Halz József, Bethlen Gábor díjban részesült
Dátum: 2019. November 24. Sunday, 19:00
Rovat: Energia
Halz József, a Rákóczi Szövetség tiszteletbeli elnöke Bethlen Gábor díjban részesült.
A rendszerváltozás előtt Halz József az Energiagazdálkodási Intézet (EGI) Oktatási Osztályának vezetője. Az EGI a hazai hőszolgáltatás tervezésére szakosodott intézmény.
A rendszerváltás után Halz József, mint az MDF tagja a Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgatója. Halz a vezérigazgatói székét meghatározó módon a Rákóczi Szövetség életre lehelésére használja fel.
Juhos László, a Tröszt központ munkatársa alapító tagja a Rákóczi Szövetségnek. Elhunyt nővérem Juhos Ilona, magyar – szlovák tanárnő is.
A Rákóczi Szövetség zászlójára tűzte a Felvidékről a lakossági csere keretében intézményesen áttelepítettek kárpótlását. Az áttelepítésre Csehszlovákiának a párizsi békeszerződés adott lehetőséget.
A párizsi békeszerződés 5. cikke Magyarországot kétoldalú tárgyalásokra kötelezte Csehszlovákiával.
A kétoldalú tárgyalások keretében a Felek megegyeztek, hogy a csehszlovák kormány által kitelepítésre ítéltek minden ingóságukat magukkal hozhatják az anyaországba, a magyar kormány kérésére megtakarított bankban elhelyezett pénzüket nem.
A magyar kormány (Gyöngyösi külügyminiszter) kérte a csehszlovák kormányt, hogy az áttelepítésre kerülők bankszámláját fagyassza be.
A magyar kormány kérésének a hátterében az állt, hogy a párizsi békeszerződés Magyarországot, Szovjetuniónak 200 millió egyesült államokbeli dollár jóvátétel megfizetésére kötelezte.
Csehszlovákiának fizetendő magyar jóvátétel és más kérdéseket a párizsi békeszerződés a FELEK kétoldalú (csehszlovák –magyar) megállapodására bízta.
A FELEK kétoldalú tárgyalások keretében a magyar kormánynak sikerült elérnie, hogy az anyaországba áttelepített 89 ezer magyar család bankszámláján pénzének összegével a magyar kormány kevesebb jóvátételi összeget fizetett Csehszlovákiának.
Az intézményesen Magyarországra áttelepítettek megtakarított pénzének ügye a Rákóczi Szövetség kezdeményezésére 1990 után négy évig több alkalommal a Magyar Országgyűlés plenáris ülésén napirendre került.1994 után a kérdéskör elhalt.
Az én családom érintett az fentiekben. Családomnak két bankszámlán 198 ezer korona megtakarított pénze volt.
Családom POZSONY – LIGETFALUBÓL került áttelepítésre.
Ismert történelmi tény, hogy Ligetfalú a 1938-ban, születésem évében a III. Németbirodalom része lett. Apám megtakarított pénze német márkában volt, amelyet a világháború után az akkori árfolyam értékkel váltottak át koronára.
Mint érdekesség írom a liget-falusi hentes foglakozású szomszédunk, aki szintén áttelepítésre került megtakarítását nem pozsonyi, hanem bécsi bankban helyezte el.
A hentes gyermekei miután a Kádár rendszerben lehetővé vált nyugatra utazni a bécsi banktól kamatokkal együtt hozzá jutottak a családjuk megtakarított pénzéhez.
A fentiekből érzékelhető hogy Halz József vezérigazgatói székét – véleményem szerint nagyon helyesen – a Rákóczi Szövetség létrehozására és politikai kapcsolatainak fenntartására használta fel.
A villamos energia iparág szerkezeti átalításának a munkája az MVMT vezérigazgatói helyettes székébe 1992-ben került Járosi Márton feladata.
„A bányarém a gázra lép” című írásom, 1992. február 13-án jelent meg a Figyelő című heti lap energiapolitika rovatában.
Írásom alcímét a rovat vezetője ötlötte ki: „Atomerőmű? Lignitre épülő erőmű? Vagy gázturbina? Sem, egyik, sem másik nem lesz belátható időn belül. Szerzőnk az MVMT munkatársa.
Írásom megjelenését követően negyvenévi a villamos energia iparágban elöltött szolgálati éveimet követően, munkanélküli lettem.
Új bort, új tömlőbe!” Hirdette meg a Dr. Járosi Márton a jelmondatát, miután a rendszerváltás után a TRÖSZT vezérigazgató helyettese lett.
Új bort, új tömlőbe!
Senki sem tölt új bort régi tömlőkbe. Vagy ha mégis, az új bor szétveti a tömlőket, a bor kiömlik, a tömlők meg tönkremennek. Az új bor új tömlőbe való. Aki óbort iszik, nem kíván újat inni, mert hisz „Jobb az ó! Azt mondja. (Lukács 5, 37-39- vers)
Szerencsére a második Orbán kormány felismerte és adaptálta Paks bővítésére vonatkozóan a folytonosság Jézusi tételét, az 1966-ban megkötött magyar-szovjet kormányközi egyezményhez nyúlt vissza.
