| Kicsiny élet tudományáról. (II. rész) |
|
 Az első rész itt érhető el:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=7366
Mind két rész forrása: Isaac Asimov. A Hold tragédiája, Kozmosz Könyvek, Budapest. 1979.
A szerző felteszi a kérdést, hogy elképzelhető volna-e például a kristályos emberiség?
A kérdésre a szerző válasza, hogy a katonaság díszszemlén menetelő oszlopai tulajdonképpen kristályt alkotnak. A szabályos sorokban és oszlopokban, egy ütemre menetelő tízezres alakulat tulajdonságai messzemenően különböznek a szabadon mozgó tízezer emberből álló tömegétől. Voltaképpen a jól kiképzett katonai alakulat szinte elkerülhetetlen győzelme az ugyanúgy fölfegyverzett, ugyanolyan létszámú civil tömeg fölött részben annak az eredménye, hogy a „kristályos ember” tulajdonságai jobban megfelelnek a reguláris hadviselésnek, mint a csőcselékéi.
(Asinov, feltételezéséhez teszem hozzá, hogy 2020- ban a háttér hatalom tulajdonába került média hathatós közreműködésével előállt a „kristályos emberiség”. (Juhos László))
A vírus megismerésére 1898-ban került sor.
Három évvel Loius Pasteur halála után.
A betegségekkel kapcsolatban vizsgált első mikroorganizmusok baktériumok voltak, kiderült, hogy a kórokozók ezeknél bonyolultabbak és egyszerűbbek is lehetnek; az általános „csira” szó használata a legmegfelelőbb. A latinban az élet minden piciny szikrájának, amelyből nagyobb szervezet fejlődhetett ki, gemen volt a neve, vagyis csira.
A betegség csiraelméletét Robert Koch német orvos helyezte szilárd alapokra, azóta sem vonta kétségbe senki - (Robert Koch. 1843-1910) -, kivéve napjainkban az egész világra kiterjedő járvány, pandémia hirdetői.
(A Magyar Nagylexikon szerint pandémiát előidéző kórokozók terjedhetnek érintkezéssel (kontakfertőzés), táplálékkal, ivóvízzel (alimentáris fertőzés), levegővel (areogén infekció), más élőlény (pl. szúnyog, tetű) közvetítésével (zoogén infekció).
A Magyar Nagylexikonra való hivatkozásnak vége.)
Fontos annak tudatosítása, hogy az angolban hiányzik a „kórokozó” tömör megfelelője!
A latinban az élet minden piciny szikrájának, amelyből nagyobb szervezet fejlődhetett ki, germen volt a neve, vagyis „csira”.
A fertőző betegségek mindig valamilyen mikroorganizmus átjutása a beteg emberből az egészségesbe.
A csíraelmélet közvetlenül megmutatta a fertő betegségek leküzdésének az útját. Most először értették meg, hogy pontosan miért kell mosni evés előtt, miért nem szabad az árnyékszéket túl közel telepíteni a kúthoz, miért kell fölforralni a gyanús eredetű vizet, miért kell a jó csatornázás és így tovább.
Elkezdték az új szempontból vizsgálni a betegségeket, kiderült, hogy a szervezet olyan anyagokat termel, amelyek meggátolhatják a kórokozók káros hatását. Az ilyen anyagokat mesterségesen is elő lehet állítani állátokban, ha megfertőzték őket a kórokozókkal. Az anyagokat aztán izolálni lehetett, majd befecskendezni az emberekbe, hogy könnyebben legyűrjék a betegséget. Vagy pedig legyengített kórokozókat lehet bevinni az emberbe, és – a szervezet károsítása nélkül – kiváltani velük olyan anyag termelését, amely megbirkózott a teljes erejükben lévő korokozókkal is. Más szóval, kifejlődtek az immunizálási módszerek.
Pasteur bizonyos volt benne, hogy vannak olyan kicsiny mikroorganizmusok, amelyek mikroszkóppal már nem láthatók.
Van olyan kicsiny test, amit nem látni mikroszkóppal.
(Az írás szerzőjeként teszem hozzá, hogy a vírus mikroszkóppal nem látható! Csak elektron mikroszkóppal.
A baktériumok méretei meghaladják a 10-4 cm = 10 000 angström.
A vírusokat nem lehet megkülönböztetni közönséges mikroszkóppal.
A vírusok mérete kisebb, mint 1000 angström. Az influenzavírus átmérője 800 angström.
Kérdezem, hogy hány elektron mikroszkóp van az ANTSZ és az egészség ügy tulajdonában?)
E tény felismerése, 1898-ban elvégzett kísérlet után egy Marinus Willem Beijerinck nevű holland botanikusnak köszönhető.
