Reális Zöldek Klub - Felkért szakértő véleménye Fichtinger Gyula, OAH főigazgató úr ...

Az OAH Paks-2 Duna víz hűtésével kapcsolatos állásfoglalásához néhány megjegyzést kívánok fűzni gondolat ébresztőként.

Megállapítják, hogy a biztonsági hűtővíz ellátás a Duna extrém alacsony szintje mellett is biztosítható, tehát a nukleáris biztonság rendben van. Kijelentik azt is, hogy a kisvízszint az termelés-biztonsági és környezetvédelmi problémát okozhat, de ők csak a hűtővíz technológia megfelelőségét vizsgálják a létesítési engedélyeztetés során, a megoldás költségeivel és finanszírozásával nem foglalkoznak.

A hűtővíz problémának véleményem szerint legalább két aspektusát kell vizsgálni. Egyik a Dunából kinyerhető hűtővíz mennyisége, pontosabban térfogatárama, a másik pedig a Duna víz hőfok korlát tarthatósága.

Extra alacsony vízszint esetén a Duna vízhozama néhány száz köbméter másodpercenként, ami összemérhető Paks-1 és Paks-2 névleges üzemhez tartozó összes vízigényével. A biztonsági hűtővíz rendszerek vízigénye ennél egy nagyságrenddel kisebb, tehát az valóban kinyerhető a Dunából extra alacsony vízszint esetén is, tehát a nukleáris biztonság ebből a szempontból valóban rendben van és rendben lesz Paks-2 belépése után is.

A villamos-energia termelő körfolyamathoz azonban Paks-1 és Paks-2 együttes üzeme esetén extra alacsony vízszintnél már nem nyerhető ki a szükséges vízmennyiség. A blokkokat ilyes esetekben le kell terhelni, sőt esetleg le is kell állítani, ami azonban igazából csak termelés-biztonsági probléma.

A másik aspektus a Duna hőfok korlát tarthatósága. A hőfok korlátot az elmúlt időszakban alacsony vízszint és magas hőmérséklet esetén csak úgy tudták tartani, hogy Paks-1 blokkjait leterhelték. Ez a helyzet Paks-2 belépésével nyilvánvalóan tovább romlik, de a hőfok korlát az eddiginél lényegesen nagyobb leterheléssel továbbra is tartható lesz. Az OAH anyagban szereplő környezetvédelmi probléma tehát a blokkok leterhelésével szintén kezelhető. Nyilván erre utal az OAH a termelés-biztonsági probléma említésekor.

Tehát igazából sem a villamos-energia termeléshez szükséges hűtővíz mennyiség hiánya, sem pedig a Duna hőfok korlát tarthatósága nem nukleáris biztonsági, hanem csak termelés biztonsági probléma, mivel a blokkok leterhelésével, illetve extra alacsony vízállás esetén a blokkok leállításával mindkettő kezelhető.

Ad abszurdum létesülhet tehát két új biztonságos leállított blokkunk? Kérdés azonban, hogy a leállított blokkok mennyire biztonságosak? A Paks-1-es biztonsági rendszerek üzem közbeni karbantartásának indoklásakor az OAH szakemberei megemlítették, hogy leállított blokkon nagyobb a nukleáris kockázat, mint az üzemelőn. Ez józan ésszel és józan logikával ugyan nehezen fogadható el, de ha esetleg mégis úgy lenne, akkor hogyan engedélyezhetnék olyan blokkok létesítését, amiket a hűtővíz hiánya, vagy a környezetvédelmi előírások betartása érdekében esetleg le kellene állítani, ami növelné a nukleáris kockázatot?! Vagyis nemcsak a termelés biztonság kerülne veszélybe, hanem a nukleáris biztonság is?! Akkor hogy is van ez, talán a 22-es csapdája? Vagy esetleg mégis az üzemelő blokkon nagyobb a nukleáris kockázat? Akkor pedig hogyan engedélyezhették Paks-1-nél a biztonsági rendszerek üzem közbeni karbantartását?

Tisztelt Juhos László Úr!

Köszönettel megkaptuk levelét. Főigazgató úr válaszát pirossal szedve találhatja az adott részekhez kapcsolódva.

Tisztelettel:

Körmendi Gábor
tájékoztatási felelős

Országos Atomenergia Hivatal
Külső Kapcsolatok Főosztály
1036 Budapest, Fényes Adolf utca 4.
Pf. 676, H-1539 Budapest
mobil: +3620 560 0984
telefon: +361 436 4863

Fichtinger Gyula úr
főigazgató

Tisztelt Főigazgató úr!
A 23-án sorra került sajtótájékoztatón a KNPA pénzek felhasználásának a kérdését felvetettem. Kérdésem azt is érintette, hogy ki döntötte el 2019-ben az alapból felhasznált 15 milliárd sorsát és ki ellenőrzi annak tényleges felhasználást. Lásd lejjebb.
Az idő rövidsége okán kérdésem nem terjedt ki, az AKADÉMIA példájára, amely ügy megoldódott.
Palkovics László miniszter úr felismerte, hogy a kutatás irányító és kutatási összegek felhasználója nem lehet ugyan az a intézmény.