Járosi Márton beállította váltót annak érdekében, hogy a Horn kormány 1994. december 8-i kormányülésen országgyűlési felhatalmazás nélkül dobra verte a villamos energia iparág zászló hajóit.
A MVMT központjából száműzte a szakértelmet, amely az MVM berkeibe, azóta sem tért vissza.
Sajnos az MDF kormány országlása idején a Rákóczi Szövetség kénytelen volt a politikai széljárásba beállni. A Duna – Kör „Nem kell erőmű!” jelmondatának a szolgálatába.
A Magyar Külügyi Társaság kiadásában jelent meg 1928-ban az „Igazságot Magyarországnak” című könyv. A könyv „Vízerőkről és vízügyekről szóló fejezetét Földes Béla, írta. Földes a „Vízerőkről és vízügyekről” a következő módon ír:
„Magyarország elvesztvén vízerőtermelő hegyeit és vízfolyásait, a jövő, de már a jelen gazdaságában oly fontos vízerőtől jóformán teljesen megfosztatott a trianoni parancs által; 1.7 millió HP-ből maradt összesen 174 000! Hogy ez mit jelent, ezt csak akkor ismerjük fel, ha szem előtt tartjuk a villamos gazdálkodás rohamos haladását az egész világon.”
Ami Trianon után megmaradt, annak elvesztése céljából önként mentünk Hágába!
Járosi Márton, 2020-ban tartja 200. Enpol rendezvényét. Paks hűtéséről 200 alkalommal hallgat.
Havonta sorra kerülő rendezvényeiért több mint 200 000 forint üti a markát.
Az Tröszt vezérigazgató helyetteseként privatizálta maga számára A TRÖSZT Torockó utcában lévő vendégházát.
Életem megrontója Járosi Márton! (Juhos)
Én vagyok az egyetlen a 40 000 villamos energia ipari dolgozó közül, aki 40 évi iparági munkaviszonyomat követően nem részesülök villanyáram kedvezményben.
Mind ezt egy önmagát mindennél jobban szerető Járosi Mártonnak „köszönhetem”.
A KDNP segítségével a rendszerváltás után a MVMT élére került Járosi Márton, a rendszerváltás idején jobban szereti saját egyházát – oltárt épít a Dísz téri MVMT által adományozott lakásában -, mint a kereszténységet. Aki így tesz, egy idő után mindennél jobban szereti önmagát.
Járosi: „Életem a magyar energetikáért” című könyvének címe jól példázza a megállapításomat.
Járosi kiváló értője a hőszolgáltatásnak, de nem volt értője 1992-ben a magyar villamos energiagazdálkodásnak. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a villamos energiagazdálkodás adatai a rendszerváltás előtt szolgálati használatban voltak és Járosi nem tartozott ebbe a körbe.
Járosi az ETE keretében az ETE Hőszolgáltatási Szakosztály oszlopos tagja. Ebben a sapkában a TRÖSZT központ időnként jogos kritikusa.
Valóban a TRÖSZT központnak a hőszolgáltatás fejlesztése másodlagos kérdés volt, minden megelőzött az ország villamos energiával való biztonságos ellátása
a Központ számára.
A TRÖSZT a központ a hőszolgáltatás területére igyekezett tanácsi pénzeket beintegrálni. E akciók sikere Debrecenben, Nyíregyházán rendkívül sikeres volt, még Kelenföldön például nem. Kelenföldön és másutt is kénytelen volt a TRÖSZT központ, forró víz kazánokat telepíteni.
Miután Járosi a Fő utcába érkezett a TRÖSZT központ villamos energiagazdálkodáshoz értő „agytrösztöt” verte szét.
Majd ahelyett, hogy elősegítette volna az ETE megújulását, tevékenyen szerepe van az energetikus társadalom szétverésében.
A rendszerváltás előtt Járosinak lehetősége volt civil sapkában jobbító szándékú szakmai véleményeket megjelenítenie.
Kerényi helyére kerülő Járosi a rendszerváltás után ezt már nem képes elfogadni, a jó szándékú szakmai kritika nincs ínyére. Ezért állítom Járosi egy álszent, csak önmagát szerető ember.
Járosi, Kerényi székébe ülve a minden tudás birtokába került.
Nem ismert se, embert, se Istent!
Magyar Energetikai Társaság
1991-1994
forrás:
Járosi Márton: „Életem a magyar energetikáért” című könyve 39. oldal.
Járosi könyvéből kimaradt.
A MET megalakulását követően Járosi felolvasott egy a sajtó számára szóló közleményt.
A közleményben többek között az állt, hogy ami az energetikában a múltban történt az mind hiba volt.
Ekkor szót kértem, és javasoltam a közlemény módosítását, voltak a múltban eredmények és hibás intézkedések egyaránt.
Járosi szavazást rendelt el.
Az alakuló ülés a javaslatom elfogadása mellett foglalt állást.
Járosi, Jászay Tamással együtt a D épület 502 terméből átvonult Lévai professzor úr szóbájába, hogy a közleményen a javítást átvezesse. ( Ekkor még a csak a Prof. szobájában volt számítógép.)
Járosi ettől kezdve bosszúállóvá vált nem csak az irányomban, hanem azokkal szemben is, amelyek ETE tagságukat megőrizték.
Juhos László, MET alapító tag
|
|