| III. észrevétel - REÁLIS ZÖLDEK III. észrevétele a közmeghallgatáshoz |
|
 A paksi bővítés létesítési engedélyének benyújtása óta eltelt már annyi idő, hogy a hatóság véleménye kialakulhatott. Milyennek tartják tartalmi szempontból a benyújtott anyagot? Nem túl sok-e a töltőanyag, a hatalmas terjedelméből kiindulva? Vajon el tudnak-e készülni a kitűzött határidőre az engedély kiadásával? Hogy ne okozzon a létesítés további csúszást.
Az új paksi blokkok 2026-27-ben állhatnak kereskedelmi üzembe – mondta Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt a kinevezése előtti meghallgatásán, az Országgyűlés gazdasági bizottságában.
https://demokrata.hu/gazdasag/paks-ii-2027-re-uzembe-allhat-104587/?fbclid=IwAR3by0G5nLAhrhBanVFVQFZ-FBq-jjOGnEqVYuGifbuxKzoBOILmgpYq9-8
A nukleáris alapú villamos energiatermelés hazánkban való bevezetése 1968-ban határozódott el. 1982- 87 között a négy paksi blokk párhuzamos kapcsolása megtörtént. A paksi atomerőmű első építését úgy kell tervezni, hogy az a későbbiek során jelentősen bővíthető legyen. (Forrás: A Gazdasági Bizottság 10.118/1973. sz. határozata. Szabó Benjamin ATOM korkép)
A fenti határozat azt is előírta, hogy a tervezés során külön ki kell mutatni, hogy az első kiépítés beruházási költségéből mekkora rész függ össze a későbbi bővítéssel.
Országgyűlés 2009. március 30-án előzetes elvi hozzájárulást adott a Paksi Atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéshez.
Süli János miniszter szerint az első Paks 2 blokk párhuzamos kapcsolására 2030-ban van esély.
Paks 1-4 blokk beruházás kifizetések göngyölt és éves kifizetések 1990-ban nyilvánosságot kaptak.
Országgyűlés 2009. március 30-án sorra került plenáris ülésén nagy többséggel „IGEN”-t kapott PAKS II. elindítása.
Az Országgyűlés jegyzőkönyve alapján a Reális Zöld valóság internetes újságban az alábbi módon tettük közzé a civil szervezet számára örvendetes eseményt:
Mit mondott Molnár Csaba, (MSZP) miniszter Paksról?
EnergiaA lakosság háromnegyed része (73 %) támogatja Paksot! Az atomerőműben termelt villamos energia ára kiszámítható és fajlagosan igen alacsony!
Paks bővítése kiemelt érdekünk!
Dr. Molnár Csaba 2008. november 30 – 2009. április 20 között a második Gyurcsány kormány, közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztere szerint a magyar társadalom pozitívan ítéli meg az atomerőművet, a magyar lakosság mintegy háromnegyed része (73 %) egyetért azzal, hogy Magyarországon atomerőmű működik.
A miniszter szerint új atomerőművi blokk(ok) megépítése hazánk számára számos gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és szakmai előnnyel járna.
Majd így folytatta Molnár Csaba, miniszter a nukleáris energia felhasználásról szóló vélekedését:
Az atomerőművi blokk(ok) a gázfüggőség növekedésének csökkentésével kedvező hatást gyakorolnak az ország ellátás –biztonságára, a magyar villamosenergia-rendszer forrásszerkezetére, az üzemanyag –ellátás hosszútávon, több piacról is biztosítható, krízishelyzetekre a tartalékolhatóság miatt nem érzékeny, a Paksi atomerőmű jelenleg is kétéves fűtőelem tartalékkal rendelkezik.
A hazai villamosenergia- termelés részarányának növelése kiemelt érdekünk – a fogyasztói kereslet hosszú távon nő, régi erőművek állnak le.
Az atomerőműben termelt villamos energia ára kiszámítható, stabil fajlagosan igen alacsony - a nukleáris fűtőelem költsége a villamosenergia teljes költségének mintegy 10-15 %-át teszi ki – és nincs kitéve az olaj-és gázárak hektikus ingadozásának.
Idézet vége.
A reális zöldek számára ismert a Paks II. Atomerőmű Zrt. KOMMUNIKÁCIÓS BELSŐ SZABÁLYZATA, Lenkei István vezérigazgató és Mittler István kommunikációs igazgató sk. módon aláírt A4 formátumban 30 oldalas összeállítása.
Amit nem állítanak, a reális zöldek csupán feltételezik, hogy napjainkban Paks II elfogadottsága messze alatta van 73%-nak.
Amit nem állítanak, a reális zöldek csupán feltételezik, hogy a kommunikációs stáb tagjai körében a havi legkisebb jövedelem 2 millió forint a maximális havi jövedelem 5 millió forint.
A reális zöldek szerint a közmeghallgatás legfontosabb üzenete az lenne, ha éves bontásban 2009. március 30. tól kezdődően nyilvánosságot kapna PAKS II. beruházása előkészítésnek kifizetései, az intézményeket illetően, bele értve a kormányzati, miniszterelnöki munkatársakat is.
Paks II. Zrt. felduzzasztott kommunikációs apparátusának nincs szabad tevékenységi lehetősége!
Bármilyen szándékáról a Nemzeti Kommunikációs Hivatal engedélye szükséges.
http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=7663
Mi erről a Hatóság véleménye?
A Reális Zöldek a következtetéseit két premisszából az atomerőmű nukleáris biztonsága és Magyarország biztonságos villamos energia ellátása vonja le.
Néhány megjegyzésPaks-2 Duna víz hűtésével kapcsolatosan, amiket az engedélyezés során megnyugtató módon kezelni kell.
A hűtővíz problémának legalább két aspektusát kell vizsgálni. Egyik a Dunából kinyerhető hűtővíz mennyisége, pontosabban térfogatárama, a másik pedig a Duna víz hőfok korlát tarthatósága.
Extrém alacsony vízszint esetén a Duna vízhozama akár néhány száz köbméter/másodpercre is csökkenhet, ami már összemérhető Paks-1 és Paks-2 névleges üzemhez tartozó összes vízigényével. A biztonsági hűtővíz rendszerek vízigénye ennél egy nagyságrenddel kisebb, tehát az kinyerhető a Dunából alacsony vízszint esetén is, tehát a nukleáris biztonság ebből a szempontból rendben van és rendben lesz Paks-2 belépése után is.
A villamos-energia termelő körfolyamathoz azonban Paks-1 és Paks-2 együttes üzeme esetén extrém alacsony vízszintnél már nem biztos, hogy minden esetben kinyerhető a szükséges vízmennyiség. A blokkokat ilyes esetekben le kell terhelni, sőt esetleg le is kell állítani, ami azonban az erőmű és az OAH szakemberei szerint nem nukleáris biztonsági, hanem igazából csak termelés-biztonsági probléma.
A másik aspektus a Duna víz hőfok korlát tarthatósága. A környezetvédelmi engedély szerint Paks-2-nél a víz felmelegedése 11 C fok, illetve 4 C fokos Duna víz hőmérséklet alatt 14 C fok lehet, a Dunába kiengedett meleg víz maximális hőmérséklete 33 C fok lehet és a meleg víz kibocsájtási ponttól számított 500 m-es Duna szelvény bármely pontján a víz hőmérséklete nem lehet 30 C foknál magasabb.
Ezek a korlátozások gyakorlatilag teljesen megegyeznek Paks-1 korlátozásaival, a 33 C fokos korlát kivételével, ami Paks-1-nél nincs. A meleg víz kibocsájtási ponttól számított 500 m-es Duna szelvény bármely pontjára előírt 30 C fokos korlátot azonban az elmúlt időszakban alacsony vízszint és magas hőmérséklet esetén már most is csak úgy tudták tartani, hogy Paks-1 blokkjait leterhelték.
Ez a helyzet Paks-2 belépésével nyilvánvalóan tovább romlik, mivel jelenleg Paks-1 Dunába kibocsájtott meleg vize a Duna vízzel találkozik és keveredik, Paks-2 belépése után pedig Paks-2 meleg víz csóvájával, ami a Duna víznél lényegesen melegebb, így 500 méteren is magasabb hőfokot eredményez a jelenleginél. A hőfok korlát azonban az eddiginél lényegesen nagyobb leterheléssel továbbra is tartható lesz. Az elmúlt években bekövetkezett alacsony vízszint és magas vízhőfok esetén az 500 m-es 30 C fokos korlát tartása érdekében Paks-1 blokkjait néhány száz MW-tal kellett leterhelni. Hasonló Duna vízszint és hőfok esetén Paks-2 belépése után ezen túlmenően Paks-2 blokkjait annyival kellene visszaterhelni, hogy Paks-2 Dunába kibocsájtott hűtővize ne legyen melegebb a blokkokba bemenő Duna víznél. Ennek pedig a tervezett hűtőcellák szabnak határt, de nyilvánvaló hogy Paks-2 teljesítménye ilyen esetben töredéke lesz a névlegesnek. Arról nem is beszélve, hogy a Duna vízszint és hőfok még szélsőségesebb is lehet az eddigieknél, de a blokkok nagyobb mértékű leterhelésével az is kezelhető.
Látszólag tehát sem a villamos-energia termeléshez szükséges hűtővíz mennyiség hiánya, sem pedig a Duna hőfok korlát tarthatósága nem nukleáris biztonsági, hanem csak termelés biztonsági probléma, mivel a blokkok leterhelésével, illetve extrém alacsony vízállás és magas vízhőmérséklet esetén a blokkok leállításával mindkettő kezelhető.
