| A közszolgálati médiában egyetlen sor, tudósítás nem jelent meg az akcióról ... |
|
 A közszolgálati médiában egyetlen sor, tudósítás nem jelent meg az akcióról és arról sem, hogy szerződésszegő nemzetként a magyar nem fért volna be Európába 2004-ben.
A közszolgálat hallgatásához a MÉDIATANÁCS statisztál!Különben a sajtó
szabadsággal minden rendben a reális zöldek véleménye Dobos Menyhért,
közszolgálati vezérigazgató szerint nem releváns.
Ami Trianon után megmaradt, annak elvesztése céljából önként mentünk Hágába!
A TRIANONI BÉKE Diktátum nemzetünkre nézve megalázó volta már nincs
érvényben.
Trianon bölcsőjét a nemzeti eszme XIX. századi felfokozása ringatta s
legjobban éppen azok, akik szűk látókörük miatt azt hitték magukról, hogy
egyedül csak a nemzetnek élnek, hiszen istenük, bálványuk volt a haza.
Valójában nem is a hazájuk volt az istenük ezeknek a 48-as, 48 előtti
hazafiaknak, hanem ennél még egy nagyobb bálvány uralkodott lelkükön: a
dicsőségvágy, a népszerűség -hajhászás, az érvényesülésvágy, tehát az önzés
ördöge. (Forrás: Pezenhoffer Antal)
Igazságot szolgáltatott volna Magyarország számára a trianoni
békediktátummal szemben a Bős-nagymarosi vízlépcső megvalósulása!
A Bős -nagymarosi vízlépcső beruházás révén Magyarország visszakapott volna
a trianoni békediktátum következtében elvesztett vízerő potenciáljából.
A Bős-nagymarosi vízlépcső beruházására és közös üzemeltetésére megkötött
szerződés Magyarország számára, több előnnyel járt volna, mint Csehszlovákia
számára.
A Magyar Külügyi Társaság kiadásában jelent meg 1928-ban az "Igazságot
Magyarországnak" című könyv. A könyv "Vízerőkről és vízügyekről szóló
fejezetét Földes Béla, írta. Földes a "Vízerőkről és vízügyekről" a
következő módon ír:
"Magyarország elvesztvén vízerőtermelő hegyeit és vízfolyásait, a jövő, de
már a jelen gazdaságában oly fontos vízerőtől jóformán teljesen
megfosztatott a trianoni parancs által; 1.7 millió HP-ből maradt összesen
174 000! Hogy ez mit jelent, ezt csak akkor ismerjük fel, ha szem előtt
tartjuk a villamos gazdálkodás rohamos haladását az egész világon."
Ami megmaradt:NAGYMAOS, azt önként visszabontottuk.
A tudósok 1997-ben kifogásolták, hogy a hazai közvéleményt nem tájékoztatták
a vízlépcső perben a számunkra kedvezőtlennek ígérkező ítéletről. 1996 óta
van közszolgálat, felnőtt egy új generáció, a közvélemény kutatás célja a
nyilvánosság gerjesztése lett, nem a vélemény megállapítása. Kezdetét vette
a politikai rendszer átalakulása: népszerűségi versenyből nyilvánossági
versennyé. Kényes ügyek szőnyeg alá söprése.
Glatz Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia Dunával kapcsolatos TANÁCSADÓ
TESTÜLET Elnöke és Somlyódy László, akadémikus a testület tagjai szerint a
közvélemény a vízlépcső ügyében alul tájékoztatott. (1997)
Szerződésszegő nemzetként a magyar nem fért volna be EURÓPÁBA 2004-ben. Az
Országgyűlés kénytelen volt az 1977-ben megkötött VIZLÉPCSŐ SZERZŐDÉST
2003-ban hatályba helyezni.
1997. szeptember 25-én a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletet hirdetett a
magyar-szlovák vízlépcsőperben. Magyarország a pert 7: 1 arányban
elvesztette.
A Hágai Nemzetközi Bíróság 1997 szeptemberében, a BNV vitában hozott
döntése szerint:
1. Magyarországnak nem volt joga az építési munkákat 1989-ben
leállítani és ezt követően az 1977-évi szerződést, felbontani.
2. Csehszlovákia 1991 novemberében jogosult volt a C változatot saját
felségterületén megépíteni.
3. Csehszlovákia azonban 1992 novemberében nem volt jogosult a jogosan
megépített C változat egyoldalú üzembe helyezésére.
4. Az 1977 évi szerződés a Magyar Fél által 1992 májusában történő
felmondása érvénytelen, a szerződés jelenleg is érvényes.
5. Szlovákia az 1977 évi szerződésből származó jogok és kötelezettségek
természetes utóda.
6. A Bíróság kötelezi a Feleket a tárgyalások jóhiszemű felvételére és
a jelenlegi helyzet figyelembevételével a szerződés céljainak
megvalósításához szükséges valamennyi intézkedés megtételére.
7. A Felek eltérő megegyezésének hiányában a közös üzemet az 1977 évi
szerződés szerint kell megvalósítani.
8. A Felek az egymásnak okozott károkat kötelesek megtéríteni.
9. A felek a tényleges beruházási és üzemelési költségek között
mutatkozó különbségeket az 1977 évi szerződés alapelveinek megfelelően
tartoznak, kiegyenlíteni.
Trianontól és Párizstól Hága abban különbözik, hogy Trianonba és Párizsba
kényszerből, míg Hágába önként ment a magyar delegáció.
Hágában a legnagyobb pofont azzal kapta a magyar delegáció, hogy a
Nemzetközi Bíróság, az 1997-ben megkötött szerződést érvényben lévőnek
mondta ki.
A Bíróság Magyarországot szerződésszegőnek mondta ki. A Magyar Országgyűlés,
1992-ben hozott törvényt a szerződés egyoldalú felmondásáról, ezzel
szerződésszegést törvényesített a Törvényhozó. Szerződőszegő nemzettel az EU
tagállamai nem állnak szóba. 2003-ban Magyarország EU csatlakozása előtt az
EU diplomáciai úton a Magyar Országgyűlésnek a tudomására hozta, hogy a
szerződésszegő törvényt helyezze hatályon kívül. Ezt a békát a Magyar
Országgyűlés kénytelen volt lenyelni, az 1992. évi XL. törvényt hatályon
kívül helyezte. Mi tesszük hozzá, olyan szavazási eljárásban vonta vissza a
T. Ház az 1992. évi XL. törvényt,, hogy a képviselők nagy része azt sem
tudta, mihez adta a voksát.
TT0001 by Reálzöldek Reális Zöldek Klub on Scribd
|
|
Dátum: 2020. May 25. Monday, 19:25 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
