Reális Zöldek Klub - KHEM Kommunikáció - válasz - Duna hajózhatósága

Tisztelt Juhos László!

Ezúton küldöm Önnek a KHEM Kommunikációs Osztályának tájékoztatását a Dunai program előrehaladásával kapcsolatosan feltett kérdésére.

Megkeresését köszönjük!

Üdvözlettel,

Albert Péter

A Duna hajózhatóságának javításával kapcsolatos feladatok pontosítása érdekében uniós források támogatásával, átfogó tanulmány készült (ún. Vituki-tanulmány, amely teljes terjedelmében elérhető a VITUKI honlapján). Ebben kerültek kidolgozásra azok az ajánlások, amelyek megvalósítása megalapozottan biztosítja majd a Duna magyarországi szakasza környezeti állapotának és hajózhatóságának elvárható javítását. A tanulmány kifejezetten a környezet javításával kapcsolatos intézkedések megalapozására irányul, hiszen a hajózás és a környezet kérdései szorosan összefüggenek, és azonos irányú változásokat igényelnek. A fejlesztési projektek azonosítására a tanulmány alapján kerülhet sor.

A Duna hajózhatóbbá tételével kapcsolatosan a kulcskérdés nem egy úgynevezett fejlesztés, hanem a környezeti adottságok és feltételek javítása. A Duna nagy folyó és jó környezeti állapotában a hajózás számára is megfelelő feltételeket kínál. A hajózhatóság javulását a környezet állapotának javítása révén kívánják elérni a szakértők, s így nem csak egy „egészséges” és élhetőbb Dunát, de egy megbízhatóbb szállítási útvonalat is kapnánk. Ezzel a dunai szállításban kiszámítható menetidőket, tartósan működtethető kikötőket nyernénk.

A Magyar Köztársaságnak a Dunával – mint európai jelentőségű folyóval – kapcsolatos környezetvédelmi, víztisztasági, árvízvédelmi biztonsági, közlekedési és más kötelezettségeit a tagállami közösséggel egyeztetetten és komplex egységben, a hatályos nemzetközi megállapodásokban meghatározott feltételek szerint kell végrehajtania. A feladat az, hogy e komplex megközelítést igénylő kötelezettséget – az említett szempontok figyelembevételével – az elvárásoknak megfelelően a legkedvezőbben teljesítsük.

Az Európai Unió közlekedéspolitikája a vízi közlekedés fenntartható fejlődésének elősegítése, illetve a szállítási feladatok nagyobb részvállalása érdekében e kötelezettségünk teljesítéséhez segítséget nyújt. A projekt az Európai Parlament és a Tanács 884/2004/EK határozatában foglaltakra épül és az európai közlekedéspolitika a 2007-2013 közötti időszakra kialakított uniós költségvetésből hajlandó ezt részben finanszírozni is. Az Európai Bizottság C(2008)6788 határozatában elfogadásra került a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) területén a Duna hajózhatóságának javításáról szóló 18. számú közös érdekű kiemelt projekt magyar részének (2007.HU-18090-S) közösségi pénzügyi támogatása is. A projekt tervezése ennek megfelelően folyik.

Az átfogó tanulmány alapján a VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Közhasznú Kft.-vel 2009. július 31-én a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ aláírta azt a szerződést, ami uniós támogatással a munkák folytatására irányul.

Ennek keretében valamennyi beavatkozásra Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) készül. Majd az elfogadott SKV után természetvédelmi hatásbecslés, költség-haszon elemzés alapján kerülnek elfogadásra az egyes programok. Ezt követi az egyes beavatkozásokra a konkrét tanulmányok elkészítése 2010. év végéig.

A konkrét intézkedések az alábbi feladatokat foglalják magukba:

a helyszíni méréseket, adatrögzítést, beleértve a felméréseket
fizikai modellvizsgálatokat
műszaki tervezést
környezeti tanulmányokat és az ajánlattételi dokumentáció kidolgozását
fórumok szervezését a tanulmányok megismertetésére
jóváhagyási és engedélyezési eljárásokat.

Albert Péter

sajtóreferens

Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

Kommunikációs Osztály

Tel.: +36-1-471-8199

Fax: +36-1-471-8192

E-mail: peter.albert@khem.gov.hu

--------------------------------------------------------------------------------

Reális Zöld valóság szerkesztősége a közleményük alábbi részéről szeretne bővebben tájékozódni.

"Mindkét állam kiemelten támogatja, hogy az Európai Unió a 2014-ben induló költségvetési periódusban már kezelje közös európai fejlesztési és kutatási térségként a Duna „régióját”. Ennek érdekében a Duna menti országok egy együttes Európai Duna Stratégia (EDS) kidolgozásáról döntöttek. Ez összhangban áll hazánk 2011-es uniós elnökségi programjával, amelynek kiemelt prioritása lesz az EDS."

Várjuk szíves tájékoztatásukat, hogy a Dunával kapcsolatos alábbi követelmények teljesítésének az előkészülete hogy áll:

Az ENSZ-EGB Folyamhajózási Bizottsága 1992. március 12-én hozott 30. számon határozatot a Duna hajózhatóságáról.

A Bizottság 30. sz. határozata értelmében a Duna magyarországi szakasza Szap (a bősi alvízcsatorna torkolata) és Budapest között VI/B, míg Budapest és a déli országhatár között VI/C kategóriájú nemzetközi jelentőségű víziút. E szakasznak a következő követelményeket kell kielégítenie: A Duna Bizottsági (DB) kisvízhez képest legalább 25 dm merülést lehetővé tevő vízmélység és a szabványos méretű ún. E. III úszóegység, illetve annak kötelékei 24 órás, kétirányú forgalmát lehetővé tevő 120m fenékszélesség. Az ilyen (önjáró, vagy vontatott) úszóegység 110m hosszú, 11.4m széles, teherbírása 25 dm merülés esetén 1500, 40 dm merülés esetén 3000 tonna. Európa vízi útjain (az EU VII. korridorján, a transzkontinentális vízi úton is) a hajózsilipek ezekre a méretekre vannak kiépítve.

A határozatot az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciája (Conférence Européen des Ministres de Transport) 1994-ben jóváhagyta. A fenti paraméterek alkalmazását Magyarországon a „A nemzetközi vízi utakról szóló EU megállapodás kihirdetése” 151/2000.(IX.14.) Korm. és a 17/2002.(III.7.) KöViM sz. rendeletekkel kötelezővé tette.

A 378 km hosszú magyar Dunán a több mint 50 hajózási akadály (gázló, szűkület) fele (28) a 170 km hosszú Szap - Budapest szakaszon található, ahol gyakorlatilag folytonos, 5 – 20 km között változó, összesen mintegy 40 km hosszú sorozatot alkotnak.

Választ várunk arra, hogy a fenti paraméterek teljesítésének a tervezési előkészülete hogy áll.

Tájékoztatásukat előre is köszönjük. Juhos László , főszerkesztő