A KOLONTÁRI VÖRÖSISZAP TÁROZÓ KÖRNYEZETÉBEN VÉGZETT VIZSGÁLATOKRÓL
Dátum: 2010. October 13. Wednesday, 11:59
Rovat: Média
TÁJÉKOZTATÓ
A KOLONTÁRI VÖRÖSISZAP TÁROZÓ KÖRNYEZETÉBEN VÉGZETT VIZSGÁLATOKRÓL
A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a vörösiszap-katasztrófa másnapján kérte a Magyar Tudományos Akadémia segítségét az iszaptól elárasztott Devecser-környéki gátszakadás területén.
A vegyészekből, ökológusokból, biológusokból és környezetvédelmi szakemberekből álló szakértői csoport a riasztást követően a helyszínen vizsgálta a baleset következményeit és az október 4-i Koordinációs Bizottság ülésére elkészítették gyorsjelentésüket a helyzetről és javaslataikat a legszükségesebb teendőkről. A szakértők a vörösiszap okozta környezeti károk felméréséhez további mintavételek nyomán történő vizsgálatokat végeztek, a helyzet megalapozott mérlegeléséhez. A csoport munkájához számos további szakértő csatlakozott, köztük a Pannon Egyetem és Károly Róbert Főiskola munkatársai.
A Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezet-tudományi Intézet vizsgálatainak eredményei
A vörösiszap a bauxitból kiinduló alumíniumgyártás mellékterméke. A bauxit alumíniumtartalmú ásványokból, valamint egyéb alkotókból, így vas- és szílícium-vegyületekből álló ásványi nyersanyag. Ajkán a bauxitot ún. Bayer technológia szerint dolgozzák fel: a bauxit alumínium-tartalmát nátrium-hidroxiddal, erősen lúgos körülmények között választják el a többi alkotórésztől. A keletkező főtermék a timföld, ebből elektrolízissel fémalumíniumot gyártanak. A timföldgyártás mellékterméke a magas vastartalmú, jellegzetes színű vörösiszap, ami folyadékot és szárazanyagot egyaránt tartalmaz. A vörösiszap folyási tulajdonságai nedvességtartalmától és az őt érő erőhatásoktól függően változnak.
Az Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Állami Földtani Intézet és egy független szervezet munkatársai eddig összesen 16 darab, Kolontár és Devecser térségében összegyűjtött vörösiszap minta elemzését végezték el. A különböző helyekről vett minta elemzése alapján a tározóból kifolyt anyag pH-ja (lúgos kémhatása) 11-14 között változik. Ennek alapján a vörösiszap a környezetre veszélyes anyagnak tekintendő.
Az MTA KK AKI mérési adataiból a következő következtetések vonhatók le:
· a vörösiszap minták a szennyvíziszapokra megengedett határértékeknél kisebb, esetenként jóval kisebb koncentrációban tartalmaznak kadmiumot, krómot, higanyt, nikkelt, ólmot és cinket;
· az arzéntartalom az MTA KK AKI Kolompár külterületén vett mintájánál és a Bálint Analitika által vizsgált mintáknál ugyancsak kisebb a szennyvíziszap határértékénél; az MTA KK AKI a gátszakadás közelében vett mintánál, és a MÁFI által gyűjtött mintáknál a táblázatban szereplő határértéknél magasabb arzéntartalmakat mért; az eltérések okainak felderítéséhez további mérésekre van szükség, ezek megkezdődtek.
Az MTA KK AKI kutatói megállapították, hogy a vörösiszap fémtartalma akkor jelent valós környezeti veszélyt, ha a fémek kioldódnak a vörösiszapból, és ezáltal lehetővé válik, hogy az élő szervezetek könnyebben fel tudják azokat venni. A fémek kioldódását száraz vörösiszap mintákon, desztillált vizes, illetve szigorú szabványok szerint (un. pH=5,3-s ammónium-acetátos pufferben kezelések után) határozták meg. A mérési adatok alapján a vizsgált fémek nem oldódnak ki a vörösiszapból az adott feltételek mellett.
