| A Dunával kapcsolatos veszteségeink többszöröse a vírus járvány okán keletkezett |
|
 A Dunával kapcsolatos veszteségeink többszöröse a vírus járvány okán keletkezett veszteségeinknek!
Az elmúlt 28 évben, 1992-től egy billió forintot fizettek be a magyar villanyfogyasztók Pozsony kasszájába, kiírva 1012 forintot, azaz 1 000 000 000 000 forintot. Összehasonlításképp: Magyarország költségvetésének kiadási oldala a 2003-as esztendőben megközelítőleg 8,8 billió forint, bevételi oldala pedig 7,7 billió forint volt, az év során 240-260 forintos euró-árfolyamon.
Dési Csaba András úrnak kellett Győr város élére kerülnie, hogy a Mosoni Duna ügye rendeződjön:
https://magyarepitok.hu/vizgazdalkodas/2020/04/projekt-amely-helyreallitja-a-mosoni-duna-vizszintjet
Hogy a paksi Duna szakasz rendezésének a meghatározó voltát, Paks város polgármestere mikor ismeri fel, az talány?
Önkormányzati képviselő volt Dési Csaba Győrben.
Dési Csaba Győr város alpolgármestere volt.
1994 óta tagja a Fidesznek, sokáig a párt legbefolyásosabb politikusa volt a városban. 2002 előtt alpolgármester, sőt polgármester jelölt is volt, ám akkor súlyos vereséget szenvedett az MSZP polgármesterrel szemben. Ennek hátterében a FIDESZ Szigetköz vízellátása kezelése állt, a reális zöldek szerint. Dési, fideszes karrierje 2006-ban tört meg, amikor a pártvezetés az akkor még független, de sportolóként jól reklámozható Borkai Zsoltot tolta be jelöltnek. Dézsi Fidesz-frakcióvezetőként kezdte meg Borkai mellett az akkori ciklust, de a személyes ellentétek miatt Kövér László személyes jelenlétében leváltották.
Kövér László vízlépcső ellenzése közismert, Szlovákia katonai megtámadását javasolta a bősi mű üzembe helyezése idején.
Szigetközben élők már a bősi vízlépcső megépítése előtti évtizedekben megismerték a Duna folyamatosan csökkenő szintű kisvizeinek hatását a térség viszonyaira. Az emberek látták szárazon a rajkai zsilipet, amikor a teljes vízhozamú Dunából sem került elegendő víz a Mosoni –Dunába. A Mosoni –Duna haldoklott.
Szigetköz ökológiai helyzete, annak függvényében romlott, ahogyan amilyen mértékig az osztrákok a Duna osztrák szakaszát belépcsőzték. Az osztrák vízlépcsők megépülésével egyre kevesebb görgetett hordalékot érkezett Szigetközbe, és egyre többet vitt el onnan a Duna és az ember. Az öreg Duna medre ásott meder, tehát emberi beavatkozással készült meder. Az ásott meder elkészítése előtt Szigetközben a Dunának sohasem volt állandó medre, ahol folyt, ott maga alatt töltötte a medret, majd egy idő után, jobbra vagy balra odébb állt, így jött létre az a sok-sok mellékág, amely Szigetköz „vízgazdaságát” (mellékágak) ma is jellemzi. Miután a sógorok a saját Duna szakaszukat belépcsőzték a mellékágak vízpótlása nélkül Szigetköz vízgazdagsága fogyókúrára ítéltetett.
Mit mondott Nyerges Csaba, a Kisalföld főszerkesztője a Mosoni Dunáról?
https://www.origo.hu/itthon/20120824-a-mosoniduna-es-a-szigetkoz-alacsony-vizallasa.html
Németh Lászlóné úrhölgy
miniszter
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Tárgy: Felkérés
Tisztelt Miniszter Asszony!
Felkérésem inkább tartozna a vidékfejlesztési tárca államtitkárára Illés Zoltánra, mint Miniszter Asszonyra.