Beijerinck a betegséget terjesztő folyadékot elnevezte „vírusnak”. E latin szó jelentése mérges növényi kivonat (mint a büröké, amely Szókratész halálát okozta).
Egy angol bakteriológus, William Josefh Eiford érdeme, annak szónak használta, hogy vírus.
Egy orosz bakteriológus Dimitrij Joszifovics Ivanovszkij volt az első, akinek az érdemeit fontos hangsúlyozni a vírus megismerésének a folyamatában, gyakorlatilag a vírus felfedezőjének tekinthető.
A kérdés az volt, hogy a vírus az élő anyag legegyszerűbb formája, az élettelen anyag legbonyolultabb formája, vagy határeset?
Kezdjük azzal a mikroorganizmussal, amelyről mindenik hallott, aki egyáltalán hallott valamelyikről: az amőbával. Közönséges mértékkel mérve meglehetősen kicsiny 200 000 angström - a vírusok mérete kisebb, mint 1000 angström. Az influenzavírus átmérője 800 angström
szubmikroszkopikus mértékkel mérve egészen nagy. Az amőba egyetlen sejtből áll. A legnagyobb emberi sejtnek (mely csak nőben található) a petesejtnek az átmérője körülbelül 140 000, de az átlagos emberi sejt mérete inkább 55 000 angstőm körül van. A méret különbség még feltűnőbb, ha nem az átmérőt, hanem térfogatot nézzük. Jogosan feltételezték, hogy van egy olyan határ, amikor a sejt már olyan kicsi, hogy nem lehet teljes mértékben „élő”. Egyszerűen nem tud helyet adni az élet minden szükséges tartozékának.
Az ondósejtben alig van több egy fél sejtmagnál. Fél sejtmaggal osztódni sem tud, és csipetnyi citoplazmával (amely a sejt energiatermelő rendszerét tartalmazza) nem élhet sokáig. Csak annyi energiája van, hogy belevesse magát a petesejtért folyó ádáz versenybe, ha van a közel petesejt.
Nem való másra, mint hogy egyesüljön egy másik sejttel.
Az emberek zöme úgy képzeli, hogy a baktériumok irgalmatlanul élősködnek más élőlényeken, különösen rajtunk.
Ez azonban tévedés!
A legtöbb baktérium szaprofita, vagyis élőlények holt maradványain él.
Stanleynek 1935-ben egy tonna dohánycserjéből sikerült izolálni pár grammnyi apró, fehér tűt: a kikristályosított vírusokat.
A felfedezés a New York Times címoldalára került, s 1946-ban Sumnerrel és Northroppal osztozott az orvosi és élettani Nobel-díjon.
A vírus kristályok minden fehérje kimutatási próbán pozitív eredményt adtak. A kristályokat alacsony hőmérsékleten ugyanúgy el lehetet tartani, mint a fehérjéket, és tekintélyes idő múlva is fertőzőképesek maradtak. Sőt, egy idő adott súlyú kristályos vírus több százszor fertőzőképesebb volt, mint a korábban használt oldatok többsége.
Az, hogy a vírust sokáig lehetett tárolni fertőképességének elvesztése nélkül (vagyis anélkül, hogy elpusztult volna), tulajdonképpen nem szólt az ellen, hogy a vírus élőlény. Bizonyos baktérium spórák tovább maradnak „tetszhalott” állapotban és rosszabb körülményeket is elviselnek, mint a vírus kristály mégsem tagadja senki, hogy a baktériumspóra él.
A kristályosíthatóság szólt az ellen, hogy a vírusok élők volnának.
Reális Zöldek írták, az első hullám indulásakor:
A levegőben nagy mennyiségű, különböző eredetű porszem lebeg, amelynek egy része parányi élőlény, gomba és baktérium.
Magas hegyvidéken az ember által egy légvételkor belélegzett kb. ½ liternyi levegőben 100 000 porszem van, az Alföldön ez már félmillióra emelkedik, Pesten az V. emelet magasságában 50 milliót, az I. emelet magasságában másfél milliárdot, az ember magasságában 5 milliárdot, a gyermek magasságában pedig 50 milliárd porszemet tesz ki.
Lombardia, Olaszország legsűrűbben lakott területe. A lombardiai Alpokat völgyek rendszere tagolja, szélárnyékos területek kialakulása, a levegőszennyező volta gyakori. Az összes fertőzött 15%-a halálozott el. Nagy a valószínűsége annak, hogy a korona vírus okozta a sajnálatosan a halált. Feltehetőleg az olasz közegészségügyi szolgálat a sáros, ugyanis Lombardia tüdejének első számú felelőse az közegészségügyi szolgálat.
