Reális Zöldek Klub - A nemzet kártevői közöttünk élnek

A budapesti doktriner értelmiség 1988. május hóban tüntetett a Vörösmarty téren a dunai vízlépcsők ellen, Vargha János beszélt, aztán az Andrássy úton keresztül az osztrák követség elé vonultak.

Bécs és Pozsony között megépült volna a haimburgi vízlépcső, amelyhez csehszlovák jóváhagyás lett volna szükséges. Az osztrák kormány látva magyar Duna mozgalmak, Nagymaros bejezése elleni tiltakozását, lemondott a haimburgi vízlépcső megépítéséről.
Az osztrák kormány életre lehelte a Globál 2000 civil szervezetet, a Globál aktivisták átjöttek Magyarországra, együtt tiltakoztak a dumakörösökkel Nagymaros befejezésével szemben.
Osztrák kölcsönt kaptunk Nagymaros felépítéséhez. Magyarország a kölcsönt villannyal törleszti megállapodás született. Per lett az megállapodásból később.
Bécs város polgárai, 1991-ben népszavazással döntöttek a mi Nagymarosra tervezett vízlépcsőnk felépítéséről és lemondták a BÉCS - BUDAPEST-re, 1996-ra tervezett EXPÓT.
Bécs alatt, Freudenaunál, Ausztria legnagyobb Nemzeti parkja bejárataként megépül a mi Nagymarosra tervezett vízlépcsőnk, EU segélyből és magyar adófizetők pénzéből.

Az UCTPE és KGST villamos energia rendszerek hálózatainak az összekötését a magyar villamos energia rendszer szakemberei az egyenáramú összekötésben javasolták. A Tröszt Központ a hálózatok összekapcsolását a népgazdaság
érdekei szerint kezelik.

A magyar és az osztrák villamos energia rendszer között a rendszerváltás előtt kölcsönösen jó kapcsolat létezett.
Dr. WALTER FREMUTH, egyetemi tanár, az Osztrák Villamosművek vezérigazgatója tollából, 1987-ben a Magyar Villamos Művek lapjában megjelent írás:

"Ausztria hozzájárulása az európai villamosenergia-gazdálkodáshoz, különös tekintettel azon lehetőségekre, amelyet a kelet és nyugati villamosenergia-rendszerek közötti "fordító korong" szerepe nyújt."
Ausztriának csak a Dunán több a villamos energia kapacitása van, mint nekünk Pakson a négy blokk (2000 MW) Ausztriának Németországgal a Dunán 137 MW teljesítmény áll rendelkezésére, a Duna osztrák szakaszán 2052 MW.
A német ENERGIEWENDE már az osztrákoknak is gondot jelent, de meghatározó módon befolyásolja a lengyel és a cseh hálózat üzembiztonságát.