Az Európai Duna Régió Stratégia előzményeinek áttekintése, értékelése 2.
Dátum: 2011. July 27. Wednesday, 19:55
Rovat: Vízügyek
Az Európai Duna Régió Stratégia előzményeinek áttekintése, értékelése, több szempontból. 2. rész
Kedves Kollégák!
Az "Építészfórum" 2011.03.04-én, a Duna Régió Stratégiával foglalkozó cikk-sorozat 2. részét, a "Dunaszaurusz" címmel tette közzé Bardóczi Sándor, amelyet tájékoztatásul - megjegyzéseinkkel, észrevételeinkkel, kérdéseinkkel és javavaslatainkkal kiegészítve - mellékelünk.
Duna Régió Stratégia / 2. — a „Dunaszaurusz” 2011. március 4 - 15:07 Kategória: város, vizuális kultúra Bardóczi Sándor http://epiteszforum.hu/node/18155
Míg az 1. résszel kapcsolatban csak néhány pontosító észrevétel megtételére volt szükség, a 2. részhez - sajnos - alapvető, elméleti-, gyakorlati-, és ténybeli-, szakmai, kritikai észrevétel megtételére van szükség, amelyet röviden az alábbiakban lehet összefoglalni, kiegészítve néhány dokumentummal:
Megjegyzés: A cikksorozatban sok, a témához kapcsolódó dokumentumra történő – az elírásoktól eltekintve (pl. helyesen: Hainburg, vízerőmű, stb.!), nagyrészt helyes hivatkozás található, a levont következtetésekbe azonban számtalan hiba csúszott! A www.realzoldek.hu honlapon is megtalálható dokumentumokból – a vitatott részhez beillesztettük – a cáfolatot is, az objektív megítélés érdekében! (pl. Straubing-Vilshofen ügyében dr. Íjjas István előadásából, N. Rimscha 2009.01.29-i előadása – kivonat, valamint a Donauforum fentiekre vonatkozó, a C280 variánst bemutató videóját, stb.)
http://www.donauforum.de/videos_donauausbau.php
D - Straubing-Vilshofen C280 variáns – videó
1. rész. 4:30
Donauausbau Straubing-Vilshofen
Variante C/C280
Die Stützschwelle bei Aicha
Länge 4 Minuten, 30 Sekunden
2. rész. 6:40
Umgehungsgewässer - Das neue Gesicht der Donau
Länge 6 Minuten, 40 Sekunden
Kérdéseink a cikk szerzőjéhez:
- A szerző rendelkezik-e alapvető szakmai ismeretekkel a víz-, és energia-gazdálkodással, a hajózással, kikötő-hálózat fejlesztésével, a vízkormányzással, a vízi-, vízparti-, kerékpáros-turizmus és speciális infrastruktúrahálózat-fejlesztésével, stb. kapcsolatban? Ha nem, akkor konzultált-e ezen szakterületek képviselőivel, mielőtt cikke megírásához hozzákezdett? Kérdéseinkre adandó szakszerű válaszokhoz sajnos ezek nélkülözhetetlenek! Konkrét kérdéseink a következők:
- Tudja-e azt, hogy, ha egy folyót elkezdenek „belépcsőzni”, akkor azt, az alvízen automatikusan bekövetkező károk elkerülése érdekében – folytatni kell, és nem utólag siránkozni a bekövetkezett károk miatt! (A már megépült vízlépcsők lebontása irreális javaslat, ezért ez a megoldás eleve kiesik! Arról nem is beszélve, hogy alattunk - Szerbia-Románia között - már régóta létezik a Vaskapu-I, és Vaskapu-II. Vízlépcső, és Románia-Bulgária között, EU támogatással már folyamatban van 2 további Vízlépcső-komplexum, ill. 2 Duna-híd előkészítése és megvalósítása is! lásd: Turnu-Magurele-Nikopol, Calarasi-Silistra!)
- a Dunakanyarban, a Pilis/Visegrádi-hegység és Börzsöny között tervezett, Nagymarosi Vízlépcső – a BNV-rendszer szerves részeként – mitől „síkvidéki”? (Lásd: Wachau, Schlögen a Duna ausztriai szakaszán!)
