Reális Zöldek Klub - Orbán Viktor (1996) az értelmiségről

Együtt Európában. „Miért nem kell ész?” Solymosi Frigyes, akadémikus a Nemzeti Kör tagja. (Népszabadság. 2015. 08-10.)
Orbán Viktor 1996-ban tisztábban látta, hogyan tovább az EU-ban, mint Solymosi Frigyes akadémikus 2015-ben.
Az akadémikus többet mondott, mint amennyit tud?

Levél az akadémikus úrnak:

Solymosi Frigyes úr
akadémikus

Tisztelt Akadémikus úr!

„Miért nem kell ész?” (Népszabadság, 2015.08.10.) írásával kapcsolatban Professzor urat emlékeztetem, hogy az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. § szerint az Országgyűlés áldását adta a meglévő atomerőmű új egységgel való bővítéséhez.

Az MSZP-SZDSZ többségű Országgyűlés 1996-ban atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján, a paksi atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulás megadta.

2009-ben ezzel és a 2008–2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról szóló 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat 12. f) pontjával összhangban –, a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdését a kormány számára 25/2009. (IV. 2.) OGY határozat elfogadásával kötelezővé tette.

A bővítéshez orosz források megszerzése érdekében 2002. decemberében Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter Putyin elnöktől moszkvai látogatásuk során ígéretet kaptak.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök havonta tájékoztatta a frakcióval rendelkező parlamenti pártok energia területére szakosodott képviselőit a paksi bővítés előkészületi munkáinak az előrehaladásáról.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök saját budapesti lakásán is találkozott Putyin orosz elnökkel és szorgalmazta az orosz közreműködést Paks kapacitásának a bővítésében.

A lakosság háromnegyed része (73 %) támogatja Paksot! Az atomerőműben termelt villamos energia ára kiszámítható és fajlagosan igen alacsony!
Paks bővítése kiemelt érdekünk!

A megállapítások Dr. Molnár Csaba a Demokratikus Koalíció alelnökétől származnak.
Dr. Molnár Csaba 2008. november 30 – 2009. április 20 között a második Gyurcsány kormány, közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztere szerint a magyar társadalom pozitívan ítéli meg az atomerőművet, a magyar lakosság mintegy háromnegyed része (73 %) egyetért azzal, hogy Magyarországon atomerőmű működik.

A miniszter szerint új atomerőművi blokk(ok) megépítése hazánk számára számos gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és szakmai előnnyel járna.

Majd így folytatja Molnár Csaba, miniszter a nukleáris energia felhasználásról szóló vélekedését:
„Az atomerőművi blokk(ok) a gázfüggőség növekedésének csökkentésével kedvező hatást gyakorolnak az ország ellátás –biztonságára, a magyar villamosenergia-rendszer forrásszerkezetére, az üzemanyag –ellátás hosszútávon, több piacról is biztosítható, krízishelyzetekre a tartalékolhatóság miatt nem érzékeny, a Paksi atomerőmű jelenleg is kétéves fűtőelem tartalékkal rendelkezik.

A hazai villamosenergia- termelés részarányának növelése kiemelt érdekünk – a fogyasztói kereslet hosszú távon nő, régi erőművek állnak le.

Az atomerőműben termelt villamos energia ára kiszámítható, stabil fajlagosan igen alacsony - a nukleáris fűtőelem költsége a villamosenergia teljes költségének mintegy 10-15 %-át teszi ki – és nincs kitéve az olaj-és gázárak hektikus ingadozásának.”
(Molnár Csaba vélekedésének vége.)

2009 óta elvégzett szakmai vizsgálatok/elemzések alapján kiderült a négy meglévő most is termelő paksi reaktor üzemideje 20 évvel meghosszabbítható. Már önmagában ez a tény az oroszokkal való együttműködést kötelezővé tette! A bővítéshez pedig egyedül a ROSATOM ajánlott fel kedvező hitelt, olyan módon, hogy a Rosatom nem ellenzi a beruházásba hazai cégek belépését. Más szállítók még egy Magyarországon gyártott csavar felhasználását sem tették volna lehetővé!
A második Orbán kormány felismerte, hogy Paks vonatkozásában nincs más út, mint az 1966-ban megkötött magyar-szovjet államközi egyezmény ismételt becikkelyezése.

