Reális Zöldek Klub - Minden iskolában magyarul kell tanítani a gyerekeket!

Minden iskolában magyarul kell tanítani a gyerekeket. (VI. törvénycikk) A törvény I. Ferenc (1792-1835) uralkodása idején született.

A királynak nem volt érdeke, hogy a vele állandóan ellenzékiségben lévő nemzetiségek rokonszenvét elveszítse, a törvényt ennek ellenére a magyar rendek kérésére szentesítette.

A legtöbb nemzetiségű falu iskolájában egyenesen lehetetlenség volt magyarul tanítani, hiszen senki tudott ott egy szót se magyarul.

A Fiuméban letelepedő Harrison papírgyárost figyelmeztették, hogy tanulja meg az ország nyelvét, ezzel a kérdéssel felelt: Melyiket? A németet, a horvátot vagy az olaszt?

1833-ban a horvátgróf Draskovichtól kiadott „Sollen wir Magyaren werden?" című irat Magyarországon nem németesítésről, hanem erőszakos magyarosításról panaszkodik. Szemünkre hányja, hogy Patasich György kalocsai érsek már 1744-ben is megbotoztatta jobbágyait azért, mert nem tudtak magyarul, pedig akkor még nem volt divat a nemzeti nyelvért lelkesedni. 1828-ban pedig a Veszprém megyei Lajoskomáromban botoztatták meg és csukták le a jobbágyokat, mert a tót nyelvű istentisztelet érdekében forrongtak. Az összeállítást Pezenhoffer Antal: A magyar nemzet történelme című műve alapján tesszük közzé.

A közzétételre a reális zöldeket az ösztönözte, hogy Sólyom László ukrajnai látogatása során ismételten önmagáról állított ki, ezúttal a diplomácia területén való jártasságáról elégtelen bizonyítványt.

A királyság idején volt példa arra, hogy az alkalmatlan király lemondott.

V. Ferdinánd (1835-1848) 1848. december 2-án Olmützben aláírta a lemondásáról készített okmányt, és átadta az uralkodói jogart unokaöcsének, Ferenc Józsefnek.

A reális zöldek már több alkalommal kérte az államfőt, dobja be a törülközőt, eddig hiába.

Sólyom mosdatására a Kossuth adón 2008-07-08-án délután Kondor Katalin vállalkozott.

Kondor mikrofonja elé hívta Halz Józsefet, a Rákóczi Szövetség elnökét, az „Arcvonások” c. műsorába.

Kondor Halz Józsefet üzletembernek mutatta be, ez a reális zöldek számára új volt, eddig úgy tudtuk, Halz a civil világ embere, a Rákóczi Szövetség elnöke. Halz nem tagadta üzletemberi mivoltát, bemutatását azzal egészítette ki, hogy kiemelte, a Magyar Villamos Művek vezérigazgatója volt, és azt követően vált üzletemberré.

Megoldatlan kérdés maradt, miből lett Halz sikeres üzletember? A Rákóczi Szövetség vagy alapítvány pénzből?

Halz a rendszerváltás előtt EGI oktatási osztályvezetője, erről a helyről vajmi kevés rálátása volt az MVM egészére, az MDF ennek ellenére alkalmas személynek találta az MVM élére helyezni.

Halz történetéhez az is hozzátartozik, hogy Halz később az MDF hátba szúrói közé állt.

Halz Kondor mikrofonja előtt megállapította szlovák diákok semmit sem halottak Rákóczi Ferencről, holott Rákóczi kiváló ember volt. Rákócziról létezik más vélemény is.

Pezenhoffer, nem osztja Halz véleményét Rákócziról. (Pezenhoffernek Rákócziról szóló véleménye most nem fér bele írásunkba, legközelebb közzétesszük.)

Visszatérve Kondor Halz beszélgetésére a beszélgetésből a Benes dekrétum nem maradt ki.

Mivel Halz neve német csengésű, arra gondoltunk Kondor a németek Magyarországról történő elűzéséről is faggatja riportalanyát.

A reális zöldek sajnálattal állapítja meg, hogy a rendek egykor, a sólyom fiókák ma ártanak Magyarország jó hírének. (Kos)