| Beszámoló a Március 15-i ünnepségről |
|
  Beszámoló a Március 15-i ünnepségről
Négy civil szervezet együtt ünnepelt Március 15-én a József nádor téren.
A Magyar Legitimista Mozgalom képviseletében Pálos László vett részt.
A Lobbi Klub Egyesületet Strack Mária elnök képviselte.
A Reális Zöldek Klub Egyesület vezetője, Juhos László, Sepsi Kovács Éva, a Szent György Lovagrend képviseletében vett részt.
A rendezvény főrendezője a Gazdálkodók Jövőjéért Egyesület volt, melynek felkérésére Horváth István színművész volt a műsorközlő.(1.kép)
Horváth István gondolatébresztő részletet adott elő Varga László:Széchenyi, vagy Kossuth című drámájából. Néhány gondolat Deák Ferenc monológjából:”Rám vár a feladat, hogy az országot a válságból kivezessem....Rendet kell rakni, közös akarattal , ha kell kínlódva, égve, észérvekre építkezve, de tenni, tenni kell....Honunkat újra elfoglaljuk, ha a földet újra vetjük,házat építünk, hidat verünk, összekötve szülőföldünk két oldalát.
Nem vagyok egyedül, serkenti munkám, erősíti hitem, tudom mögötte van népem szeretete.”----
Ezután Pálos László üdvözlő szavai hangzottak el. (2.kép)
A Gazdálkodók Jövőjéért Egyesület nevében Dr. Szatmári Sarolta múzeumi főtanácsos(3.kép), az Egyesület alapító tagja mondott nagy sikerű ünnepi beszédet, melyből a következőket emeljük ki:
„Mit is üzen nekünk, a 21.században 1848.”
A XIX. században, az 1800-as évek közepén élő ember talán másként értelmezte és főképpen másként élte meg azokat a fogalmakat , amelyeket ma is sokszor, mi is használunk, olykor elcsépelt frázisként.
Mert akkor a hazaszeretet tényleg azt jelentette, hogy a hazáért, ha kellett életüket is adták az emberek. A becsület , a tisztesség és a hűség a nagy többség számára természetes dolog volt, eszerint éltek az emberek. Az általánosan elfogadott erkölcsi normák eredményezték azt, hogy 1848 márciusában, az ország egyöntetűen, nemre, fajra, vallásra való tekintet nélkül a szabad polgári, nemzeti fejlődés útját szerette volna választani,
A mai ember előtt ezeket a fogalmakat tudatosan igyekeztek lejáratni,kiüresíteni.
A magántulajdont semmibe vevő, a becsületes munkát leértékelő, az egyéni ügyeskedést előtérbe helyező, a mindenkori idegen érdekeket feltétel nélkül kiszolgáló központilag irányított magatartás, megosztottá, kiszolgáltatottá tette az embereket és az egész magyar társadalmat.
Meggyőződésem, hogy a mai emberek és a magyar társadalom életét, csak az egymásért, a kisebb és nagyobb közösségekért, a családért, a faluért, nemzetért végzett önzetlen munka javíthatja meg, teheti jobbá.
Ha egy nemzet beteg, hiába dolgoznak polgárai, ha a közéletet korrupció, erkölcsi kór pusztítja, mint napjainkban, akkor megromlik az egyesek, az egyének erkölcsi érzéke is.
A nemzeti lét kérdése alapvetően erkölcsi kérdés és hit kérdése is.
Erkölcsi kérdés a gazdasági élet is, mert függ a munkától, a szorgalomtól , a becsülettől és a fogyasztástól is. De erkölcsi kérdés a helyes politika is, mert ez igazságérzettől, megbízhatóságtól, szerénységtől, becsületérzéstől és jóakarattól függ.
Ezért fontos nekünk 1848 márciusának üzenete, mert akkor a nemzet erkölcsileg tiszta és egységes volt, egyet akart:politikailag és gazdaságilag független Magyarországot.
Ezért fontos, hogy az itt jelenlévő vállalkozók, gazdálkodók, a többi tisztességes magyar honpolgárral összefogva, együtt küzdjenek a nemzet fennmaradásáért és jobblétéért.
Mit kívánunk elérni ?:
a falvak , a vidéki lakosság védelmét, támogatását
- a kis- és középvállalkozók versenyképes tevékenységét elősegítő támogatások és adórendszer bevezetését
- a gyermekeket nevelő szülők fokozott támogatását és a szociális védőháló kiépítését
- a magyar oktatási rendszer színvonalának visszaállítását
- az ország javait lefölöző multinacionális cégek és bankok igazságos megadóztatását és visszaszorítását
Tisztelt Barátaim, magyar Polgárok !
Ma a globalizált világ tőkéstársaságainak világuralma és nemzeteket kifosztó kamatcsapdáinak közepette fokozottan szükség van a közösségek összefogására, tudatos harcára az ország és a nemzet jobblétének érdekében.
Mindenki legyen büszke arra, hogy egy 1000 éves ország polgára, az elődök példája, 1848 márciusa több mint másfél száz éve lelkesítő példa legyen előttünk a mindennapok és boldogulásunk érdekében folytatott harcainkban.
Isten áldása legyen a Hazán és Magyarország Népén !(4.kép)
Céljaink még tudatosabbá tétele miatt Horváth István megismételte Szatmári Sarolta mondatait:
Mit kívánunk elérni ?:
- a falvak , a vidéki lakosság védelmét, támogatását
- a kis- és középvállalkozók versenyképes tevékenységét elősegítő támogatások és adórendszer bevezetését
- a gyermekeket nevelő szülők fokozott támogatását és a szociális védőháló kiépítését
- a magyar oktatási rendszer színvonalának visszaállítását
- az ország javait lefölöző multinacionális cégek és bankok igazságos megadóztatását és visszaszorítását
Az ünnepséget az egyesületek képviselőinek koszorúzása zárta, majd a Gazdálkodók Jövőjéért Egyesület székhelyén szakmai megbeszélés követte. (5.,6.kép)
Képlista: 1.kép: Horváth István
2. kép: Pálos László
3. kép: Szatmári Sarolta 1
4. kép: Szatmári Sarolta 2.(szobornál)
5. kép: Gyenge Katalin a Gazdálkodók Jövőjéért Egyesület Titkára és Sepsi Kovács Éva A Szent György Lovagrend tagja
6. kép: A szakmai megbeszélés résztvevői: balról jobbra :Bencze Katalin, a Lórántffy Zsuzsanna Borlovagrend nagymestere, Strack Mária a Lobbiklub Elnöke és Lehoczky Gyula a Gazdálkodók Jövőéért Egyesület Elnöke
|
|
Dátum: 2009. March 20. Friday, 16:40 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 3
Szavazat: 1
|
|
| |
|
|
|
|
