Juhos László elnök válasza Szávay István képviselőnek
Dátum: 2018. June 26. Tuesday, 06:47
Rovat: Közéleti magazin
Szávay István úr
képviselő
Tisztelt Képviselő úr!
Köszönöm a megtisztelő válaszát.
A magyar szlovák vízlépcső jogvitában a Hágai Nemzetközi Bíróság, 1997. szeptember 25-én hirdetett ítéletét. A pert Magyarország 1: 7 arányban elvesztette. Bíróság hét kérdésben a szlovákok, egy kérdésben a magyarok javára döntött.
A vízlépcső szerződés aláírására 1977. szeptember 16-án került sor. A vízlépcső szerződés legjobb szerződés Trianont követően, amelyet Magyarország az utód államokkal kötött a múlt században.
Azzal, hogy a Magyar Országgyűlés 1992-ben a vízlépcsőszerződést egyoldalúan felmondta szerződésszegővé tette Magyarországot, és kódolta, hogy Szlovákia előbb utóbb lekörözi Magyarországot.
Ezt a tényt igyekszik elkendőzni a politikai elit, azt a hazugságáradatot takargatni, amelyet a rendszerváltás óta folytat.
Igazságot Magyarország a múltban történtekre csak akkor remélhet, ha a jelen eseményeit európai mértékkel kezeli. A Duna menti országok egyike sem tartja a természet ellenségének és politikai ügynek a vízlépcsőt.
A reális zöldek figyelmeztetnek, amennyiben a vízlépcső körüli hazudozásoknak nem lesz vége, Magyarország végleg leszakad, sereghajtó lesz, a modern gyarmatosítás áldozatává válik.
A Hágai Nemzetközi Bíróság 1997 szeptemberében, a BNV vitában hozott döntése szerint:
1. Magyarországnak nem volt joga az építési munkákat 1989-ben leállítani és ezt követően az 1977-évi szerződést felbontani.
2. Csehszlovákia 1991 novemberében jogosult volt a C változatot saját felségterületén megépíteni.
3. Csehszlovákia azonban 1992 novemberében nem volt jogosult a jogosan megépített C változat egyoldalú üzembe helyezésére.
4. Az 1977 évi szerződés a Magyar Fél által 1992 májusában történő felmondása érvénytelen, a szerződés jelenleg is érvényes.
5. Szlovákia az 1977 évi szerződésből származó jogok és kötelezettségek természetes utóda.
6. A Bíróság kötelezi a Feleket a tárgyalások jóhiszemű felvételére és a jelenlegi helyzet figyelembevételével a szerződés céljainak megvalósításához szükséges valamennyi intézkedés megtételére.
7. A Felek eltérő megegyezésének hiányában a közös üzemet az 1977 évi szerződés szerint kell megvalósítani.
8. A Felek az egymásnak okozott károkat kötelesek megtéríteni.
9. A felek a tényleges beruházási és üzemelési költségek között mutatkozó különbségeket az 1977 évi szerződés alapelveinek megfelelően tartoznak kiegyenlíteni.
Fontos annak ismerete, hogy a Hágai Nemzetközi (ENSZ) Bíróság joggyakorlatában nincs alperes/felperes.
A Bíróság csak azokban a kérdésekben hoz ítéletet, amelyben a FELEK a Bíróságot az ALÁVETÉSI NYILATKOZATUKBAN kérték.
A Bíróság a gyakorlatában még sohasem hozott olyan ítéletet, hogy a FELEK egyikét valamire kötelezte volna, csak jóhiszemű tárgyalásra szólít fel a Bíróság
Budapest, 2018. június 25.
Tisztelettel: Juhos László, főszerkesztő
From: Szávay István [mailto:szavay.istvan@jobbik.hu]
Sent: Monday, June 25, 2018 10:59 AM
To: Juhos Laszlo
Subject: Re: Válaszra várva
Tisztelt Főszerkesztő úr!
Utánajárva kérdésének felszólalásomban valóban pontatlanul közöltem, hogy a szöveg konkrétan tartalmazza ezt a kitételt. E mondat ugyanis nincs belefogalmazva ilyen formában, de az ítélet lényege az, hogy a Feleknek jóhiszemű tárgyalásokon kell módosítaniuk a Duna elterelésével létrejött status quot Magyarország javára. Erre azonban sajnos máig nem került sor.
Tisztelettel üdvözli:
Szávay István
Juhos Laszlo ezt írta (időpont: 2018. jún. 22., P 18:43):
Szávay István úr
képviselő
Tisztelt Képviselő úr kérem, hogy írja meg hol találta az ÍTÉLETBEN az alábbi állítását.
A bős - nagymarosi vízlépcső kapcsán ugyanis, szeretném erre felhívni a figyelmüket, a hágai nemzetközi bíróság 1997-es ítélete kimondja, idézem: „A szlovák és a magyar félnek a Duna elterelésével létrejött status quót Magyarország javára módosítania kell jóhiszemű tárgyalások útján.”
Várom Képviselő úr megtisztelő válaszát.
Juhos László, elnök, főszerkesztő
|
|