Reális Zöldek Klub - Tizennegyedik HEBC jelentés 'Európában élünk' címmel

„Europában élünk” címet viseli a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) tizennegyedik jelentése, amelynek sajtóbemutatója a közelmúltban zajlott a budapesti Corinthia Hotelben.

A tanács 1988-ban elsőként alakult a közép-kelet-európai Üzleti Tanácsok sorában. 2008-ban a tizedik jelentést követően Sólyom László köztársasági elnök levélben mondott köszönetet az üzleti tanácsnak addigi munkájukért. A Magyar Európai Üzleti Tanács a brüsszeli Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERT) magyarországi Üzleti Tanácsa, az alábbi ERT vállalatok magyarországi legfelső vezetőjének fóruma: ABB, AkzoNobel, BAT, BT, Electrolux, Ericsson, GDF Suez, Nestlé, Nokia, OMV, Philips, SAP, Shell, SKF és Suez Environnement.
Az HEBC tagok célja továbbra is, hogy politikamentesen, saját külföldi befektetői tapasztalataik alapján segítsék a magyar gazdaság fejlődését és versenyképességét. A sajtótájékoztató fővendégei: Martonyi János külügyminiszter, és Hergár Szabó Eszter Politikai Tanácsadó a Nemzetgazdasági Minisztériumban. További díszvendégek: állami és gazdasági vezetők, az EU tag külföldi diplomáciai képviseletek Magyarországon akkreditált vezetői voltak.
Az HEBC-tagvállalatok a magyar gazdaság jelentős befektetői, munkahelyteremtői: összesített nettó árbevételük 2011-ben közel 3.500 milliárd forint, közvetlen és közvetett foglalkozottak száma megközelitőleg 62. 000 fő.

A HEBC ajánlásait, javaslatait elsősorban a mindenkori magyar kormány számára forgalmazza meg, akinek módjában áll a fejlődést eredményező változásokat megtenni az ország érdekében.
A HEBC meggyőződése –– hogy Magyarországnak a kiszámíthatóság elengedhetetlenül szükséges ahhoz is, hogy Magyarország versenyben tudjon maradni a környező országokkal szemben a befektetőkért folytatott harcban, és megőrizze azok bizalmát, mondta bevezetőjében Kerekes László a HEBC elnöke az Akzo Nobel Közép-Európa vezérigazgatója, ezután felkérte a jelenlévő Martonyi János külügyminisztert álláspontja kifejtésére Aki megköszönte az EU ország sikereinek szóló gratulációkat, és a HEBC jelentésben megjelenő bírálatokat is, mondván, azokat komolyan kell venni. A szervezet Európában élünk című, 14. éves jelentését értékelve kifejtette, hogy a célok is azonosak a kormány és a külföldi cégek között: növekedjen a gazdaság, jöjjenek létre új munkahelyek, csökkenjen tovább az államadósság, maradjon fenn a fiskális fegyelem, növekedjen a versenyképesség és javuljon az ország képe, hírneve.

Az eszközöket, egyes intézkedéseket illetően eltérhetnek a megközelítések, vélemények, de az elvek tekintetében is egyetértés van a kormány és a külföldi vállalatok között: "ebben a helyzetben, amikor a világ, maga Európa is bizonytalan és kiszámíthatatlan, különösen fontos, hogy kiszámíthatóak, áttekinthetőek legyünk, és bízzunk egymásban" - mondta a miniszter.

Úgy vélte, ha közösek az értékeik, érdekeik, céljaik és elveik, együtt kell működniük. Ennek megteremtették a szervezeti formáját is a konzultációs iroda felállításával - emlékeztetett.
A gazdasági válsággal kapcsolatban kiemelte, a jelenlegi helyzetnek két kimenetele lehet: vagy az egész integráció bajba kerül, és az elmúlt 50-60 év sikertörténete véget ér, vagy "felgyógyul és megerősödve megy tovább" az EU. Közép-Európának és Magyarországnak is az áll érdekében, hogy az Európai Unió maradjon egységes, lépjen túl a válságon, és megerősödve haladjon tovább az integráció - hangsúlyozta Martonyi János.
Úgy fogalmazott, támogatják az eurózóna erőfeszítéseit, hogy problémáit a saját eszközeivel oldja meg, de nem szeretnének falat építeni az euróövezet és az azon kívüli országok közé, nem épülhetnek ki maradandó törésvonalak. Ha mégis többszintű Európa alakulna ki, Magyarországnak minden szempontból "az európai fejlődés centrumába" kell tartoznia - vélekedett. Mint mondta, a következő hónapok fontos fejleményeket hoznak az unióban. A felmerülő kérdések megoldásában Magyarországnak is szerepet kell vállalnia -
Az EU/IMF-tárgyalásokra utalva azt mondta, fontos tárgyalások indultak a héten, és az, hogy ezek eredményre vezessenek, nemcsak magyar, hanem európai érdek is.

A külügyminiszter üdvözölte, hogy az HEBC jelentése nem szorítkozik a gazdaságra, társadalompolitikai elkötelezettség jellemzi, ami azt bizonyítja, hogy a jövőre összpontosít.
A miniszter elemzése után a HEBC tanácsának tagjai két percben ismertették a jelentést, amely hét fejezetet tartalmaz. Országstratégia, Társadalmi tőke, Humán tőke, Pénzügyi tőke, Természeti tőke, Kulturális tőke, Epilógus.

A Társadalmi tőkefejezetben a korrupcióról a következöket olvashatjuk:

„A társadalmi tôkérôl szólva sajnálatosan visszatérô téma a korrupció. Megfékezésére eddig egyetlen kormányzat sem tudott hatékony megoldást találni Magyarországon.Bár érzékelhetô a társadalom részérôl az elvárás a korrupció felszámolására, a valódi szemléletváltás, amelyre szükség lenne, hogy az emberek ne akarjanak jogtalan elônyökre szert tenni másokkal szemben, még nem következett be.A korrupció visszaszorítása érdekében ellentmondásoktól mentes törvényekre, azok szigorú és következetes betartására, valamint a társadalom kontrolljára lenne szükség. Korrupciómentes ország nincs, de gondolkodásmódbeli és kulturális változást elérni nem irreális cél. Ha az egyén elkezd nemet mondani, akkor hosszú távon van esély, hogy társadalmi szinten is elutasítással és kirekesztéssel találkozzon a korrupt magatartás. „A városok védôfala a polgárok erkölcse. Murus urbium virtus.” (Horatius)”

Az elmúlt év HEBC jelntés ismertetést összehasonlitva az ideivel egy pozítiv és egy negatív észrevételem van.

A pozitív hogy a jelntés ismertetésekor külön előadó beszélt a korrupcióról. Mészáros Zoltán.
A negatív az idei előadók között nem szerepelt az EU elnöktisztjét belöltő Ciprus nagykövete.

Szarvas István