Reális Zöldek Klub - Mi állhatott Orbán Viktor miniszterelnök hezitálásának hátterében a brüsszeli

Mi állhatott Orbán Viktor miniszterelnök hezitálásának hátterében a brüsszeli csúcstalálkozón?

A Magyar Országgyűlés 2002 decemberében kezdte meg a szakmai munkáját arról, hogy a kormánynak milyen eljárási keretek között kell egyeztetnie az Országgyűléssel az Európai Tanácsban az Európai Bizottságban képviselendő magyar álláspontról.

Ismert, hogy 2002-2006 közötti időszakban Orbán Viktor ritka vendég (egyes források szerint nem járt az Országház épületében) a parlamentben, a frakció politikai, szakmai munkájában egyáltalán nem vett részt. Orbán Viktor ellenzéki politikusként nem sajátította el az Unió intézményei által alkotott közösségi jogszabályokat, és a Magyar Országgyűlés által elfogadott egyeztetési eljárások előkészítésének, elfogadásának és alkalmazásának a lényegét (2004.évi LIII. törvény) sem. Orbán Viktor ugyan jogi végzettséggel rendelkezik, de nyilvánvalóan egyetemi évei során az közösségi jogrendedről nem hallgathatott előadásokat, tovább képzésben sem részesült a magyar egyeztetési eljárás lényegéről.
Tudni illik a magyar egyeztetési eljárás egyedi, nem követi egyik tagállam egyeztetési eljárását sem. Ezt külön meg kell tanulni annak, akit procedúra érint.
Egy jellemző példa, hogy a FIDESZ frakció sem állt a helyzet magaslatán az európai integrációs folyamat lényegének ismeretében.
Magyarországnak az Európai Unióhoz 2004-ben történt csatlakozását követően, lehetőség adódott Európai Kormánybiztos jelölésére. Az EU „táncrendje” szerint a tagállamok kormányai jogosultak a Biztos személyére javaslatot tenni.
Az ellenzékben lévő FIDESZ frakció azzal a meglepő javaslattal állt élő, hogy ne kormány, hanem az Országgyűlés jelöljön Biztost.
A Kormány Kovács László MSZP képviselőt javasolta Biztosnak az energetika területére.
A FIDESZ Európai frakciója Szájér József vezetésével „megfúrta” Kovács László jelöltségét az energetika területére. Kovács László adóügyi biztos lett.
Egyesek véleménye szerint Kovács László nem értője az energetika szakterületének, mások szerint az adóügyeknek sem.
Tisztán kell látni, hogy a biztosi feladat ellátása diplomáciai jártasságot igényel, szakmai töltetet a biztos munkatársai jelentik. Sok minden jót, rosszat lehet állítani Kovács Lászlóról, de egyet nem, hogy diplomácia területén ne lenne jártás.
Tapasztalható volt, hogy az ellenzékben lévő FIDESZ frakció képviselői képtelenek voltak megemészteni, az uniós tagállami parlamentek az európai integrációs folyamat vesztesei. A közösségi jog ugyanis felülírja a tagállami jogrendszert.
Az Országgyűlés és a kormány közötti alkotmányos viszonyból következik, hogy a kormány felelősséggel tartozik a parlamentnek, azokért a döntésékért is, amelyeket más tagállami kormányokkal együtt a Tanácsban és más kormányzati részvétellel működő intézményekben hoznak.
Az egyeztetési eljárás elfogadásakor senki sem gondolhatott arra, hogy egyszer majd a kormánypártok az Alkotmányt tetszésük szerint módosíthatják, az Országgyűlés az Alkotmányt rendeli alá Orbán Viktor hezitálásának.