Dr. Héjjas István: A klímamodellek megbízhatósága
Dátum: 2020. April 11. Saturday, 15:51
Rovat: Média
Amerikai tudósok az 1970-es években kidolgoztak egy szoftvert, a várható időjárás 10 napos előre jelzéséhez, és ehhez több százezer paraméter kölcsönhatásait vették figyelembe.
Az akkori számítógépek lassúak voltak, a program lefuttatása több napot vett igénybe. Biztonság kedvéért két számítógépen futtatták egyszerre a programot. A két prognózis között azonban hatalmas eltérés mutatkozott. Pedig a két gépen ugyanaz a program futott, mind a két gép 10 számjegy pontossággal végezte a számításokat. Csak az volt a különbség, hogy a matematikai műveletek eredményében a túlcsorduló számjegyeket az egyik gép lefelé, míg a másik felfelé kerekítette. A bekövetkezett tényleges időjárás viszont gyökeresen eltért mind a két prognózistól.
A Föld-légkör rendszer bonyolult kaotikus rendszer, amelyben egymással kölcsönhatásban álló tényezők egymásba fonódó hálózata működik. Ezek feltárása, modellezése igen nagy kihívást jelent a tudósoknak.
A káoszelmélet szerint, kaotikus rendszerben bármilyen csekély kezdeti eltérés lavinaszerűen felerősödő eltérést válthat ki. Erre szokták használni a „pillangóeffektus” megnevezést.
Kaotikus rendszerben a rendszer állapotát meghatározó paraméterek közötti összefüggéseket nemlineáris differenciál egyenletrendszerekkel lehet csak elírni. Ez azt jelenti, hogy nem létezik egyetlen olyan paraméter, amely önmagában képes meghatározni a rendszer állapotát, vagy legalább a benne lezajló változások tendenciáit.
Érdemes ezt a kérdést egy hasonlattal szemléltetni.
Ha megfigyeljük a világgazdasági folyamatokat, észrevehetjük, hogy kiszámíthatatlan módon változik a kőolaj ára, és kiszámíthatatlan ugrásszerű változások zajlanak a nemzetközi tőzsdei árfolyamok alakulásában. Megfelelő kockázati tőkével rendelkező befektetők időnként sikeresen kihasználják ezeket az árfolyam változásokat, és meggazdagodnak, mások viszont – általában ezek vannak többen – tönkremennek.
Tegyük föl, hogy valaki előáll egy hitelesnek látszó elmélettel mindezek okairól, és ennek alapján a világ vezetői tartanak egy nemzetközi konferenciát, amelyen elhatározzák a szükséges intézkedéseket, például azt, hogy a kőolaj ára az évszázad végéig maximum 10 dollárral növekedhet, és hogy a tőzsdei árfolyamokat legalább 50 évig stabilan kell tartani.
Lehetséges? Nem, mert a nemzetközi pénzügyi-gazdasági rendszer bonyolult kaotikus rendszer, amit nem lehet determinisztikus modellekkel leírni, mert minden paraméter kiszámíthatatlan módon függ az összes többitől.
A klímatudósok mégis azt állítják, hogy létezhet egy kaotikus rendszerben olyan paraméter, jelen esetben a bolygó átlagos felszíni hőmérséklete, amelyet mindössze egyetlen tényező vezérel, mégpedig az antropogén széndioxid emisszió. Azt is állítják, hogy a Föld éghajlatát döntő mértékben mindössze egyetlen kulcsparaméter határozza meg, ez pedig az átlagos felszíni hőmérséklet.
Ennek alapján azután a világ vezető politikusai nemzetközi egyezményeket kötnek, hogy milyen legyen az évszázad végén az átlaghőmérséklet és az éghajlat, teljesen figyelmen kívül hagyva, hogy a Föld-légkör rendszer a pénzpiacnál is legalább milliószor bonyolultabb kaotikus rendszer.
És mindezt annyira komolyan veszik, hogy a klímaváltozás kérdésében a legtöbb fejlett országban média cenzúra működik, nagy nyilvánosság előtt ellenvéleményt kifejteni tilos, mert ellenkezik a „politikailag korrekt” beszéd követelményeivel.
Ezzel azután a hivatásos klímatudósok véglegesen lezártnak tekintik az éghajlat kérdését, hiszen birtokunkban van az abszolút végső megoldás, amelyet már soha többé nem lehet módosítani.
Egy kínai bölcs mondta mintegy kettő és fél évezreddel ezelőtt:
„Tiszteljétek és szeressétek azokat, akik a végső igazságot keresik, azonban óvakodjatok azoktól, akik már megtalálták.”
2020. április
Dr. Héjjas István
|
|