Reális Zöldek Klub - Kerényi A. Ödön, vasdiplomás mérnök levele a reális zöldekhez és ajánlása a ...

Kerényi A. Ödön, vasdiplomás mérnök levele a reális zöldekhez és ajánlása a a távlati energiapolitikára.
Kerényi A. Ödön, javaslatait a reális zöldek Podolák György, az Országgyűlés Energetikai és informatikai albizottság elnökének és a bizottság képviselői a figyelmébe ajánlja.

----- Original Message -----
From: kerenyia1@t-online.hu
To: 'Juhos László'
Cc: Pálos László
Sent: Saturday, January 05, 2008 10:45 AM
Subject: RE: Egy érdekes cikk innen: Reális Zöldek Klub

Kedves Laci! Tisztelt Elnök Úr!

Gratulálok honlapotok 2007. évi látogatottságához, amely elérte a 6025 főt.

Köszönöm a reális zöldek következetes harcát a környezetvédelem tárgyilagos, ésszerű megvalósítása érdekében. A zöld mozgalmakat sokszor tudathasadás jellemzi. Ezek között a legjellemzőbb tévtan: "Ne növekedjék a CO2 kibocsátás, mivel felmelegszik a légkör, de gázerőműveket építsünk és ne atom és vízerőműveket!"

Köszönöm az Ister hajon elmondott hozzászólásom közlését, amelyben ismertettem, hogy miért volt alkotmánysértő a Nagymarosi Vízlépcső beruházásának leállításáról szóló kormányhatározat és miért ugyanezek a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletét félremagyarázó ”Nem építünk gátat a Dunán”

Elven épülő utódai. A jogi érv az, hogy a törvény magasabb rendű jogszabály, mint a Kormányrendelet.

A magyar társadalom várja az Alkotmánybíróság döntését 2006. júliusában beadott Indítványom ügyében.

A reális zöldek sokat tehetnek azért, hogy a társadalom minél szélesebb körben támogassa Indítványom elbírálását, mivel ennek háttere nem eléggé közismert és a félrevezetett közvélemény megváltoztatására van szükség.

Közlésre ajánlom fel továbbá a mellékelt javaslataimat a Kormánynak az új energiakoncepció, országgyűlési előterjesztésének kiegészítésére, amely szorosan összefügg a Duna vízerő-hasznosításának és hajózási forgalmának javítási kérdéseivel.

Külön köszönöm Pálos László kolléga áldozatos munkáját, aki filmen rögzítette az Ister hajón elhangzott előadásokat és számos egyéb helyen is igen hasznos dokumentációt készített a magyar energetika- és technika-történet számára.

További sikereket kívánva eredményes, boldog Újévet kívánok a Reális Zöldek Klub vezetőségének, minden aktív és pártoló tagjának.

Energetikus üdvözlettel

Kerényi A. Ödön vasdiplomás gépészmérnök (Ödön Bá’)

------------------------------------------------------------

Kerényi A. Ödön javaslatai a Kormány távlati energia koncepciójához:

* Magyarország számára távlatban az atomenergia hasznosítás látszik a legkisebb CO2 kibocsátást okozó alapenergia hordozónak. Ezért a Paksi Atomerőmű 20 éves élettartam hosszabbítása mellett foglalkozni kell a nagybővítés változataival, ha 2025-re üzembe kívánjuk helyezni. A telephely 4000 MW teljesítőképességre volt előirányozva. Ennek kihasználása rendkívül előnyös az engedélyezési eljárásoknál. A változatoknál célszerű a két 1000 MW reaktornagyság mellett, az egy 1600 MW-os változatot is megvizsgálni, amit a finnek és a franciák már létesítenek.

* A távlati tervekben nem mondhatunk le a Duna vízerő- hasznosítási lehetőségéről sem. Ezért vizsgálni kell változatként a megújuló energiák legtisztább változatát is. A Bősi Vízerőműből járó kb. 1 TWh magyar hányad mellett, a nagymarosi, az adonyi és a fajszi duzzasztóművek hajózás miatt törvényben is elvállalt megépítése, a Duna Bizottsággal megkötött államközi egyezményben szerint további 3 TWh villamos energia forrást jelentene a távlati villamosenergia-mérlegben.

* Az EU irányelvek a környezetvédelmet és azon belül az üvegházhatást okozó gázkibocsátás erőteljes csökkentését .központi célnak jelölik meg. Ebben az atom- és a vízerőmű építés a leghatékonyabb eszköz, mivel az egyéb megújuló energiák -a hatalmas volumenek miatt- ezt a feladatot az IEA . 2030-ig szóló becslései szerint sem tudják kielégíteni.

