Reális Zöldek Klub - Tegnapután

HVG könyvek, 2011

Mint a HVG előfizetője, néhány hónapja kaptam kézhez a Tegnapután című alkalmi kiadványukat, ami ötven rendszerváltás kori történetet elevenít fel, bizonyos aktualizálással. A Nagymarosi gátszakadás című anyag kapcsán kérem, tájékoztassák az olvasókat az érem másik oldaláról is.

Tegnapután

2011. október 19., szerda • Utolsó frissítés: 2011. október 19., szerda, 13:55
Szerző: HVG

HVG könyvek, 2011

Mint a HVG előfizetője, néhány hónapja kaptam kézhez a Tegnapután című alkalmi kiadványukat, ami ötven rendszerváltás kori történetet elevenít fel, bizonyos aktualizálással. A Nagymarosi gátszakadás című anyag kapcsán kérem, tájékoztassák az olvasókat az érem másik oldaláról is. A Nagymarosra tervezett objektum ugyanis nem sztálinista elmeszülemény, mint a Duna Kör állítja. A nagymarosi vízlépcső helyét 1942-ben, Kállay Miklós miniszterelnöksége idején, Bornemissza Géza miniszter javaslatára Mosonyi Emil, a Magyar Királyi Vízerőhivatal vezetője jelölte ki. 1942-ben Magyarországnak Moszkva még nem diktált. A vízlépcsőre megkötött szerződés a legjobb nemzetközi szerződés, amelyet Magyarország a második világháború után kötött. A megtermelt villamos energia fele Magyarországot illeti, annak ellenére, hogy Bős a Trianonban elcsatolt részen maradt. A nemzetközi vízjog alapján a bősi termelésből Magyarországot a nagymarosi vízlépcső megépülése nélkül is évi egymilliárd kilowattóra illetné meg, amelyet a bősi vízlépcső 1992-es üzembe helyezése óta az egymást váltó kormányok nem hajlandók átvenni. Ez nem hiba, ez bűn.

Ha egy folyót elkezdenek belépcsőzni, akkor ezt a folyamatot a folyó torkolatáig folytatni szükséges. A Duna Budapest feletti szakszán 34 vízlépcső épült, alatta kettő építés alatt áll. Csupán a Duna magyarországi szakaszán tilalmas vízlépcső építése. Valójában a Duna magyarországi szakaszának természeti tőkéje csak vízlépcsők építésével őrizhető meg. A Duna Budapest alatti szakaszán az adonyi és a fajszi vízlépcső megépítésének a tervét a Magyar Tudományos Akadémia is támogatja. A vízlépcsőpert Magyarország a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-én kihirdetett ítélete szerint – focinyelven szólva – 1:7 arányban elvesztette. A bíróság a bős–nagymarosi vízlépcső közös létesítésére és üzemeltetésére 1977-ben – az átkosban – megkötött szerződést érvényben lévőnek mondta ki, nem fogadta el a magyar fél érvelését, miszerint a vízlépcső megépülése ökológiai agressziót okozna a természettel szemben. Hága a feleket jóhiszemű tárgyalásokra kötelezte. A Horn-kormányt követő valamennyi kabinet eleve kizárta az alsó vízlépcső építését. A második Orbán-adminisztráció az első, amely a magyar–szlovák jogvita lezárásának kormányzati felelősét még nem nevezte ki. A kormány feltehetőleg szemben áll a Fidesz–KDNP-frakció 2011 februárjában meghozott politikai határozatával, miszerint vízlépcső a Dunán nem építhető. A reális zöldek optimisták, Fellegi Tamás, a fejlesztési tárca vezetője ugyanis a nekik küldött válaszlevélben arról biztosította civil szervezetünket, hogy egyetért az általunk képviselt eszmeiséggel.

JUHOS LÁSZLÓ

A REÁLIS ZÖLDEK KLUB ELNÖKE (BUDAPEST)