Lignit bázison tovább kell menni! 2009-ben sínen volt
Dátum: 2019. February 14. Thursday, 13:07
Rovat: Energia
2010 után a FIDESZ kormány első energetikai intézkedése a szándékot leállította.
http://realzoldek.hu/pdf/2008-2009-1.pdf
1998-2002 között a Kormány azért fizetett a RWE –nek, hogy ne kerüljön sor lignit bázison bővítésre.
A Mátrai (Gagarin) Hőerőmű, az RWE tulajdonába a Horn kormány országlása idején került. Az erőműnek magyar állami tulajdonból német állam tulajdonába átadását azt tette lehetővé, hogy az MDF kormány idején a MVM TRÖSZT szervezeti formája átalakításra került. Az átalakítással a TRÖSZT központ és a TRÖSZT vállalatai között csupán a pénzügyi hidak maradtak meg a szakmai hidak felszámolásra kerültek. E politikai elvárásnak megfelelő szervezeti átalakítás apostola: HALZ-JÁROSI duó.
A privatizáció szükségessé tette a magyar energetikai társadalom szétverését. Harminc éve az energetikai kormányzat, az állami energetikai intézmények munkatársak körében azért van állásom, mert nincs álláspontom elv a mértékadó. A rendszerváltás előtt egzisztenciálisan szakembert nem tettek tönkre, ha véleménye szemben állt a hosszútávú erőműépítés stratégiában szereplő valamely javaslattal.
Napjainkban Áder János köztársasági elnök mondja meg a tutit, hogy 2030 napelemből és atomból lesz villanyunk.
A Köztársasági elnök úr energetikai jövő látását a Kormány 1.5 milliárd forinttal pénzeli.
A reális zöldek civil szervezet az 1992-ben történt megalakulása óta a ATOM, LIGNIT, MEGÚJULÓ hármast javasolja, a megújuló alatt a Bős-nagymaros vízlépcsőt érti.
A civil szervezet valamennyi a civil alaphoz benyújtott pályázata lukra kerül.
2015-ben civil szervezetünk energetikai szakmai kérdésekben párbeszédet kezdeményezett a Kormánnyal. A Kormánnyal kezdeményezett párbeszédünk egyik témája a lignit alapon történő villamos energiatermelés volt. Lázár János miniszter a reális zöldek meghallgatására Kern Tamás, helyettes államtitkárt bízta meg.
A reális zöldek képviselőit Kern Tamás, helyettes államtitkár, 2016. január hóban hallgatta meg. A másfél óra időtartamú meghallgatásunk keretében a lignit bázison történő energiatermelés fejlesztésének a szükségességéről elgondolásunkat írásban, szóban kiegészítve,
nyújtottuk adtuk át Kern Tamásnak. Elgondolásunk tartalmáról előzetesen megkértük Valaska József úr véleményét. Elgondolásunk összeállításánál figyelembe vettük Valaska József véleményét.
Valaska József tollából a Magyar Nemzetben a napokban megjelent írás itt érhető el:
https://kekesonline.hu/2019/02/13/helyreallt-a-matrai-eromu-penzugyi-egyensulya/
A Mátrai Erőmű nagyon jó feltételekkel került az RWE tulajdonába.
Az RWE vállalta, hogy bővíti az erőművet lignit bázison. Vállalta, hogy megcsinálja a kéntelenítőt. Megcsinálta.
Az erőműnek magyar állami tulajdonból az RWE tulajdonába átadását azt tette lehetővé, hogy az MDF kormány idején a „váltó” jól beállításra került.
1994-ben a Horn kormánynak Clinton USA elnöke megüzente kezdjen hozzá az állami energetikai cégeket magánkézbe adásához is.
A közös kasza is üres volt. A közös kassza kiüresedéséhez hozzájárult Halz – Járosi által meghirdetett hosszútávú erőmű fejlesztési javaslat: „Gázturbináké a jövő! A pártállamban évi 10 milliárd gázfogyasztásunk, felment 14 milliárd /évre. A gázt már nem almával és borral fizettük, hanem kemény USA dollárral. Paksot az angolok szeretették volna birtokukba venni, hogy nem sikerült, ebben benne volt a reális zöldek lobbi tevékenysége is.
2005-ben Kocsis Istvánnak a MVM vezérként szándékában állt a Mátrai Erőmű többségi részvényeinek a megvétele.
Amiért Gyurcsány azonnali hatállyal Kocsist kirúgta az MVM éléről!
„Az MVM lényegében az egyedüli eszköz a nemzeti energiastratégia célkitűzésének érvényesítésére.” Állította Kocsis István.
Kocsis úrnak a maga idejében igaza volt, csak hát ma már az MVM berkeiben az energetikai szakértés hiánycikk.
A MET alakuló Közgyűlésén, 1992-ben Járosi Márton kijelentette, hogy ami az energetikában a múltban történt az mind hiba volt. Járosi a MET alakuló Közgyűlésétnek időpontját követően ülhetett Kerényi A. Ödön egykori székébe a TRÖSZT központban.
A MVM vezetőinek a szóbája a rendszerválás óta huzatos. Vezetők jönnek, mennek, az Igazgató Tanácsba párt katonák kerülnek, a kommunikáció csapnivaló.