- az EU – VKI preambulumában foglaltakat, ill. az u.n. „erősen módosított víztestek”-re vonatkozó előírásokat (pl. csak a „jó ökológiai potenciál” elérése, a „jó ökológiai állapot” helyett, stb.!), az EU TEN-T és a TEN-E programban foglaltakat ismeri-e?
- a Duna Bizottság, ill. a Belgrádi Egyezmény, valamint az AGN Egyezmény és a „Közös Nyilatkozat” tartalmát ismeri-e?
- miért nem magyar érdek is a Duna hajózhatóságának, kikötőhálózatának, vízi-, vízparti-, kerékpáros-turizmusának integrált tervezése, komplex fejlesztése, az „ingyen” akaratunktól függetlenül érkező, de – folyamszabályozás nélkül - csak károkat okozó, fenntartható-, tiszta-, megújuló vízenergia többcélú hasznosítása, az árvíz-, belvíz-, jégár elleni védelem?
- A klímaváltozással, a víz-, energia-, élelmiszer-biztonsággal, a környezetbarát közlekedési-, kombinált szállítási módokkal, logisztikával, a fenntartható vízenergia-hasznosítással összefüggésben – a mostani és várható energia-, élelmiszer-árak, stb. figyelembe vételével – vizsgálta-e valaki a duzzasztásos-, vízlépcső-építéses megoldás gazdaságosságát, és várható megtérülését?
- Összehasonlítva a fentieket a „hagyományos folyamszabályozási megoldások” (kotrás, sarkantyúk, párhuzamművek, stb.) egyszeri fejlesztési-, és beruházási-, valamint a folyamatosan jelentkező, fenntartási-, karbantartási költségeivel? Bős-Nagymaros esetében természetesen a teljes – építési-, bontási-, kártérítési költségek + elmaradt haszon, stb. – költségek figyelembe vételével? (osztrákoknak fizetett kártérítés, a Bősi és az elmaradt Nagymarosi Vízerőmű villamosenergia-termeléséből való részesedés elmaradása, stb.)
- a radikális zöld-, ál-környezetvédő szervezetek képviselői korábban (külföldi háttérrel, és tényleges nemzeti érdekeinkkel ellentétben) miért nem emelték fel hangjukat pl. a Főváros / Budapest és a Duna-menti települések (pl. Győr) tisztítatlan szennyvizeinek közvetlenül a Dunába vezetése ellen?
- Hogy lehetséges az, hogy a Duna Kör azon képviselője, aki „papírtigris”-nek titulálta a szlovák „C” variáns megvalósítását, és ezzel félre vezette a hazai döntéshozókat is, az a személy vezetheti az MTA Szigetközi Munkacsoportját, és változatlanul hangoztathatja korábbi – hazug állításait – hivatalos fórumokon? A Szigetköziek véleményét, tiltakozását a fentiekre vonatkozóan, miért nem veszi figyelembe a Kormány, és valójában kinek az oldalán áll? (lásd: melléklet!)
- a Rajna – Majna – Duna transzkontinentális nemzetközi víziút-hálózaton közlekedő hajók paramétereit a Duna-Majna / Európa-csatorna hajózsilipjeinek paraméterei határozzák meg! (lásd: 1. részhez fűzött észrevételeinkhez csatolt terveket, leszámítva a dunai hajózási szűk keresztmetszeteket, amelyeknek felszámolása – Magyarország kivételével – már folyamatban van! Bajor szakasz: Straubing-Vilshofen, román-bolgár szakaszon 2 vízlépcső + 2 híd építése EU támogatással: Turnu Magurele-Nikopol, Calarasi-Silistra, stb. lásd: korábbi cikkeink és a mellékelt dokumentumok, fenti videók, stb.)
