Reális Zöldek Klub - Az uralkodó elit két nagy pártra szakadt

Az uralkodó elit két nagy pártra szakadt. A liga, csecsemőre bízta az országot, majd borral és sexszel manipulált.

A történelmi eseményeket sohse a jelen, hanem mindig annak a kornak a szellemében kell megítélni, melyben történtek. Ha vannak párhuzamok múlt és jelen között az a véletlennek a tudható be.

Hazánkban, amikor kihaltak az Árpádok, mivel az egyiknek V. Istvánnak lánya, Mária egy Anjoukhoz ment férjhez, ennek unokájával, Károly Róberttal, az Anjoukok kerülnek a magyar trónra és az Anjouk-ház lesz a magyar uralkodóház. Mikor már a második nemzedéken, Nagy Lajosban férfiágon ezek is kihalnak, Nagy Lajos leányának, Máriának, férje révén Zsigmonddal Luxemburgoké lesz a magyar korona.

De már Zsigmondban a magyar Luxemburgok is kihaltak, mert csak egy lánya maradt Erzsébet. Ezért Erzsébettel férje Albert révén a Habsburgok kerülnek a magyar trónra.

Albertet 1437 december 18-án Pozsonyban választották királlyá. Felesége Erzsébet, Zsigmond német-római császár és magyar király lánya. Két gyermekük volt, Anna és László. Albert meghalt 1439. október 27-én.

Albert király halála után a magyar uralkodó elit két nagy pártra szakadt. A Cillei Ulrik és Garai László vezette ligára és ligával szemben álló másik (számra jelentősebb) csoportosulásra.

Albert halálakor Erzsébet várandós volt. A liga azt vallotta, ha Erzsébet királyné fiút szül, ő örökölje a trónt. A jelentősebb csoportosulás ezzel szemben úgy gondolta, ha Erzsébet fiút szülne, egy csecsemőre nem lehet rábízni a töröktől fenyegetett ország védelmét.

A jelentősebb csoportosulás az ifjú 15 éves lengyel királyt akarta magyar királynak.

Erzsébet 1440. február 22-én Komáromban megszülte Lászlót. Lászlót 1440 áprilisban a liga királlyá választotta és még ugyan e hónapban Székesfehérvárott V. Lászlóként a néhány hetes csecsemőt –lopott koronával – megkoronázta.

A Visegrádon őrzött Szent Koronát, Erzsébet királynő udvarhölgyivel úgy lopatta el, hogy a jelentősebb csoportosulás észre sem vette.

A csoportosulás elől ezután Erzsébet királynő, V. (Utószülött) László királlyal rokonához III. Frigyes német – római császárhoz Bécsbe menekült.

A csoportosulás hívei csak akkor vették észre, hogy a Szent Korona hiányzik, amikor jelöltjüket I. Ulászlót, II. (Jagello) Ulászló lengyel- litván uralkodó fiát trónra kívánták emelni.

I. Ulászlót, 1440. június 17-én a fedő koronával megkoronázták és kiadtak egy oklevelet, amellyel érvénytelenítették az Utószülött László koronázását.

A két király hívei közötti viszálykodás akkor szűnt meg, miután Hunyadi János, I. Ulászló hadvezére Bátaszéknél győzelmet aratott a liga felett.

A fenyegető török veszély árnyékában a két király tábora Győrött békét kötött: mivel V. László még mindig kisgyermek volt, III. Frigyes pedig máshol volt lekötve, V. László híveinek többsége elismerte I. Ulászló uralmát.

I. Ulászló, 1444. november 10-én a várnai csatában elesett.

Ekkor a liga és a csoportosulás kiegyezett, megszűnt a kettős királyság.

A kiegyezés azon alapult, hogy III. Frigyes kiadja a rendeknek a koronát és V. Lászlóval gyámfiával együtt. Miután Frigyes nem adta ki gyámfiát és a koránt a rendeknek Hunyadi Jánost hat évre (1446-1452), az ifjú király nagykorú válásáig kormányzóvá választották.

Frigyes 1452-ben a korona nélkül V. Lászlót kiadja Cillei Ulriknek, a liga, hogy az ifjú király ne zavarja köreit V. Lászlót rászoktatta a borra és a nőkre. (Uhu)