Kalmár István: Klíma és gazdaság
Dátum: 2020. January 19. Sunday, 14:42
Rovat: Energia
A széndioxid kérdése önmagában technológia kérdése, amire már ma is számtalan megoldás létezik. (EOR, alga, vegyipari alapanyag, illetve hidrogénezés, úgy is mint energiatárolás).
Saját nézetem szerint a széndioxid is haszonanyag, amit nem szabad pazarolni. Igaz, hogy nem minden technológia teljesen piacérett, de a nap és szélenergia hasznosítási technológia sem az, azok létesítését kemény politikai hátszéllel és követlen anyagi támogatásokkal (átvételi ár, létesítési támogatás) és közvetett anyagi értékű támogatásokkal (hálózathasználat, tárolási beruházási költségek megtakarítása és a tárolás többi szereplőre való hárítása, megnövekedett hálózatirányítási ráfordítások)
A CO2 kérdésekben megalakult az IPCCC aki az UNDP az ENSZ szervezete alatt dolgozik. Az IPCC független szervezetnek mondja magát, de nem az, és az anyagok szerkesztői nem komoly tudósok, akik komoly tudósok munkáiból tendenciózusan válogatnak, és persze a célnak megfelelő írásokat honorálják. Donna La Framboise kanadai írónő fentieket alátámasztó könyveit, nem vitték perre.
Állítása szerint az IPCC sem nem független sem nem tudományos.
Az IPCC módszertana szerint csak a helyben kibocsájtott CO2 számít bele az országok CO2 mérlegébe.
Ennek megfelelően a földgáz 1 MWó villamos energiatermelésre jutó ca. 360 kg-os kibocsájtása természetesen messze jobb, mint a feketeszén kb. 700 kg-os és a barnaszén és lignit kb. 1100 kg -os kibocsátása. Az EU fő gázszállítója Oroszország az EU kb. 490 mrd m3-es földgáz fogyasztásából kb. 40 % érkezik onnan, de az orosz import egyes országokban, így pl.Magyarországon is ennél jelentősen magasabb. A földgáz kitermelési és szállítási emissziója a határon túl kb. 1100 kg/Mwó áramtermelés.
(RWE publikáció alapján). A metánemissziót is átszámítja az IPCC éspedig úgy, hogy a metán 100 éves CO2 egyenértékét számítja ki 20 szoros szorzóval. Csak feltételezés, hogy a 20 éves egyenértékes jóval relevánsabb lenne, csak ott már 72 szeres lenne a szorzó. (Az IPCC módszertanát az IPCC előírásokon túl az IPCC munkatársai is visszaigazolták). Az EU a világban klímaügyben vezető szerepet szán magának, ami a jelenlegi emissziós részesedés alapján és a jelenlegi nem gazdaságos technológiák mellett, valamint az importált szénhidrogének teljes életciklus emissziójának figyelembe vétele nélkül legalábbis ellentmondásos. Az igaz, hogyha egymás mellett fekvő gáz előfordulás és szénbánya alapján termeljük meg a villamos áramot, akkor igaz a földgáz alacsony emissziója.
A fenti tények mögött nem nehéz az okokat is megtalálni.
Az EU földgáz piaca 1000m3 földgáz 34 GJ azaz 9.44 MWó energiatartalommal rendelkezik. 55% hatásfokú erőműben alkalmazva 5,19 MWó villamos áramot lehet ebből termelni. Az azonnali tőzsdei ár jelenleg 12 Euró/MWó (113,28 Euró /1000 m3 kb. 124 USD/1000 m3) ami 21, 82 Euró tüzelőanyag költséget jelent (Csak érdekességképpen az USA-ban kb 6.5 Euró/MWó a gázár)1 MWó villamos energiatermelésre. A földgáz MWó ára sokáig ennek három, sőt négyszerese felett is járt. Az EU-ba importált LNG ára jelenleg 14,56 USD/MWó, volt ez éven belül több, mint kétszeres is, de a fogadó/elosztó kapacitás korlátozott. A jelenlegi árviszonyok mellett az LNG fogadókapacitás kiépítése mellett gazdasági érvek nem szólnak. Oroszország számára kb. 23.85 mrd USD az európai gázexport bevétele (és ez volt négyszeres érték körül is) (Csak összehasonlításképpen az EU orosz kőolajimportja évi 55 mrd USD körül van, ami kb. kétszeres is volt). A nagyobb olcsó piaci kínálat az LNG infrastruktúra kialakítása ellen hat, de a földgáz árakat jelentősen leszorította.
