Reális Zöldek Klub - Határozott az Alkotmánybíróság!

Az ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG a környezet és környezetvédelem fogalmát szűk tisztán természeti oldalra értelmezte, a társadalmi aspektusokra nem volt tekintettel.

A reális zöldek szerint az ember környezete egyaránt jelenti az ember természeti és gazdasági társadalmi környezetét.

A felszín alatti vízkészletek tulajdonosa az állam, minden kútfúrásról az államnak tudnia kell. A megfelelő mélységben a mezőgazdaság szempontjából a növények optimális vízellátása céljából az ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG nem kötelezte semmire az államot.

Megosztás:
2018. augusztus 29.
AB határozat törvény alkotmányellenességének megállapításáról
Ügyszám: I/1216/2018.
Az ügy tárgya:
Az Országgyűlés 2018. július 20-ai rendkívüli ülésnapján elfogadott, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvény (T/384. számú törvényjavaslat) tárgyában előterjesztett előzetes normakontroll (vízilétesítmény engedély nélküli létrehozása)

Megnyitás PDF-ként - Az ügy adatlapja

A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása kapcsán a köztársasági elnök nyújtott be előzetes normakontrollra vonatkozó indítványt az Alkotmánybírósághoz. Megítélése szerint alaptörvény-ellenes azon rendelkezés, amely 80 méter mélységig lehetővé teszi vízi létesítmények engedély és bejelentés nélküli létrehozását. A köztársasági elnök indítványában emlékeztet arra, hogy az Alaptörvény a környezet megóvását célzó állami kötelezettségként rögzíti a már elért védettségi szintről való visszalépés tilalmát. A támadott rendelkezés ellen érvelt korábban a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, továbbá tizenegy szakmai szervezet is. Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatala előtt megkereste a belügyminisztert, az igazságügyi minisztert, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettest, valamint a Magyar Tudományos Akadémiát.

A testület határozatában kiemelte: minden olyan esetben, amikor a környezet védelmére vonatkozó szabályozást átalakítják, tekintettel kell lenni az elővigyázatosság és a megelőzés elveire is, hiszen a természet és környezet védelmének elmulasztása visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat meg. A felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi értelemben is végesek, és csak korlátozottan képesek a megújulásra. Magyarországon a fúrt kutak létesítése 1960-tól engedélyhez kötött. A hatóság így tudja nyomon követni, milyen mértékű vízhasználat engedélyezhető anélkül, hogy az a vízkészletet veszélyeztetné. A felszín alatti vizek használata ugyanis csak olyan mértékben fogadható el, amennyiben nem eredményezi azok túlhasználatát. Többek között Magyarország felülvizsgált, 2015. évi vízgyűjtő-gazdálkodási terve is megállapítja, hogy a felszín alatti vízbázisok több mint fele sérülékeny. A hatóságok az előzetesen kiadandó engedélyek révén meghatározhatják, hogy milyen technológia alkalmazásával, milyen mélységben lehetséges új kutak biztonságos létesítése. Az állami kontroll nélküli, ellenőrizhetetlen vízkivételek végső soron az ökoszisztémák károsodásához vezethetnek. Az Alkotmánybíróság megjegyezte, hogy a vizek minőségromlásán túl a törvény hatálybalépése közegészségügyi kockázatokkal is járhat.

Az Alkotmánybíróság emlékeztetett arra is, hogy Magyarország felszíni vízkészletének mindössze 4 %-a keletkezik az ország határain belül, ugyanakkor Magyarország az éghajlatváltozás következményeinek jelentősen kitett térségben helyezkedik el, így kiemelt jelentősége van a felszín alatti vízkészlettel való felelős gazdálkodásnak.

A határozat szerint a már elért védelmi szinthez képest visszalépést jelent, így alaptörvény-ellenes az a szabályozás, amely előzetes engedélyezési eljárás helyett utólagos hatósági ellenőrzéssel kívánja biztosítani a felszín alatti vizek megőrzését. Az engedély nélkül, ezáltal a szakmai és minőségi előírások figyelmen kívül hagyásának lehetőségével létesíthető kutak okozta minőségi állapotromlás kockázata már a jelen generációk életfeltételeit is közvetlenül befolyásolhatja. Az előzetesen beszerzendő engedélyek nem csupán a vizek mennyiségére vonatkozóan nyújtanak információt a hatóságok számára, hanem adott esetben takarékos vízhasználatra is ösztönözhetnek, például a vízkészletjárulék fizetésének kötelezettsége miatt.

Megosztás: