Pünkösd egyik üzenete, a reális zöldek szerint az, hogy a bábeli égig érő torony |
|
Pünkösd egyik üzenete, a reális zöldek szerint az, hogy a bábeli égig érő torony megépítésnek az ötlete, elődeink javaslata volt!
Az egy nyelvet beszélő közösség, tiszteletben tartotta a kisebbségi véleményt, nem úgy, mint mostanság szokásos. Mostanság kisebbségi vélemény megjelenítője, a hatalom közellensége, nincs nálunk gyűlöltebb, egyáltalán nem értett szó, mint a kritika.
Az égig érő torony projekt lyukra futott, de fontos annak hangsúlyozása, hogy a kisebbségi vélemény érvényesülésének óriási hozadéka lett a bábeli torony összedőlését követően.
A Gondviselő jóvoltából nyelvünk megőrződött, szomszéd népek nyelve is. Az égig érő népmesében Szent Péterrel való párbeszédet a másságnak tulajdonítjuk, hogy milyen nyelven kommunikált a cigány ember az ÉGI Kapu bejárát kulcsa őrzőjével a népmeséből nem derül ki, de az tény a másság nyelve is, megőrződött.
Az ország déli részében s különösen a bánságban 1830-ig a magyar lakosok a török uralkodás alatt majdnem egészen kipusztultak. Mostan a bánságban az ország minden népségei előfordulnak, de legszámosabbak a magyaron kívül az oláhok, szerbek és németek.
Egymás nyelvét Trianon előtt és az elmúlt 100 évben sokan mi közölünk és más népségiek sem értik egymást.
A meg nem értés pótlására, Bartók Béla a szomszéd népek népzenéjét górcső alá vette, a zeneszerző nyomán állítják a reális zöldek, hogy nekünk a rendszerváltáskor a szomszéd népekkel közös Bartók- Kodály dalok éneklésével körtáncot kellett volna járni.
1990-ben a világhírű zeneszerzőnk előrelátása nem lett nyerő, az emlékezetünk tárházából előkerült elődeink bábeli torony építésénél hangoztatott, képviselt kisebbségi eszmeisége, mindent jobban tudunk, mindenki másnál.
A kárpáti medence vízgazdálkodásának jövőjét illetően, minden szomszédunkkal összevesztünk.
Ami Trianon után megmaradt, annak elvesztése céljából önként mentünk Hágába!
A Magyar Külügyi Társaság kiadásában jelent meg 1928-ban az „Igazságot Magyarországnak” című könyv. A könyv „Vízerőkről és vízügyekről szóló fejezetét Földes Béla, írta. Földes a „Vízerőkről és vízügyekről” a következő módon ír:
„Magyarország elvesztvén vízerőtermelő hegyeit és vízfolyásait, a jövő, de már a jelen gazdaságában oly fontos vízerőtől jóformán teljesen megfosztatott a trianoni parancs által; 1.7 millió HP-ből maradt összesen 174 000! Hogy ez mit jelent, ezt csak akkor ismerjük fel, ha szem előtt tartjuk a villamos gazdálkodás rohamos haladását az egész világon.”
|
|
Dátum: 2020. May 31. Sunday, 15:39 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0 Szavazat: 0
|
|
|
|
|
|
|