Reális Zöldek Klub - Dr. Héjjas István: Vízlépcsők esztétikája

Képzeljük el, hogy építenek valahol egy gyönyörű kastélyt, körülötte kerttel, szökőkutakkal.
A mérnökök kijelölik a helyszínt, hatalmas gödröket ásnak, sok tonna homokot, sódert, téglát, betonvasat, cementet, több száz betongerendát és egyéb építőanyagot szállítanak a helyszínre, munkagépek dolgoznak dübörögve, folyik a munka.

Ámde megjelenik egy film-stáb, felvételeket készítenek, és rövidesen tüntető zöld aktivisták követelik, hogy azonnal állítsák le a munkálatokat, mert tönkre teszik a természetet.

Ismerős?

Hát bizony ismerős a kép.
Így bontottuk le annak idején a nagymarosi vízlépcsőt is.

Szerencse, hogy évszázadokkal ezelőtt még nem voltak zöld aktivisták, mert akkor nem épülhetett volna fel az Esztergomi Bazilika, a Mátyás Templom, a Halászbástya, a Parlament, a Margit Híd, a Budai Vár, és a Pannonhalmi Apátság, hogy csak néhány kiragadott példát említsünk.

Az már csak hab a tortán, hogy Bős-Nagymaros ügyben a nemzetközi pert elveszítettük.

A vesztes per következménye Kerényi Ödön szerint 3000 milliárd forintra becsülhető, vagyis nagyjából akkora, mint az atomerőmű bővítés teljes költsége, amely beruházás ellen most is ugyanazok a külföldről támogatott neoliberális zöldek tiltakoznak, akik lebontatták nagymarost, és akiknek egyik szervezője és vezetője jelenleg államtitkári rangban foglal helyet a demokratikusan megválasztott kormányunkban.

Az pedig tény, hogy a Dunán, tőlünk nyugatra, tucatjával sorakoznak a nagymarosihoz hasonló vízlépcsők, és ezek miatt a természet nemcsak hogy nem károsodott, de javult a környezet ökológiai állapota, tisztább lett a víz és gazdagabb az élővilág.

Ami pedig a vízlépcsők esztétikai megjelenését illeti, érdemes megnézni ezek közül néhányat, gyönyörködni a regenerálódott természeti szépségekben, turisztikai látványosságokban, és élvezni a vízi sportok nagyszerűségét.

Dr. Héjjas István