De az történt, hogy a 2010-es választásokat követően a reális zöldek szakértőjének Miniszterelnök úrnak küldött levelére Illés Zoltán válaszolt.
Idézek a válaszlevélből:
Környezetvédelmi, gazdasági, pénzügyi, gazdaságossági, környezetvédelmi, hajózási, politikai-stratégiai stb. okoknál fogva sem a Dunán, sem a Tiszán semmilyen vízlépcső megépítését elfogadni nem tudjuk.
Tájékoztatom Miniszter Asszonyt, hogy ami a Dunát illeti 80 000 ember köztük sok országgyűlési képviselő támogatja a Mosoni és az Öreg Duna rendbetétele céljából vízlépcsők építését.
A Kisalföld Győr megyei napilap sikeres népi kezdeményezését követően a Magyar Országgyűlés december 5-ig köteles napirendjére tűzni az Öreg Duna meder és a győri Mosoni Duna-szakasz vízgazdálkodási problémáit.
Hogy csak duzzasztással nyitható össze az Öreg Dunával a mellékágrendszer a Magyar Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága képviselői számára egyértelművé vált, a Bizottság október 9-én Dunakilitin sorra került kihelyezett ülésén és azt követő helyszíni bejáráson.
Ami a Tiszát illeti Csongrádon 2005. október 28-án Tisza—Körös hajózhatósága és természetvédelméről szóló konferenciára került sor . A konferenciát a reális zöldek kamerája nyomom követte, interjúk készítésére is sor került. Tapasztalatból állítom, hogy az MSZP-SZDSZ frakciók gáncsolták a konferencián a vízkészlet-vízgazdálkodási szempontok a Csongrád fölötti duzzasztómű kérdés körének megtárgyalását, annak ellenére, hogy a térség valamennyi politikai szereplője a velük készített interjúban a csongrádi vízlépcső beruházása mellet kiállt.
A Kisalföld megyei lap aláírás gyűjtésében a reális zöldek is közreműködtek, én az országgyűlési képviselők körében gyűjtöttem be aláírásokat. Volt olyan politikus, aki megjegyezte, miközben aláírta a gyűjtő ívet, ideje lenne aláírásokat gyűjteni a csongrádi vízlépcső megépítése céljából is.
Szűk kőrű megbeszélés megtartását tervezem, annak céljából, hogy milyen módon, tájékoztatási eszközökkel volna lehetőség a győri példát Csongrád térségére adaptálni.
A tervezett megbeszélésre tisztelettel meghívom Miniszter Asszonyt vagy személyes képviselőjét.
Számítok a Minisztert Asszony együttműködésére a reális zöldek civil szervezetével, amelyet előre is köszönök.
Felkérésemre a választ a 06-414-24-94 mobil számra várom.
Budapest, 2012. október 13.
Tisztelettel: Juhos László, elnök, Reális Zöldek Klub
A Miniszter Asszony válaszra sem méltatott!
Illés államtitkár magából kikelve rikoltozott!:
http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=print&sid=2972
„Minden szabadon folyjék, távol legyen a dolgoktól az erőszak.” A Duna Kör jelmondata.
A Duna-kör javaslata 1992-ben a Magyar Országgyűlésnek és a Kormánynak:
„Sürgősen távolítsák el hivatalukból azokat a vezető köztisztviselőket, akik nyíltan akadályozzák a kormányt alapvető nemzeti érdekeink érvényesőlésében, és kételyt ébresztenek a cseh és szlovák félben álláspontunk komolyságát illetően: Bába Iván helyettes külügyi államtitkárt, Keresztes K. Sándor környezetvédelmi minisztert, valamint Jakus György észak-dunántúli vízügyi igazgatót.”
A WWF 1992-ben, más szervezetekkel együtt követelte az osztrák kormánytól, hogy garantálja, nem veszi át a bősi erőműben termelt energiát.
|
|
Dátum: 2020. April 19. Sunday, 16:52 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