A Magyar Tudományos Akadémia Talajtani Kutatóintézet talajelemzési vizsgálatainak eredményei
2010. október 8-án az MTA TAKI szakemberei nemzetközi mintavételi protokoll alapján a talaj egy méter mélységű szelvényét mintavételezték Kolontáron és Devecserben annak megállapítására, hogy a felszínt addigra már negyedik napja borító vörösiszapból szivárgott-e a mélyebb rétegekbe szennyező anyag.
A mintákat két családi ház (Kolontár, Kossuth utca, Devecser, Vadvirág utca) kertjében vették két, kifejezetten mintavételekre akkreditált eljárással.
a) Az MTA TAKI munkatársai először géppel fúrtak le egy méter mélyre, majd a fúráskor keletkező „lyukat” tovább mélyítették és öt illetve tíz centiméterenként valamennyi rétegből mintákat vettek: 0-5 centiméterig, 5-10 centiméterig, 10-20 centiméterig, 20-30 centiméterig, 30-40 centiméterig, 40-50 centiméterig, végül pedig 50-100 centiméterig.
b) Az MTA TAKI munkatársai a gépi fúrások környezetében botfúróval átlagmintákat is nyertek 20-20 részmintából, majd vízmintát vettek a felszín alól Kolontáron és Devecserben. Devecserben egy, a vörösiszap által el nem öntött kertből is vettek mintát egy szennyezett telek közvetlen környezetében, az utca szemközti oldalán fekvő ingatlan területéről (Devecser, Vadvirág utca). A mintavételezés, a minták tárolása, szállítása szigorú szabványok és előírások figyelembe vételével történt.
A talajmintákat az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet laboratóriumába, valamint a Bálint Analitika Kft-be szállították.
A 2010. október 8-án vett talajminták laboratóriumi elemzéséből származó eredmények azt mutatják, hogy a vörösiszapban található legveszélyesebb és legkönnyebben elmozduló nehézfémek sem jutottak 10 cm-nél mélyebbre a talajba, és ott sem haladják meg a szennyezettségi határértéket. Ennek alapján megalapozott arra következtetni, hogy a mélyebb talajrétegek és az első vízadó réteg közvetlenül nem veszélyeztetett.
További vizsgálatok folyamatban vannak, még egy-két hét szükséges a talaj termőképességében és a talajéletben bekövetkezett változások megállapításához.
A Károly Róbert Főiskola munkatársainak vizsgálati eredményei
A helyszíni mintavétellel és mérésekkel párhuzamosan megkezdődött a legkorszerűbb módszerekkel történő légi felmérés.
Az eddig készített hőkamerás felvételek alapján a tározó falain sehol sem figyelhetők meg a gát szerkezeti átázásai, buzgárai, csurgásai miatt fellépő hűtőhatás következményeként megjelenő hideg foltok. A gát lábazatainak környezetében azonban a talaj fokozott nedvességére utaló hideg foltok azonosíthatók. Ebből nedvesebb, azaz puhább talajviszonyokra lehet következtetni.
A KRF munkatársai a közeljövőben ellenőrzik azokat a helyeket, ahol tározó fala leggyorsabban süllyed és méréseiket egybevetik a nedvesedések eloszlásával.
A Pannon Egyetem szakértői csoportjának vízkémiai és levegőszennyezettség vizsgálati eredményeiA katasztrófa utáni első időszakban döntő jelentőségű volt a vörös iszappal kikerült nátronlúg semlegesítése a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében. A PE munkatársai gipszet, majd folyékony műtrágyát és dolomit-nitrátot adagoltak a Megyei Munkavédelmi Bizottsággal együttműködésben a szennyezett élővizekbe, elsősorban a Tornába és a Marcalba. A kezeléseket követően a vízkémiai adatok mára közelítenek a normális értékekhez.
A Pannon Egyetem munkatársai által vett minták vizsgálatai alapján a lúgos kémhatású oldatban nem lehet következtetni nehéz fémek vízzel történő mozgására (kioldódására). Néhány mintában a kadmium, a réz és az arzén mennyisége meghaladta ugyan az engedélyezett határértéket, ám a növekedés a katasztrófával nem hozható összefüggésbe, és lokális szennyezésként értékelhető.
