Reális Zöldek Klub - Miért kellenek vízlépcsők a Dunán?

A vízlépcsők célja a világ vízépítő mérnöki gyakorlatában röviden a következőképen foglalható össze:

A folyók vízhozama , tehát a másodpercenként lefolyó víztömeg (m3 /sec) széles határok között változik és vele együtt változik a vízszintje is. A Dunán pl. Nagymarosnál kb. 500 m3/ s a kisvizek és 10000 m3/s az árvízkor mért mennyiség. A vízszint pedig kb. 8 méter különbséget mutat. A vízlépcsővel elérhető, hogy a gát felett a duzzasztott vízszint egész évben állandó marad. Ez teszi lehetővé, hogy a hajók, köztük a 2,5 méter merülésű megrakott uszályok egész évben közlekedhetnek és nem ülnek fel kis vízhozamoknál a sekély mederfenéken. Ezt jelzi a rádió bemondó, amikor közli, hogy pl. Gönyünél a vonták közlekedése tilos. A legfontosabb cél tehát a hajózás.

A Duna-hajózást nemzetközi Egyezményben a Duna Bizottság szabályozza, amit valamennyi dunamenti állam aláírt. Magyarország legutóbb 2000. évben. Az Egyezmény mellékletében hazánk vállalta, hogy a már működő Bősi Vízlépcső után Nagymarosnál, Adonyban és Fajszon létesít vízlépcsőt a hajózás érdekében. Az Egyezményt az országgyűlés törvénybe iktatta. Ebből fakad, hogy a Kormány 1139/2004. (XCII? 31) határozat alkotmánysértő, mivel megtiltja, hogy újabb gát épüljön a Dunán. Emiatt nem lehet a szlovák féllel megállapodni a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének végrehajtásában immár 12.éve.

A Duna Bizottság hatáskörébe tartozó szakaszon 47 vízlépcső van kijelölve. Ezek közül ma már csak Magyarország nem teljesesíti vállalását és lett szűk keresztmetszet a Dunán ( Lásd: A Duna Vízlépcsői és Magyarország című Kerényi A. Ö. cikket)

A vízlépcsők hajózáson túlmenő előnyei címszavakban.:
- Az árvíz lefolyását képes szabályozni
- Az állandó vízszint a talajvíz szintjét is állandónak tartja, ami a terület kiszáradást is megakadályozza
- A duzzasztásból öntözni ehet a mezőgazdasági területeket. Pl. a Duna Tisza hátság várható kiszáradását lehet megakadályozni.
- A vízlépcsők alatt a meder mélyül, mivel a hordalék tovább görög. A lépcsőzést tehát folytatni kell egészen a tengerig. Pl. Dunán ezért kell a 47 lépcső, aminek viszont csak előnyei vannak. Ezeket foglalja össze a Duna komplex hasznosítása című K. A. Ö. tanulmány.
A tervszerűen elkészült vízlépcsők a világ folyóin nyert tapasztalat szerint nem okoztak sehol sem kárt. A BNV hágai perében a Bíróság maga utasította el az ellenzők „katasztrófa” vádját.
A fentiek válaszok a kérdésekre is, de néhányra még válaszolok.
- Magyarországon kb. 50 kis vízlépcső van, köztük legtöbbje törpe, volt vízimalom.
- A közölt kárszámítás a jelenlegi érték.
- A folyami erőművek működési elve az, hogy amennyi víz befolyik, annyi folyik ki. Ha turbinák víznyelésénél több a vízhozam, a többlet az árvízleeresztő zsilipeken át engedik le.

Tehát egy földrengés sem okozhat árvízkárt.

Budapest, 2010.02.24- K.A. Ö.