Légzőszervi problémák okozásához a smogh járul hozzá.
A smogh annak következménye, hogy nincs levegőnek mozgása, az adott területen.
A levegőnek vízszintes, függőleges és forgó mozgása van.
A szélkerekek a levegő vízszintes, a napelemek a levegő függőleges mozgását korlátozzák.
A koronavírust a megújuló energiák, a napelemek és szélkerekek alkalmazása keltette életre.
A napelemek a levegő függőleges, szélkerekek a levegő vízszintes mozgási energiáját csapolják meg.
A levegő mozgási energiájának a csökkenése következtében a nagy népsűrűségű, a fotószintézistől elvont területű városokban a smogh állandósul.
A napelem által lefedett területen a levegő kevésbé melegszik fel, nem emelkedik olyan magasra, mint korábban emelkedett.
A levegő vízszintes mozgása a szél - a hidegebb helyről a melegebb hely felé áramlik -, fúj. A levegő kinetikus energiájának a megcsapolása hatással van a szélre, több féle módon.
Normális szélviszonyok idején az eltérő hőmérsékletű területek közötti hőmérséklet kiegyenlítődés hosszabb idő után következik be.
Szélcsendes állapot előbb áll elő.
A viharok ereje növekedik, mert növekedő szélsebességek bekövetkezése előtt a szélkerekek forgó mozgása leáll.
A levegőnek létezik egy forgó mozgása is. Az északi féltekén az óra járásával ellenkező, a déli féltekén az óra járásával megegyező.
A levegő forgómozgásában a tengerpartokon létesült nagyvárosok ugyancsak meghatározóak.
Megújuló energia a természetben nem létezik. Az energia nem újul meg, csupán átáramolhat egyik helyről a másikra, vagy átalakulhat másfajta energiává, azonban a mennyisége a világban az ősrobbanás óta állandó.
Az egész emberi kultúra került válságba, mely válság mibenlétét a kultúra egyik részterülete sem fogta fel.
Az áttekinthetetlené vált kultúrát, annak problémáit csak annak magasabb szintézise, korunk természettudományos, humánus világképének felismerése oldhatja meg. A mai társadalmat nem a legmegbízhatóbb emberek kormányozzák és irányítják. Alapvetően ugyanis az EU-ban is, nem a nemzeti kormányzatoké az igaz potens hatalom, hanem az úgynevezett lobbyké, melyek részben pénzemberekből, részben politikusokból, vagy akikben egyszerre él mindkettő. A villamos energiatermelés területén a tagországok a szélkerekek és napelemek működéséhez hozzájárulhatnak.
A Földön az élet puszta létezése a napsugárzásnak köszönhető. A napsugárzás működteti a növényekben a fotoszintézist, amelyben a növény a napsugárzás energiájával, vízből, és a levegőből kivont széndioxidból, előállítja a szerves vegyületeket, amelyek táplálékul szolgálnak az embereknek és az állatoknak, miközben oxigént termel.
Kérdés, vajon mennyi energiát lehet és szabad napelemekkel és szélkerekekkel kicsatolni, kiszivattyúzni a bioszférát életben tartó energiaáramlásokból anélkül, hogy a bioszférában ne okozzunk maradandó károsodást. Az is kérdés, hogy vajon mennyire lehet és szabad a tervezett „dekarbonizációval” lecsökkenteni a levegő széndioxid tartalmát, ha azt szeretnénk, hogy a növények továbbra is képesek legyenek bőséges táplálékkal ellátni az embereket és az állatokat.
Miért a denevér lett a korona vírus gazdája?
A napsütés dolgoztatja a levegőt, a vizeket, a köveket, a zöld növényeket.
A napsugárzás működteti a növényekben a fotoszintézist, amelyben a növény a napsugárzás energiájával, vízből, és a levegőből kivont széndioxidból, előállítja a szerves vegyületeket, amelyek táplálékul szolgálnak az embereknek és az állatoknak, miközben oxigént termel.
A növények testében meggyűlő napenergiából él az egész állatvilág. A táplálkozási lánc csúcsán lévő húsevők is.
A denevérek az egyedüli olyan emlősök, amelyek igazi repülésre képesek. Éjszakai aktivitású állatok, az éjjel mozgó repülő rovarokból szerzik táplálékukat. Életfeltételük, hogy óvva legyenek a napsugártól.
A vírus csak fogékony sejtekben tenyésztődik, a gazdasejt folyamatát, új információt csak akkor képes aktiválni, ha gazdasejtben folyó kémiai folyamatokat a napsugárzása nem befolyásolja.
|
|
Dátum: 2020. December 25. Friday, 19:04 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 1
Szavazat: 1
|
|
| |
|
|
|
|