A szakemberek a folyómeder és a víziszap vizsgálatát javasolják a Torna és a Marcal folyókban ahhoz, hogy következtetni lehessen a lúgmentesítésre alkalmazott gipsznek a folyók üledékére gyakorolt hatására.
A Pannon Egyetem szakértői modellezték a talajfelszínre kiömlött vörösiszap fokozatos kiszáradásának, azaz kiporzásának következményeit is. A modellkísérletekből kiderült, hogy a belélegezhető szállópor a vörösiszap teljes tömegének mintegy ezredrészét teszi ki, ami magas arány más ömlesztett szilárd anyagok és természetes talajok porként belélegezhető hányadához képest.
A vörösiszap mozgatásakor vöröses színű, füstszerű anyag szabadult fel, ami nagy mennyiségű és szabad szemmel is látható finom por jelenlétét mutatja.
A szállópor durva és finom részecskékből áll. A durva szemcsék a légzőrendszerben ülepedhetnek le, ahol erősen lúgos hatású váladék jelenhet meg. Ez a belélegzett porból kialakuló lúgoldat komoly veszélyt jelent, különösen nagyobb mennyiségű vörösiszap por belélegzésekor. A tüdő léghólyagocskáiba bejutó finom részecskék lúgosító, s emiatt egészségkárosító hatása ennél is jelentősebb lehet. A Kolontár lezárt területére belépőknek védőmaszkot, védőszemüveget és védőruházatot kell viselniük. Devecser érintett területén a porszennyezés jelenleg nem kritikus. A devecseri Kastélyparkban mobil levegőszennyezés-mérő állomás működik, a szállópor mennyiségének növekedésekor a Katasztrófavédelem azonnal értesítést kap és megteszi a szükséges intézkedéseket.
A szakértői csoport a helyszíni tapasztalatok alapján ecetes vízzel történő mosás és takarítást javasolt a lakosságnak.
A településeken az iszapréteget gipsszel történő takarás után, a felületet locsolva sürgősen el kell távolítani.
Az eddigi vizsgálatokat és elemzéseket valamennyi intézet és szervezet saját, több milliós nagyságrendet elérő költségére végezte.
Az MTA kutatói és a felkért szakértők folyamatosan végzik a szükséges méréseket, amelyek eredményéről haladéktalanul tájékoztatják a hatóságokat és a közvéleményt.
További információ:
Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsa (KKB TT):
Németh Tamás, a KKB TT elnöke, az MTA főtitkára
Csépe Valéria, a KKB TT elnökhelyettese, az MTA főtitkárhelyettese
A munkacsoportok vezetői:
Szépvölgyi János, az MTA doktora, az MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézetének igazgatója
Telefon: 438-1130, 06-30-520-27-78
Anton Attila, a mezőgazdasági tud. Kandidátusa, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet igazgatója
Telefon: 224-3648, 212-2265, 06-20-95-21-008
Bíró Tibor, egyetemi docens, dékán, Károly Róbert Főiskola
Telefon: 06-37-518-305 Horváth Erzsébet, rektori megbízott, Pannon Egyetem
Telefon: 06-88-624-658
További vizsgálatokat végző intézmények, amelyek kapcsolatban állnak a KKB TT-vel:
Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei és támogatott kutatócsoportjai
Nyugat-Magyarországi Egyetem
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Vidékfejlesztési Minisztérium MMI
MÁFI
VITUKI
ÁNTSZ
MGSZH
A KKB TT-hez, mint koordinátorhoz bejelentkezett és együttműködő szervezetek száma folyamatosan nő.
Nemzetközi szervezetek, amelyek szakértőket küldtek: EU, WHO, Greenpeace
A részletes vizsgálati eredmények az OKFFHH honlapján regisztrációval érhetők el a szakemberek számára. Az adatok együttes elemzése felelősen csak valamennyi szükséges vizsgálati eredmény ismeretében lehetséges, ezért a kormányzati döntést megalapozó javaslat elkészülte előtt a mérési adatok és elemzések a bizalmas információk körébe tartoznak.
MTA Kommunikációs Főosztály
Tel.: (+36-1) 411-63-21
Fax: (+36-1) 302-56-38
|
|