- a Duna fő-ága és a mellék-ágak összekapcsolása, a hajózás és a környezet-, és természetvédelem érdekeinek összehangolása – a látszólagos érdekellentétek ellenére – politikai akarat, jó-szándék és az összes érdekelt fél közötti, értelmes párbeszéd esetén, megoldható. Ehhez javasoljuk a szerzőn kivül dr. Rácz Tamás / ÖKOPLAN részére – a korábbi írásainkban hivatkozott – az Altmühl-völgyön átvezető, Duna-Majna/Európa-csatorna mentén kialakított, ahhoz szervesen kapcsolódó „vizes-élőhelyek” részletesebb tanulmányozását is! (tervező: dr. Mosonyi Emil, akadémikus, a vízépítés professzora, és Reinhard Grebe mérnök, és helyi lokálpatrióta, környezet-, és természetvédő. Mosonyi Emil tervei alapján, gondoskodtak a zsilipek energiatakarékos működtetéséről. "Ezek az úgynevezett takarékos zsilipek. Ezen zsilipek gravitációval, szivattyú nélkül biztosítják az áramoltatott víz 60%-át. A csatorna partjainál fákat és bokrokat ültettek, így dús növényzet borítja, ahol nem kikötői részen halad át.Grebe dolgozta ki a környék környezetvédelmi tervét, amely mintaértékűnek számít azóta is a tájépítészetben. Grebe 1972-1992 között folyamatosan egyeztetett minden érintettel, hogy olyan megoldások szülessenek, melyek mindenkinek megfelelőek. Ő mondta, hogy 5 évig veszekedtek, majd 15 évig vitáztak és a vita alakította ki a tökéletes megoldást. A kiépített táj élővilága ideálisnak mondható, az emberek kedvelt kirándulóhelye lett, új házak épültek a parthoz közel. A környék idegenforgalma fellendült, felvirágoztatva a települések lakóinak helyzetét. A városok vízellátása javult, a vízben szegény területeken tavakat létesítettek. Több mint 120 híd létesült, hogy a közlekedés szárazföldön se váljék lehetetlenné. A vízválasztótól lezúduló víz áramot is szolgáltat, egy München méretű városnak elegendő áramot termelve."-kivonat a vonatkozó dokumentumból!)
- a vízlépcső-rendszer egyes elemei önmagukban is komplex létesítmények (duzzasztó, vízerőmű, 1-2 kamrás hajózsilip, gyalogos-, kerékpáros-, közúti híd / átkelési lehetőség, esetleg sporthajó-zsilip, csónakcsúszda, hallépcső, víztározó, alsó-, felső várakozó-, kikötő, kapcsolódó vízparti létesítmények, stb.), amelyek egyúttal szerepet játszanak a „vízkormányzás”-ban is. A vízlépcső-építés relatív állandó vízszintet biztosít, az árvízvédelmi töltések magasítása, ill. a kotrás általában nem emiatt szükséges, stb. (Ezek azonban szakmai részletkérdések, amelyeket a téma szakértőivel lenne célszerű előzetesen tisztázni, mielőtt negatív minősítésre kerülne a sor, mechanikusan átvéve a WWF-H, Duna Kör, Duna Charta, Védegylet, Élőlánc, stb. által unos-untalan hangoztatott, hamis érveket!)
Egyúttal javasoljuk a szerzőnek, hogy – pre-koncepció, ill. előzetes fenntartások nélkül- próbálja meg az „ortodox vízépítő mérnökök” és az őket ebben vehemensen támogató „Reális Zöldek” tevékenységét, részben a www.realzoldek.hu honlapon is elérhető dokumentumok, vagy személyes konzultációk alapján minősíteni! Nagyon örülnénk, ha sikerülne, sommás, általánosító, negatív véleményét ezek alapján megváltoztatni, és az „Ál-környezetvédők” helyett, a jövőben a tényleges nemzeti érdekek képviselőit támogatná! Egyúttal felhívjuk a szerző figyelmét is arra a tényre, hogy a "Zöld Gazdaság"-hoz, a "Kék Gazdaság"-on keresztül vezet az út! (lásd a honlapon: Gunter Pauli / Római Klub és a Pécsi Tudomány Egyetem / Ulbert József.). A fentiekkel összefüggésben csak remélni tudjuk, hogy a jövőben, a moszatos zöldes-szürkés Duna helyett, ismét a "Kék Duná"-ról beszélhetünk majd, ha a párbeszéd az érintetettek között végre kialakul!
Folytatás következik: 3. rész.
Baráti üdvözlettel:
--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő
mobil: +36 30 319 2033
Dokumentum és képek:
|
|