* Az EU távlati erőmű építési terveinek készítésénél az externális költségeket is figyelembe vevő módszert (Albert Schoss professzor, Stutgart) célszerű patronálni, mivel főleg a megújuló energiáknál a mai gazdasági számításoknál az energia ipari befektetők ezeket nem veszik figyelembe és az államnak kell megteremteni a többlet beruházási költségek fedezetét. Ezt vagy a tarifaképzésnél rendeletileg hárítatják át a többi fogyasztóra, vagy az adókból fedezik a. költségvetés terhére. Mindkettő a reális költségek torzítását okozza és téves befektetésekre ösztönöz,

* A földgáztüzelésnek számos előnye van. Így a legkisebb fajlagos beruházási költség, a tiszta tüzelési technológia, a legkisebb üvegházhatást okozó füstgázkibocsátás. Azonban a földgázigények rohamos növekedése a gázárak további, ugrásszerű emelkedését eredményezi . Ezért a földgázigény mérséklése stratégia feladat.. A földgáz kiváltása elvileg kőszénnel is lehetséges, de még nagyobb CO2/kWh kibocsátást okoz A még kutatás alatt álló CO2 elnyeletés költségei nagyon nagyok és a gáz beszerzése is egyre költségesebb. Ezért a stratégiai főcsapás az atom és a vízenergia nagyobb részarány növelése legyen az energia mérlegben.

* Az EU azonos szinkron zónában működő legnagyobb Villamos Energia Rendszer Egyesülése az UCTE. Ez a szervezet azonban az árampiac nyitás után nem foglalkozik elődjének az UCPTE optimális erőműépítést is elősegítő feladatával. Az EU tagországok villamosenergia-szolgáltatói így egyéni erőmű-építési döntéseket hoznak a TSO keretén belül. Gyakran kötnek azonban harmadik országba történő hosszabb távú szállítási szerződéseket is anélkül, hogy a tranzit ország TSO-ja arról értesítést kapna. Ez gyakran az átviteli hálózat váratlan túlterhelődését okozhatja és üzemzavarra is vezethet. Emellett az ország saját importját és üzemzavar-kisegítési igényét is korlátozhatja. Szükségesnek látszik, hogy az EU irányelvek megfelelően kiegészüljenek a nagyobb volumenű, tartós szállítások miatt a kötelező egyeztetéssel és az esetleg szükséges hálózatbővítések beruházási költségeinek megosztásával is.

* Az OECD –IEA kiadványai USD ($) alapon, az EU pedig Euro (€) alapon készíti statisztikáit, terveit, jellemző mutatóit. Célszerű lenne a legfontosabb mutatókat, kölcsönösen, mindkét pénznemben feltüntetni és egy-egy időszakra érvényes az átszámítási kulcsokat is megadni. Erre a magyar képviselők tehetnének javaslatot. Számos félreértés és hibás következtetés lenne így elkerülhető a tagországoknak ezen szervek számra benyújtandó statisztikák és tervjavaslatok készítése során.

A GKM új 2020-ig szóló energia koncepció függelékének megismerése után az MTT ülésen elhangzottakon túlmenően az alábbi fontos állásfoglalási javaslatot teszem:

* A távlati energetikai tervezés globális módon egy-egy időszak trendszámain alapszik. Ezek is változnak azonban az energia-hatékonyság és az ennek reciprokját jelentő energia-igényesség változása miatt. Az egyik legfontosabb nemzetgazdasági mutató a GDP növekedés %/év és az energia kWh, illetve MJ növekmény %/év hányadosa a „rugalmassági mutató”. Ez egy időszakra jellemzően mutatja, hogy pl. 1 % GDP növekményhez hány % villamos energia növekmény szükséges. Ez hazánkban az energia igényes kohászati és egyéb nagyüzemek, 1990 utáni, leállítása után a korábbi 1-nél nagyobb értékről 0,5 alá esett. A távlati tervekben azonban semmiképpen sem eshet fejlett EU országok átlaga alá. Így pl. 4%/év GDP növekményhez legalább 2 %/év kWh többlet szükséges. Ez a mutató a kis energia igényességű ágazatok részarányának növekedésével tovább is csökkenthető lehet, a középtávú tervezések részleteiben is megismert fogyasztói infrastruktúrája alapján.

Budapest, 2007.12.17.

Kerényi A. Ödön