Reális Zöldek Klub - Polgári oldalon a szakmai kritika, a kormányoldali politikusok körében ...

Polgári oldalon a szakmai kritika, a kormányoldali politikusok körében nem az okulást, hanem a bosszú állásukat motiválja.

Katasztrófa, amelynek elkerülése motiválta az Antall kormány vízlépcső kormánybiztosát, bekövetkezett a Hableány katasztrófájával.

A Gondviselő figyelmeztető jelzése, hogy a Hableány katasztrófája a Képviselői Irodaház előtti Duna szakaszon, a Margit híd előtt következett be.

Illés Zoltán nevének az emlegetése tilalmas!

Az ENPOL 2000, Járosi Márton karmesteri vezényletével június 17-én sorra került rendezvényen. Polgári oldalon a szakmai kritika, a kormányoldali politikusok körében nem az okulást, hanem a bosszú állásukat motiválja.

Előbbre lennénk, ha Antall József kormányának 2/3 lett volna.

Király Miklós, Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter kabinetfőnöke, elszabotálta Mádl Ferenc miniszternek továbbítani, átadni Sámsondi Kiss György kormánybiztos által Mádl Ferencnek tikárságának benyújtott, Antall József miniszterelnök úrnak címzett jelentéseit.

Sámsondi Kiss György valamennyi Antall József miniszterelnök úrnak címzett jelentéséit, Király nem Mádl Ferenc tárca nélküli miniszternek továbbította, hanem Hajósy Adrienne mozgalmárnak adta át.

Király Miklós helyettes államtitkár és Hajósy Adrienne a vízlépcsőügyében megakadályozta az Antall kormány hiteles tájékoztatást.

Sámsondi Kiss Györgyöt az Antall József miniszterelnök 1990. június hóban nevezi ki a vízlépcső kormánybiztosának. A kormánygépezetében a Kormánybiztos Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter beosztottja.

Király Miklós a Mádl Ferenc kabinet főnöke és Hajóssy Adrienne a tárca munkatársa a vízlépcső ügy ügyintézője. A Kormánybiztos összes jelentésnek a végállomása Hajósy Adrienne.

A Kormánybiztos 1991. szeptember 4-i dátummal a következő levelet küldi Dr. Mádl Ferenc tárca nélküli miniszternek:

Tisztelt Miniszter Úr!

Mellékelem a Bősi Vízerőmű „C” változata megépítésére vonatkozó igen fontos szlovák anyagot, amelyet a Külügyminisztériumtól kaptunk és azonnal lefordítottuk.

A levél és 16 oldal melléklete SZIGORÚAN TITKOS anyagként a DV-UBT-00504/1!91 számon került iktatásra. A Dunai Vízlépcső Kormánybiztosi Titkárságán.

A levél 1991. szeptember 5-én került Király Miklós kezébe, Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter szignója a levélen nem található!

Hajósy Adrienne, a MDF kormány megalakulását követően Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter stábjába került.

Hajósy a vízlépcső ügyében saját felettesét a vallásos, jóhiszemű Mádl Ferencet megvezette, félre tájékoztatta.

A BOSZORKA aljasságához a Miniszter kabinetfőnöke Király Miklós statisztált.

A reális zöldek szerint 28 évvel lennénk előbbre, ha a politikai elit, az egymást váltó kormányok szakítanak a Duna - Kör által képviselt eszmeiséggel, nyolc évvel biztosan előbbre lennénk, ha 2010-2018 között Illés Zoltán nem tagja a kormánygépezetének.

1992-ben a Duna- Kör a Duna hajózhatóságának a kérdésében a következőket hirdette:

„Leplezze le a hajózási szempontokra hivatkozó félrevezető propagandát. A Duna-Majna-csatorna üzembehelyezése nem ró Magyarországra új kötelezettségeket, az egészében csak a jövő évszázad elejére kiépülő víziút teljes hosszában ugyanis korántsem érvényesülnek azok a hajózási paraméterek, amelyeket most a Duna elterelésének hívei számon kérnek rajtuk. Egyébként a vízi úton történő áruszállítás adatai sem a forgalom nagyságát, sem nyereségét tekintve nem támasztják alá, hogy hajózási szempontból bárkinek számottevő érdeke fűződne a bősi létesítményhez. „

Az Antal kormány felismerte a Duna hajózhatóságának fontosságát. Az Antall kormány programjában a Duna hajózhatóságáról a következő áll: „A Duna-menti népek közötti szoros együttműködés szükségét a magyar politika nagyjai a történelem során ismételten felvetették. Magyarország földrajzi fekvése miatt is központi szerepet játszhat a Duna-térség országai, népei közötti együttműködés – eddigiekben részben szándékosan figyelmen kívül hagyott, részben az európai kettéosztottság miatt korábban meg nem valósított – előmozdításban. Budapest, jelenleg is székhelye a Duna Bizottságnak, mely 1992. áprilisában tartotta legutóbbi 50. ülésszakát. Ennek napirendjén a Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlásának a Duna –menti együttműködésre való kihatásai, az utódköztársaságok tagsági helyzete, valamint a tagságot eddig nem kapott Németország bekapcsolódása szerepelt. A Duna – mint fontos európai összekötő kapocs jelentősége – tovább növekszik a Duna –Majna –Rajna csatorna 1992. szeptemberre várható megnyitása révén. Magyarország alapvető érdeke, hogy aktív és kezdeményező szerepet játsszék a dunai együttműködés további szervezésében és fejlesztésében.”

Az Antall miniszterelnököt a bársonyszékben Boross Péter miniszterelnök követte.

Göncz Árpád köztársasági elnök kezdeményezi Szigetköz vízpótlását, Antall József miniszterelnök végakarata szerint:

„Sürgős segítség Szigetköznek” címmel 1993. április 22- én a média közölte azt a 3000 –es bizalmas határozatot, amelyet Antall József, miniszterelnök úr írt alá.

A határozat szerint az Antall kormány arról határozott, hogy Szigetközben az ágrendszerek vízellátását az 1843 folyamkilométernél fenékgáttal, valamint a dunakiliti hajózsilip szegmenstábláinak szabályzásra való felhasználásával kell megoldani.”

A 15 395 országgyűlési határozatot a Magyar Országgyűlés 1994-ben fogadta el, a Boros kormány idején. A Boros kormány a határozat elfogadását ellenezte. Az MDF frakció, a saját kormánya és Antall József végakarata ellenében szavazott! A szivattyúzásra már Horn kormány idején került sor, a szakértelem kormányának országlása idején. Magyarországon a Dunából a Dunába szivattyúzták a vizet, ráadásul diesel szivattyúkkal. A műszaki megoldásnak legjobban az SZDSZ képviselői örvendtek. Ezt igazolja, hogy az 15 395 országgyűlési határozat elfogadásakor, az SZDSZ frakció padsoraiból taps volt hallható.

A Kisalföld Győr megyei napilap főszerkesztője Nyerges Csaba a szigetközi országgyűlési képviselők, polgármesterek lobbi tevékenységétől vár elmozdulást Szigetköz – Csallóköz Duna –ártér mellékágrendszere rehabilitáció kérdéskörében. A Szigetközért 83 ezer aláírást összegyűjtött Kisalföld napilap főszerkesztője Illés Zoltán a Duna ügyében való kijózanodásának a reményében.

A 80 000 térségi polgár kezdeményezését a félőrült Illés Zoltán, környezetvédelmi államtitkár az Országgyűlés plenáris ülésén lesöpörte.