1949. évi XIII. törvény
Dátum: 2020. November 11. Wednesday, 17:24
Rovat: Közéleti magazin
A Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában Belgrádban, 1948. évi augusztus hó 18. napján kelt nemzetközi Egyezmény becikkelyezéséről
Hatvan év elteltével a Hableány katasztrófára nem került volna sor, ha
a budapesti Duna szakaszon a hajózás rendjében történt volna előrehaladás, azon felül is, hogy az államnak Rogán Antalon keresztül tulajdonosi jogai lettek a Hableány hajó tulajdonosi körében.
A magyar állam lesz kénytelen fizetni kártérítést a Hableány tulajdonosának. Sőt a reális zöldek feltételezése szerint a Viking kapitányának is.
A Hableány pert követően a hazai közvélemény számára nyilvánvalóvá válik, hogy Duna Mozgalmak, a Duna Kör, a vízlépcsőt ellenzők és Gerő Ernő közé egyenlőség tehető.
Beleértve 1989-ben a kerek asztal körül helyt foglalókat, és az elmúlt 30 évben a Törvényhozók, az egymást váltó kormányok között is. A Párizsi békeszerződés (1947. február 10.) a Duna folyamon a hajózás szabad lehetőségétről rendelkezett.
Felkérte Szovjetunió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok budapesti diplomáciai képviseletének a vezetőit, hogy egymással egyetértésben 18 hónapon belül minden szükséges tájékoztatást, segítséget adjanak meg a magyar kormánynak a Duna Budapest feletti szakasza hajózhatóságának a biztosítása céljából. (Külön költségforrás)
A 1948-as kommunista hatalom átvételt követően Gerő Ernő a Duna – Kör által képviseltek szerint járt el, „Nem kell Erőmű!”
Gerő Ernő vízlépcsővel szembeni elutasítása hátterében az ált, a vízlépcsőből csak évek múlva lesz a villany, neki pedig azonnal kellett a villany. Gerő széncsatára szólított fel.
|
|