Reális Zöldek Klub - Juhos László elnök a Paks hűtéséről

Juhos László elnök a Paks hűtéséről (Forrás: Fenntartható Fejlődés bizottsága üléséről készült jegyzőkönyv)

Van egy bejelentkezett hozzászólónk, Juhos László úr a Reális Zöldek Klub részéről jelezte, hogy három percben szeretne hozzászólni. Tisztelettel kérdezem a bizottság tagjait, egyetértenek-e a hozzászólási lehetőség megállapításával.

(Szavazás.)

Megállapítom, hogy egyhangúlag támogatta Juhos úr felszólalását a bizottság. Öné a szó. JUHOS LÁSZLÓ elnök (Reális Zöldek Klub): Tisztelt Bizottság! Mindenekelőtt biztosítom a bizottságot arról, hogy a Reális Zöldek civil szervezete egyetért a magyar Országgyűlés azon felismerésével, amely belekerült az atomenergiáról szóló békés törvény CXVI. törvény preambulumába. A preambulumot majdnem szó szerint tudom idézni: a magyar Országgyűlés felismerte a nukleáris energia felhasználásának békés fontosságát az emberiség szempontjából. Az emberiségbe Magyarország is beletartozik és a Reális Zöldek Klub is. A törvény 4. § (11) bekezdése szerint ezt a felismerést a közszolgálati médiaszolgáltatónak rendszeresen, tudományos módon műsorokban kellett volna a közszolgálati médiát hallgatók és nézők számára tudatosítani. Magyarországon 1996 óta van közszolgálati média, megmondom, hogy ezt a felismerést a közszolgálati média elszabotálta, és ehhez a Médiatanács statisztált. Ha ennek a szolgáltatásnak eleget tett volna a közszolgálati médiaszolgáltató, akkor 2014- ben az ellenzék Paks bővítéséből nem kreál politikai témát, és megtehette ezt 2018-ban is, mert a kormányzati kommunikáció ebben a kérdésben nem kérte számon a közszolgálati médiának ezt a kötelezettségét. Most rátérek röviden az itteni problémakörre. A négy paksi blokk 1982-1987 között került párhuzamos kapcsolásra. 1983-ban történt először a hűtési rendszerbe beavatkozás. A Magyar Villamos Művek Tröszt és a Paksi Atomerőmű együttes vezetése kutatóintézetek egybehangzó véleményének meghallgatásával körülbelül másfél méterrel lejjebb helyezte a szivattyúk csonkjait. Szeretném felhívni a tisztelt bizottság figyelmét arra, hogy 1983- ban, amikor ilyen kevés víztömegáram volt a Dunában, akkor 10 százalékkal kevesebb víz volt a Dunában, mint a mostani nyáron, amikor ezek a problémák jelentkeztek, amit a sajtó fölkapott. Azt kell mondanom, annak ellenére, hogy most több víz volt Paks magasságában a Dunában, Pakson a vízszint fél méterrel alacsonyabb volt. Világos, hogy a magyar politikai elitnek tudomásul kellene venni, hogy felettünk 47 duzzasztás létesült, a Duna nem hoz Magyarországra hordalékot és a Duna medre mélyül. Ezt a felismerést 2010-ben a Magyar Tudományos Akadémia is magáévá tette, kijelentette, hogy Paks hűtéséhez a fajszi vízlépcső - akkor még a Duna-menti erőmű erősen bent volt a termelésben -, az adonyi vízlépcső pedig a Duna-menti erőmű hűtéséhez hozzájárulna. Én úgy gondolom, annak elhallgatása, hogy a Duna medre mélyül, és a Duna vizét vissza kellene fogni a hűtés szempontjából, meghatározó lenne Paks biztonsága szempontjából. Nem a nukleáris biztonsága szempontjából, mert teljesen egyetértek Fichtinger úr érvelésével, hogy Paksnak nukleáris problémája ezzel kapcsolatban nem jelentkezik. Az viszont jelentkezhet, hogy

31 kiengedtük a Duna kulcsát a kezünkből a szlovákoknak, átengedtük a Duna kulcsát rosszindulatú, fölöttünk lévő országok összefogásával, és bizony korlátozni lehet Paks termelését, ami viszont nem nagyon használ ezeknek a blokkoknak. Én 1973-ban három hónapot kint voltam Voronyezsben, nekem az akkori főmérnök - ő is Vladislav volt mint én - egy dolgot mondott: ide figyelj, Vladislav, ez a négy blokk olyan mint az ökör, ezeket állandóan üzemeltetni kell, ezeket, lehetőleg ne terheljétek vissza. 2003-ban sajnos Paks arra kényszerült, hogy visszaterhelje a blokkokat, hál’ istennek, Ausztriának volt annyi esze, hogy megnégyszerezte a szivattyús tározós vízerőműveket, aztán tudtuk exportálni a villanyunkat. Tehát én azt mondom elsősorban a politikai döntéshozóknak azt ajánlom, hogy próbálják meggondolni és a Magyar Tudományos Akadémiának is a véleményét elfogadni, ami benne van a Tudományos Akadémia által kiadott Megújuló energiák című összeállításban. Végül szűnjön meg az a dolog, hogy a Duna duzzasztása ökológiai agresszió a természettel szemben, amit ’92-ben a Magyar Országgyűlés a 9240-es törvénybe beleiktatott. Emlékeztetem a tisztelt politikusokat, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk előtt a Magyar Országgyűlés kénytelen volt ezt az ostoba törvényt visszavonni, és azóta nem létezik ez. De változatlanul fennáll ez a tabu, hogy a duzzasztást a magyar politikai elit, hogy úgy mondjam, tabutémának tekinti. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak az időérzék fejlesztése szempontjából szeretném jelezni, hogy kétszeresét használta el annak az időnek, amit kért a felszólalásához. Ha öt percet kért volna egyébként azt is teljesítette volna a bizottság.