Ami 2010-ig Paks ügyében történt az előző kormányoknak köszönik meg a reális zöldek,

Az Orbán kormány törvényellenesen és az T. Ház akaratával szemben járt volna, ha az magyar – orosz államközi szerződés megkötésre Paks bővítésére nem cselekszik.

A Rosatom kiválasztása versenyeztetés alapján történt! Öt lehetséges beszállító ajánlatát vizsgálatára került sor, 2500 biztonsági követelmény alapján. Mind az öt potenciálisan szóba jöhető beszállító ajánlata kielégítette a 2500 biztonsági követelményt. Az ajánlatevők között sorrend a biztonsági elvárások szempontjából nem volt tehető különbség.
A versenyeztetés további szakaszában már csak a Rosatom állt a startvonalra.

Csak a Rosatom ajánlott fel kölcsönt a beruházáshoz. A másik négy lehetséges beszállító ajánlatának elfogadása esetén Világbanki Kölcsön felvételére kényszerült volna a kormány. Ez pedig nem volt ínyére a kormánynak, mert az elmúlt három évben csak nehézségek árán volt képes visszafizetni azt a 10 milliárd euró Világbanki hitelt, amelyet az előző Kormány felvett, és aminek gyakorlatilag a nyoma veszett.

Tehát, ha nem a Rosatom a beszállító, a Rosatom ajánlatához képest magasabb kamatlábbal kényszerült volna hitelt felvenni a kormány és egy összegben.

A Rosatom a kölcsönt a beruházás előrehaladásának a függvényében porciózza, és porciózott részletek a beruházás első szakaszában hazai bedolgozók számára kerül kifizetésre. A kormánynak 40 %-os hazai beszállítást sikerült elérnie. Ezt a másik négy nem vállalta!

A hazai beszállítók bevételeik utáni ÁFA és Adói a magyar költségvetés bevételét növelik. A költségvetési forrást Paks bővítése a beruházás végső szakaszában igényel.

A Magyar Népköztársaság és Szovjetunió 1966-ban a nukleáris energia békés felhasználására államközi szerződést írt alá. Az államközi szerződés érvényben maradt Magyarországnak 2004-ben az EU való csatlakozását követően is.

Paks II. ütem dolgában ugyan azt történt, 2014-ben, mint 1968-ban, amikor az államközi szerződés alapján megegyezés történt Paks I. ütem beruházására nézve.

Paks kapacitás bővítés elindítását a nemzet jövője szempontjából a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb eredményének tartom.

Budapest, 2015. augusztus 10.

Tisztelettel: Juhos László, reális zöldek elnöke, reaktor szakmérnök

1996-ban Orbán Viktor az Országgyűlés európai integrációs ügyekkel foglalkozó bizottságának az elnöke:
„Ma Magyarországon az európai integráció melletti érvek egy értelmiségi szubkultúra nyelvén hangzanak el. A felhozott állásfoglalások döntő többsége ezért történelem filozófiai, kultúrtörténeti és ideológiai jellegű – s alig- alig bontakozik ki vita arról, hogy mi lesz például a vegyiparban, a textiliparban vagy a építőiparban dolgozó emberekkel.” Orbán Viktor, Forrás: Európai utas, 1996.2.
Dwight D. Eisenhover szerint az értelmiségi olyan valaki, aki a szükségesnél több szót használ arra, hogy többet mondjon, mint amennyit tud.

Kapcsolódó írásink a magyar értelmiségről:

http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=4026

http://realzoldek.hu/velemenyek/2009/11/04/a-magyar-ertelmiseg-salakja/

http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=828