Kérdés azonban, hogy a leállított blokkok mennyire biztonságosak? A Paks-1-es biztonsági rendszereken az elmúlt időszakban végrehajtott átalakítások kapcsán az erőmű és az OAH szakemberei többször hangoztatták, hogy leállított blokkon nagyobb a nukleáris kockázat, mint az üzemelőn. Ez józan ésszel és józan logikával ugyan nehezen fogadható el, de ha esetleg mégis úgy lenne, akkor hogyan engedélyezhetnék olyan blokkok létesítését, amiket a hűtővíz hiánya, vagy a környezetvédelmi előírások betartása érdekében esetleg le kellene állítani, ami növelné a nukleáris kockázatot?! Nem is beszélve arról, hogy a blokkok leállítása, majd a korlátozások megszűnése után az újra indítása további többlet kockázatot jelent. Vagyis nemcsak a termelés biztonság kerülne veszélybe, hanem a nukleáris biztonság is?! Akkor hogy is van ez, talán a 22-es csapdája? Az engedélyezés során ezeket a kérdéseket tehát feltétlenül tisztázni kell.
Az elmúlt időszakban, több cikkben is megjelent, hogy megkezdik Paks-2 földmunkáit a létesítési engedély kiadása előtt. A munkákért Paks-2 vállal felelősséget és erre egy kormányrendelet módosítás lehetőséget ad.
A hírek valóság tartalmának teljes ismerete nélkül ez az eset is legalább két aspektusból vizsgálható és értékelhető.
Az egyik a pénzügyi, gazdasági kockázat kérdése. Amennyiben ugyanis a végleges létesítési engedély szerint az előre kiásott alapgödör nem megfelelő, vagy nem megfelelő helyen lesz, ad abszurdum a bővítés nem kapja meg a létesítési engedély (ami persze csak elvi lehetőség) akkor a korrekció akár jelentős többlet kiadásokkal is járhat.
Az OAH a finanszírozás kérdéseiben természetes módon nem vállal felelősséget. Paks-1 és Paks-2 blokkjainak párhuzamos üzeme esetén a Duna víz hőfok korlát tarthatósága kapcsán is kijelentette, hogy az nem nukleáris biztonsági, hanem környezetvédelmi és termelés biztonsági kérdés, tehát nem tartozik a felelősségi körébe. Annak pedig igazából semmi jelentősége nincs, hogy Paks-2 vállalja a felelősséget az előre kiásott alapgödör kapcsán, az esetleges károkat ugyanis nyilván nem ők fogják megtéríteni, hanem az adófizetők.
A másik aspektusa a dolognak a nukleáris biztonság kérdése. Az szinte teljes biztonsággal kijelenthető, hogy az előre kiásott alapgödörnek Paks-2 nukleáris biztonságára nem lenne hatása. A tervezett alapgödörhöz igen közel ott üzemelnek viszont Paks-1 blokkjai. A kiásott alapgödör ezeknek (főleg a 4. blokknak) a megcsúszását eredményezheti, ami igen komoly nukleáris biztonsági kérdés, emiatt tehát a földmunkák megkezdéséhez az OAH jóváhagyása feltétlenül szükséges.
A Paks-2-vel kapcsolatos nyilatkozatok szerint a tervezés során számoltak az üzemelő blokkok megcsúszásának a kockázatával és annak csökkentése érdekében résfalazásos technológiát dolgoztak ki. Azt azonban, hogy ez a technológia megfelelő, illetve elegendő-e az üzemelő Paks-1-es blokkok védelméhez, figyelembe véve a Duna vízszint több méteres változásait is, azt feltétlenül a nukleáris hatóságnak kell vizsgálni és engedélyezni, ebben a kérdésben Paks-2 nem vállalhat felelősséget!
Bízom benne, hogy ennek a kérdésnek az OAH által történő vizsgálata és engedélyezése előtt a földmunkákat nem fogják elkezdeni, az ebből eredő problémák ugyanis megpecsételhetik Paks-1 mellett Paks-2 sorsát és ezekkel együtt a magyar villamos-energia rendszer sorsát is.
Népszavazás Paksról (Reális Zöld valóság internetes sajtótermék rovata)
http://realzoldek.hu/modules.php?name=Forums&file=viewtopic&t=2573
Elismeri-e az OAH, hogy az atomerőművi engedélyezési eljárás nemzetközileg is túlszabályozottá vált. Tervezi-e az OAH annak kezdeményezését, hogy legalább a hazai szabályozás korszerűsítése megtörténjék, pl. a felesleges szabályok hatályon kívül helyezésével?
10 éve volt FUKUSIMA
http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=7682
Budapest, 2021. március 11.
Tisztelettel: Juhos László, elnök, főszerkesztő
|
|
Dátum: 2021. March 11. Thursday, 11:13 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
