Reális Zöldek Klub - Németország a villamos energiatermelés területén erkölcstelen játékba kezdett

A német atomerőmű ellenes akció következtében a német gazdaság versenyképessége öt százalékkal emelkedett.
A német szélkerék park egyre nagyobb veszélyeket jelent az UCTE –ben párhuzamosan járó országok számára.

A frekvencia jobban kaszál, mint a KGST-VERE frekvenciája ingadozott.
A nemzetközi energetikai kapcsolatokat tekintve Magyarországnak függetlenségre kellene törekednie.

Magyarország termelésének a gazdaságosságát döntő módon befolyásolja az energiagazdálkodás. Az energiagazdálkodás feladata gondoskodni arról, hogy a termelés által szükségelt energiának úgy az előállítása, mint annak egyes szektorokban történő felhasználása a leggazdaságosabb módon történjék.
A rendszerváltozás után az energia szektornak a privatizációja, illetve más államok tulajdonba történő átengedését követően az energia előállításának legfőbb szempontjává a haszon maximalizálása vált.

A fogyasztói lánc a rendszerváltás után több szereplőssé vált. A láncban elől álló szereplők célja ugyancsak a profitjuk növelésé.
Nem az euro bedőlése, hanem a liberális energiagazdálkodás jelenti a legfőbb veszélyt az Európai Unió tagállamai számára.
Mindenekelőtt tudomásul kellene venni, hogy „villany” nem piaci termék, a villany piac liberalizálása egyes piaci szereplők tudatos akciója profitjuk növelése céljából.
Hamis állítás, hogy az erőművek egymással versenyezni lennének képesek.
Paksi Atomerőmű termelésével egyetlen más erőmű nem képes versenyezni.
Figyelembe kellene venni, hogy az energiaforrások közül elsősorban a kevésbé értékes, vagy könnyen megszerezhetők kerüljenek felhasználásra.

Az első Orbán kormány azért fizetett az RWE -nek, hogy lignit bázison ne bővítse Mátrai Erőmű termelését. Ez nem hiba volt, hanem bűn a nemzet ellenében.
Minthogy az is bűn, a haza elárulásával felérő tett, hogy az egymást váltó kormányok a bősi termelésből hazánkat megillető részt nem hajlandók átvenni.
Hiba volt, hogy villamos művek új menedzsmentje kiszállt a lignitprogramból.

Az emberiség történetének a sarokkövei az energiahordozók felhasználásának és átalakításának módjával függ össze.
Az 1759.év esztendő határkő Magyarország gazdasági művelődés történetében. Ekkor termeltek ugyanis hazánkban először iparszerűen kőszenet.
A kőszén felhasználása a XVIII. században Angliából indul el és csak nagyon lassan halad előre.

Az első találmányt csak évezredek múlva követte a másik az emberi fejlődés szempontjából döntő jelentőségű felfedezés: a hőenergia mechanikai energiává alakítása. ( Janes Watt, 1765 gőzgép)
Janes Watt műszerésznek fogalma sem volt a termodinamika I. főtételéről, amely egyszerű szavakkal leírva azt jelenti, hogy nincsen olyan szerkezet, amely anélkül, hogy vele energiát közölnénk, külső munkát termelne. ( A közölt hő egyenlő a belső energia megváltozásának és a kifelé végzett munkának az összegével.)

Fel kellene ismerni, hogy energiahordozókon kívül a munkával is takarékoskodni kellene, ami azt jelenti, hogy az energia átalakításánál és felhasználásánál szükséges befektetések összhangban legyenek az elért eredménnyel.
Az energiaköltségnek és a felhasznált munkaérték összegeinek kellene optimális értéket adnia. A fenti szemléletmód érvényesülésére a rendszerváltás óta nincs lehetőség.

Magyarországnak az energiagazdálkodás területén, egy keskeny úton kellene végig mennie, a siker érdekében, hogy a németek által állított csapdát elkerülje.