A külfejtéses lignit MJ áráról nincsenek publikus adatok, de 2 Euró/GJ alatt lehetnek akár 10-20% kal is. 1 MWó villamos energia előállításához 9 GJ szükséges, ami 2 Euró árral számolva 18 Euró tüzelőanyag költséget jelent (bár a valóságban ettől 10 -20 % kal is kevesebb lehet). A mátrai erőmű rosszabb hatásfoka miatt 12,3 GJ tüzelőanyagot fogyaszt 1 MWó áram előállítására/
Nem általánosan ismert az a tény sem, hogy Németország az orosz importból beszerzett földgáz a Wintershall és Gazprom német orosz vegyesvállalat által a Wintershall technológiával a 6000 méter mély rétegekből kitermelt földgázt jelenti (Míg az egyéb vevőket a 3000 méter mély rétegekből elégítik ki). A megújuló energiák kinyerésére alkalmazott kiforratlan technológiák és tárolásuk megoldatlansága a földgáz biztos jövőbeni piacát alapozza meg. Az orientáció abból is látható, hogy a klasszikus kazángyártók EVT, Bab*****- Borsig stb. külföldi kézre kerültek, de a gázturbina gyártás a Siemenssel az élen virágkorát éli. Lényeges tényező, hogy a földgázforgalomban érdekelt újonnan érkezett gazdasági erők a régi szénalapú gazdaságban érdekelt körök terhére kívánnak terjeszkedni.
Az északi áramlat 2x 55 mrd m3földgázt szállító vezetéke a jelenlegi 80 mrd m3- es német belső fogyasztás mellett sok üzleti kombinációnak ad teret.
Véleményem szerint fontos geopolitikai szempont az is, hogy az EU szénfogyasztásának 800 mió tonnájából 600 mió tonna a saját belső termelés. Az önellátás földgázból 20 % körül van kőolajból 12 % alatt. A szén korlátozása az importnak való kitettséget jelentősen növeli.
Miután az elmúlt években az EU-ban de főleg Németországban az energiaköltségek az USA beli költségek háromszorosát tették ki , ezért az iparon belül legnagyobb hozzáadott értékkel működő vegyipar óriásvállalatai a Lyonellbasell és a Borealis új nagyberuházásaikat is az olcsó energiaárak környezetében valósították meg.
Tovább árnyalja a CO2-val kapcsolatos gondolkodást az a tény, hogy az IPCC jelenlegi rendszerében Németország a világ CO2 emissziójának 2,8% á -ért felel és évi 30 mrd Eurót költ a CO2 emisszió csökkentésére. Ha az USA az egy főre jutó CO2 emisszióját a német egy főre eső szintre csökkentené, akkor 7,2 % lenne a megtakarítás világszinten.
Az Európában sulykolt klímagondolat ide korlátozódik a világban 2 milló MW szenes erőműi kapacitáshoz építés alatt van 229 ezer MW, Németországban 11 000 MW új kapacitás.
A CO2 és a szén között tudatosan egyenlőségjelet sejtetnek a médiák, pedig a szén anyagában is jól hasznosítható megfelelő technológiával gazdaságosan és környezetet kímélő módon.
Kína építette ki a legnagyobb megújuló energiatermelő portfóliót, de rájöttek, hogy a jelenlegi technológia ráfizetéses, ezért nem bővítik. India éves szénfelhasználását évi 1 mrd tonnáról 1,5 mrd tonnára bővítette és tovább bővül.
Sok érdek működik a valójában is gazdaságos a széndioxidot alapanyagként hasznosító és a fajlagos üzemanyagfogyasztást evvel az emissziót is csökkentő technológiák kifejlesztése és bevezetése ellenében, pedig ,ha valós a klímafélelem akkor gazdaságos megoldásokat kell elterjeszteni a Földön.
De az új technológiák az erőforrásgazdálkodás és a körkörös kék gazdaság kritériumainak is megfelelnek.
2019 január 16
Kalmár István
• 1 hordó olaj 6.1 GJ = 1,69444 MWó 55 USD /hordó ár
mellett 32,45 USD/MWó ca. 29.5 Euró/MWó
• 1 tonna szén ARA paritáson 50 Euró ami 25,1 GJ azaz 6,97MWó azaz 7,17 Euró/MWó
(45% hatásfokú erőmű tüzelőanyag költsége 15,94 Euró/MWÓ plusz szállítási költség a kikötőből ami vonattal max. 8 Euró/MWó , hajóval ennek töredéke)
|
|