Reális Zöldek Klub - Szavazzanak titkosan a képviselők, javasolja a Reális Zöldek Klub szervezete

Az Alkotmány szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, de az is benne van az Alkotmányban, hogy amennyiben a köztársasági elnök tisztsége gyakorlása során törvényt sért fellelőségre vonását a képviselők, kezdeményezhetik.

Azzal, hogy Sólyom egy csontig szakmai kérdésben, már mint abban, hogy mi a teendő a Duna hajózhatósága kérdéskörében igazságokat oszt törvényt sért.

A Dunának Keilheimtől a Fekete tengerig terjedő szakaszára a sulinai ágon áthaladva, a sulinai
csatornán a tengerbe torkolódó szakaszára törvény létezik.
Az 1949. évi XIII. évi törvény 2. § 3. cikke szerint:

"A dunamenti államok kötelezik magukat arra, hogy Duna szakaszaikat mind a
folyami, mind pedig a megfelelő szakaszokon a tengeri hajók számára
hajózható állapotban tartják és elvégzik azokat a munkálatokat, amelyek a
hajózás feltételeinek biztosítására és megjavítására szükségesek és a
hajózást a Duna hajózási vonalán nem gátolják és nem akadályozzák....."
"8.cikk b/ a hajózás érdekében elvégzendő alapmunkálatok általános tervének
a dunamenti államok és a folyami igazgatás különleges szervei által tett
javaslatok alapján való elkészítése, úgyszintén az ezekre a munkálatokra
vonatkozó általános költség előirányzatok összeállítása;"

Ezzel szemben Magyarország köztársasági elnöke Sólyom László, expressis verbis kijelenti a hajókat szükséges a Dunához faragni, Sólyom javaslata szögesen ellentétes a törvény fenti részével.

Ha nem a köztársasági elnök javasolná a hajóknak a Dunához való faragását - akinek a személye a sérthetlen - akkor azt mondanánk az illetőről, hogy az illető klinikai eset.

Szilvássy Zoltán írásából kiderül,hogy a hajókat a Dunához faragni tanácsot Sólyom mondta, így az „illető klinikai eset” megállapításunkat visszavonjuk, és nem is mondjuk.

Arra viszont emlékeztetünk, hogy Gögös Zoltán a paraszt tárca államtitkára szerint a magyar gabona versenyképessége szállítási többlet költség következtében 15-20 euróval marad el a versenytársakhoz képest, mert olcsó vízi szállítás hiánya miatt nem vagyunk az országból kiszállítani képesek.

Ha már most a képviselők valóban a vidék érdekében is tenni szeretnének, lépniük kellene, titkosan szavazni Sólyom elleni eljárás megindításáról.

( Kos)

---------------------------------------------------------------

A hajók igazítása a Dunához?

A Heti Válasz április 10-i számában idézi Sólyom Lászlót a magyar köztársasági elnököt, aki szerint „Nem a Dunát kell a hajókhoz igazítani, hanem a hajókat a Dunához.”
A zöldjogász államfő tehát egyoldalúan meg akarja változtatni a dunai hajózásra vonatkozó nemzetközi egyezményt és az azt hatályba léptető magyar jogszabályokat? Ugyanis:
Az ENSz-EGB Folyamhajózási Bizottsága 1992. március 12-i, 30. sz. határozata értelmében a Duna magyarországi szakasza Szap (a bősi alvízcsatorna torkolata) és Budapest között VI/B, míg Budapest és a déli országhatár között VI/C kategóriájú nemzetközi jelentőségű viziút. Ez a következő követelményeket kell kielégítse: A Dunabizottsági (DB) kisvízhez képest legalább 25 dm merülést lehetővé tevő vízmélység és a szabványos méretű u.n. E. III úszóegység, illetve annak kötelékei 24 órás, kétirányú forgalmát lehetővé tevő 120 m fenékszélesség. Az ilyen (önjáró, vagy vontatott) úszóegység 110 m hosszú, 11.4 m széles, teherbírása 25 dm merülés esetén 1500, 40 dm merülés esetén 3000 tonna. Európa vízi útjain (az EU VII. korridorján, a transzkontinentális vízi úton is) a hajózsilipek ezekre a méretekre vannak kiépítve.
A határozatot az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciája (Conférence Européen des Ministres de Transport) 1994-ben jóváhagyta. A fenti paraméterek alkalmazását Magyarországon a „A nemzetközi vízi utakról szóló EU megállapodás kihirdetése” 151/2000.(IX.14.) Korm. és a 17/2002.(III.7.) KöViM sz. rendeletekkel kötelezővé tette.
A 378 km hosszú magyar Dunám a több mint 50 hajózási akadály (gázló, szűkület) fele (28) a 170 km hosszú Szap - Budapest szakaszon található, ahol gyakorlatilag folytonos, 5 – 20 km között változó, összesen mintegy 40 km hosszú sorozatot alkotnak.

A folyamszabályozás hagyományos műtárgyai (sarkantyúk, párhuzamművek, kotrás, stb.) a meder - ha nem is „kibetonozását”, de „kikövezését” - eredményeznék. Ezek a beavatkozások a hajózási viszonyokat a nagyszabású (és igen költséges építési és folyamatos fenntartási) vízépítési munkák ellenére is csak korlátozottan javítanák.
A műtárgyak legkárosabb következménye, hogy nem szűntetik meg a meder folytatódó mélyülését, ami a vízi környezet állapotát már jelenleg is veszélyezteti. A mellékágak fenékszintje alá mélyülő főmederből az ágakba a nyári-őszi kisvizes időszakokban nem jut víz, a „vizes élőhelyek” kiszáradnak, amit a Gemenci ártér elöntési gyakoriságának drámai csökkenése is jelez, a parti szűrésű vízbázisok hozama csökken és vízminőségük romlik. Az ipari vízkivételek igénye (pl. a paksi erőmű hűtővízellátása) kisvizek idején csak különleges beavatkozásokkal elégíthető ki. A műtárgyak a káros hatásokat fokozzák, pl. elősegítik az alattuk lévő parti sávok feliszapolódását, a vízszint emeléséhez szükséges mesterséges szűkületekben felgyorsult áramlás pedig gyorsítja a meder mélyülését.
Ezzel párhuzamosan a hullámtérre kilépő középvizek és kisebb árhullámok azt feltöltik. Ennek tulajdonítható, hogy 1964 óta a nagy árvizek egyre magasabb tetőző vízállásokkal vonulnak le.

A klímaváltozás következtében a Duna vízjárása az előrejelzések szerint szélsőségesebbé válik, azaz rövidebb, de hevesebb tavaszi árhullámokat hosszú kisvizes időszakok követnek, és ezek során a hajózási viszonyok és a vízi környezet további romlása valószínűsíthető.
A meder mélyülése a független holland szakértők 1992-1996 évi vizsgálatainak zárójelentése szerint csak a Duna belépcsőzésével (a magyar szakaszon három vízlépcső megépítésével) akadályozható meg, ami egyidejűleg tenné lehetővé a hajózás nemzetközi követelményeinek kielégítését, a fenntartható fejlődés vízgazdálkodási feladatainak ellátását és a környezetet állapotának a Víz Keretirányelvnek megfelelő javítását.

Szilvássy Zoltán