba kerültek a zsidó származású pártkáderek utódai, ők alaptudás megszerzése nélkül a kapcsolati tőké segítségével építgették a jövőjüket.

A folyamatot felismerte a káderpolitika felett őrködő pártvezetés. A helyzet orvoslása céljából Aczél György, az utódlás megoldására, vérfrissítésként határon túli értelmiségieket hozott az anyaországba. A határon túlról érkezettek közül, azonban kevesen voltak képesek a vezetés különböző szintjeibe beépülni, mert a háttérben a transznacionális erőközpontok által felügyelt reformműhelyekben kiképzettek élveztek elsőbbséget, a káder utánpótlás területén. A Duna bal partján végzett közgazdászoknak elég volt 50 filléres vonaljegyet venni, hogy a Dimitrov térről a Jászai Mari térre utazzanak a Fehér Házba a 2-es villamoson. A rendszerváltás után ők a véleményformáló vezérek a médiában. 1985-ben közreműködésükkel a magyar adósságállomány 30 százalékkal megnőtt, Két év alatt az duplájára nőtt a tőkés adósságunk, több mint 2 milliárd dollár volt az évi törlesztési kötelezettség, plusz év egy milliárd dollár kamatteher hozzá.

Brezsnyev 1981- részegen Budapesten megígérte Kádár Jánosnak, hogy a Szovjetunió egy milliárd rubel kölcsönt ad a magyar gazdaság felpörgetéséhez. Miután Brezsnyev hazatért Moszkvába, közölték vele nekünk egy kopejkánk sincs, amivel Jánost módunkban volna megsegíteni. Brezsnyev egy év múlna, elhunyt.

Kádár a Központi Bizottság állásfoglalásának támogatásával és Moszkva ellenzését figyelmen kívül hagyva, Magyarország belépett az ENSZ nemzetközi pénzügyi szervezeteibe a Világbankba és a Nemzetközi Valutaalapba. Erről Kádár 1981. november végén levélben tájékoztatta az NDK, Bulgáriát, és Csehszlovákiát. Lengyelországot nem, mert ott forrongott helyzet. (Romániát szintén nem, de ez nem szorul magyarázatra.)

1983-ban Prága nehezményezte, hogy Magyarország lemaradásban van a vízlépcső építésében az általa vállalt beruházás munkálataiban. A lemaradás oka: nem volt forrás a beruházásra. Marjai József miniszterelnök helyettes az okos zsidó származású Aczél György segítségét kérte. Van rá példa történelmünkben, hogy zsidó bankár adott kölcsönt nekünk. Például Mária Terézia királynőnk kölcsön céljából kénytelen volt a zsidó bankárhoz fordulni. Mária Terézia királynőnknek az állandó háborúzásokhoz pénzre volt szükség, mivel a magyar nemesség nem igen szeretett adót fizetni, az örökös tartományok kimerültek a királynő kénytelen volt a pénzes zsidó bankárhoz fordulni kölcsönért. A probléma csupán az volt, hogy korábban egy alkalommal, Mária Terézia kijelentette nem akar több zsidót látni Bécsben. A tárgyalásra Bécsben a királynő és a zsidó bankár között sor került, a királynőt és a zsidó bankárt a tárgyalás idején paraván választotta el egymástól.

Marjai a rendszerváltás után elmondta üres volt pénzes zsák a nyolcvanas évek elején, az IMF kölcsönt elvitte a legvidámabb barakk, a gulyás szocializmus életben tartása, hozzá tehető a kölcsön lehetővé tette az ifjú liberálisok – fideszesek - gondtalan életét a kollégiumban

Aczél György tisztában volt azzal, hogy a prágai szemrehányás visszaveréséhez nem pénzre van szükség, hanem az öreg rabi lében bölcsességét vette elő. Varga Jánosnak cselekvésre adott engedélyt, Aczél életre lehetelte a Duna- Kört.

Bölcsességben Grósz Károly sem adta alább, akinek feltehetőleg sváb vér folyt az ereiben.

Grósz Károly, Berecz János 1984-ben ígéretek ellenére nem lesz tagja a Központi Bizottságnak. Németh Károly, Óvári Miklós, Gyenes András Bereczet menesztette a külügyek éléről a Népszabadsághoz.

Grósz és Berecz között ezekben az években volt affinitás.

1984-ben Grósz Károly az Agitációs és Propaganda Osztály vezetője. A Duna –Kör, kapásra jött Grósz számára, hogy Magyarországon a rendszerváltás az MSZMP akarata szerint, szabadon folyjék le.

1985-ben Berecz átveszi Aczél György szerepét Agitációs és Propaganda Osztály vezetője.

A stratégiája nyerő a rendszerváltás simán zajlott le lett a Varga János – Droppa György „Nem kell erőmű” jelszavakkal vitte a degenerálódott humán értelmiségieket az utcára. Az emberek nagy része úgy gondolta a kapitalizmus abban fog eltérni a szocializmustól, hogy a kapitalizmusban nem épül vízlépcső.











A cikk tulajdonosa: Reális Zöldek Klub
http://realzoldek.hu

A cikk webcíme:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=7553