A reális zöldek lobbi tevékenységének a lényege, nem más, mint a nemzeti érdekek előtérbe helyezése! Az Egyesült Királyságban, magántársaság választja ki, dönti el, hogy ki lehet atomerőmű, atomerőmű beruházás vezetője, munkatársa. Nálunk a vezetők kiválasztását tárca nélküli miniszter dönti el! A negyedik Orbán kormány gépezetében a kormányzat energiapolitikájának a gondozására négy miniszter kapott mandátumot. A reális zöldek nem találják a bejáratot az energetikai kormányzat gombolyítóihoz. A reális zöldek álláspontja nem egyezik meg Áder János köztársasági elnök úr előrejelzésével, hogy 2030-ban napelemmel és atommal termeljük meg a villanyunkat. Az Államelnök úr szerint a klíma védelmével is, csökkenthető a migráció a klímaváltozás tovább erősíti a migrációs folyamatokat.
Szijjártó Péter miniszter szerint világossá kell tennünk, hogy a lakóhelyüket éghajlati okok miatt elhagyó személyek nem menekültek. A genfi egyezmény értelmében ugyanis az minősül menekültnek, akinek a nemzeti, faji, vallási vagy meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása miatt, vagy politikai meggyőződése következtében hazájában üldöztetésnek vagy annak megalapozott veszélyének van kitéve.
TÁRSADALMI KONSZENZUS HOVÁ KERÜLJÖN A MÁSODIK GÁZTURBINA?
A dokumentáció elkészítésében Járosi következő alattvalói vettek részt:
Bánhidy János, hulladékégetések
Dr. Csoknyai Istvánné, környezetvédelem
Farkas Mátyás távhőszolgáltatás
Gere József, kiállításépítészet
Miklóssy József, várostervezés
Dr. Petz Ernő, oktatás és kutatás
Dr. Ronkay Ferenc, gázszolgáltatás
Schöberl László, kiállításenergia
Dr. Unk Jánosné, várostervezés
Dr. Brenner János városrendezés
Dobozi György, energiatervezés
Gáspár Imre, energiafelügyelet
Laczkovics András, erőműépítészet
Ottlik Péter, környezetvédelem
Pongrácz György, erőműüzemltetés
Selmeci János, építészet
Dr. Stróbl Alajos, energiatervezés
Varga László, rendszerfejlesztés
A fenti grémiumnak fogalma nem volt a TRÖSZT stratégiai vizsgálatáról!:
„Az alaperőmű belépése előtt a minimális igényű változatban meg kell valósítani a Kelenföldi Hőerőmű 145 MW-os gázturbináját és a hozzátartozó hőhasznosító kazánt, valamint az Újpesti Hőerőmű 2x55 MW-os vagy 1x145 MW-os gázturbináját a hozzátartozó hőhasznosító kazánnal” (Magyar Villamos Művek Tröszt: AVILLAMOSENERGIA RENDSZER FEJLESZTÉSE /stratégiai vizsgálat/ 1989. március)
A”második gázturbina” kifejezés háttere a TRÖSZT KÖZPONT VII. ötéves tervben megkezdett alaperőmű fejlesztése a Dunamenti Hőerőmű bővítése két gázturbinával, és egy gőzturbinával.
A rendszerváltás előtt szénhidrogén tüzelésű kapacitásunk 3100 MW, mely a kooperáló erőművek kapacitásának kereken 43 %-a, és a hazai termelés 22 %-át adja.
Ebből a Dunamenti I. beépített teljesítménye (BT ) 580 MW, Dunamenti II. BT=1290 MW . A Dunamenti Hőerőmű blokkjainak a párhuzamos kapcsolására 1963 és 1976 között került sor. Az első blokkok teljesítménye 50 MW, a másodiké is, majd egy 40 MW-os épült, 1966 és 68 között három 150 MW-os blokk épült és 1973-76 között 6x215 MW- szénhidrogén tüzelésű blokk létesült.
A szakmát értő energetikusok rendszerváltás előtt az ország hosszútávú villamosenergia ellátásának a koncepciójáról 1990. február hóban fogadtak el javaslatot a TRÖSZT központban.
„Az állam tehát nem mondhat le az energiagazdaság hosszútávú befolyásolásáról és a nemzetközi felismeréseket a magyar energiapolitika sem hagyhatja figyelmen kívül.”
A Dunamenti Hőerőmű 385 MW-is bővítésének a hátterében az állt, hogy erőmű gazdaságosan – legkisebb költséggel - legyen képes az olajfinomító 620 Tonna/óra gőzigényét kielégíteni és a hat darab (F blokkok) 215 MW-os blokkal képesek legyenek a menterendtartásban részt venni.
Az F blokkból kiadott gőz rendkívül módon korlátozta a F blokkok manőverező képességét., amelyre a rendszer irányítása céljából égető szükség volt. A négy Paksi blokk párhuzamos kapcsolására 1982-87 között került sor, a napi terhelésingadozás: nappali csúcs és éjszakai völgy közötti kiszabályozást a szovjet importtal oldottuk meg.
|
|