Tisztelettel kérdezem, hogy az alábbi összeállítás érvényben van?
Nincs.

A Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal az ITM miniszter rendelkezik
a KNPA kezelő szerve az Innovációs és Technológiai Minisztérium

Az ITM megvizsgálja, és egyetértése esetén a KNPA Szakbizottság előzetes állásfoglalásával együtt jóváhagyásra az ITM miniszter elé terjeszti a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozandó tevékenységek közép és hosszú távú terveit, és ezek részeként a befizetési kötelezettségekre vonatkozó, az RHK Kft. által előkészített javaslatokat.

Az atomerőmű befizetésének éves mértékét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg a fenti kötelezettségek figyelembevételével.

A KNPA javára történő befizetés forrását a központi költségvetés biztosítja a működtető intézmény éves költségvetésében.

Az Alap felhasználására közép és hosszú távú tervet (egészen a nukleáris létesítmények leszereléséig), és éves munkaprogramokat kell készíteni. Ezek előkészítése az RHK Kft. feladata. A közép és hosszú távú terveket évente felül kell vizsgálni, és szükség szerint aktualizálni kell.

A KNPA Szakbizottság tagjai a következő feladatokat ellátó miniszterek és szervezetek vezetői által delegált egy-egy képviselő:

a) az ITM miniszter,

b) az államháztartásért felelős miniszter,

c) az energiapolitikáért felelős miniszter,

d) a rendészetért felelős miniszter,

e) a környezetvédelemért felelős miniszter,

f) az egészségügyért felelős miniszter,

g) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter,

h) az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter,

i) a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter,

j)a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke,

k)az OAH főigazgatója,

l)a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat elnöke,

m)a paksi atomerőmű kapacitás-fenntartásáért felelős tárca nélküli miniszter.

(3) A KNPA Szakbizottság munkájában állandó jelleggel, tanácskozási joggal vesznek részt a következő feladatokat ellátó miniszterek és szervezetek által delegált képviselők:

a) az MVM Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

b)a Paks II. Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

c) a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság,

d)az Energiatudományi Kutatóközpont,

e) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézete,

g)az országos tisztifőorvos,

h)az oktatásért felelős miniszter.

(4) Az OAH felügyeletét ellátó miniszter (ITM) képviselője egyben a KNPA Szakbizottság elnöke.

„A KNPA pénzekről a KNPA Szakbizottság állásfoglalása alapján a szakbizottság elnöke dönt.

A KNPA Szakbizottság elnöke: - az OAH-t felügyelő miniszter
Tagjai:   - OAH főigazgató
                - Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnöke
                - Az államháztartásért, az energiapolitikáért és a rendészetért felelős miniszterek
Tanácskozási joggal vesz részt a szakbizottság ülésein:
-         Paksi Atomerőmű Zrt. képviselője (Aki fizet az rendeli a muzsikát!
-         MTA Energiatudományi Kutató Központ képviselője
-         BME Nukleáris Technikai Intézet képviselője”

Főigazgató úr az egyik kérdésemre azt válaszolta, hogy ebben az évben a „Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyagok és a radioaktív hulladékok kezelése” c. anyag átdolgozásra kerül. Ha jól emlékszem Főigazgató úr azt is mondta, hogy az új anyagra a Gazdasági bizottság adja az áldását.
„Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyagok és a radioaktív hulladékok kezelése” c. anyag felülvizsgálatra kerül. A KNPA szakbizottság előzetes értékelése szükséges, az Országos Környezetvédelmi Tanács bevonása is kötelező. A programot a kormány hagyja jóvá.

„A nukleáris üzemanyagciklus radioaktív hulladékok” című egyetemi jegyzetben az olvasható, hogy a hulladéktárolás sok generáció feladata és ez idő alatt az egyetemi jegyzet szerzői Zagyvai Péter, Kókai Zsófia, Hózer Zoltán, Breittner Dániel, Fábián Margit, Török Szalma, Börcsük Endre az egyetemi jegyzet felújítását tervezik.

Megkérdeztem a sajtótájékoztatón és erre nem kaptam érdemi választ, hogy MTA Energiatudományi Kutató Központ létezik-e még?
Igen. A tudományos kutatásról, fejlesztésről, és innovációról szóló 2014.évi LXXVI (KFItv) törvény módosításáról rendelkező 2019.évi LXVIII. törvány alapján 2019. szeptember 1-től az Energiatudományi Kutatóközpont az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat tagja lett. A Kutatóközpont egyúttal központi költségvetési szervként folytatja tevékenységét.

A fenti szerzők szerint az atomenergia felhasználás ellenzőinek építő kritikával megfogalmazott kérdései nem maradhatnak megválaszolhatatlanul, ehhez fontos a szakértők munkája a teljes életciklusra nézve.

A REÁLIS ZÖLDEK KLUB és a PAKSI ENERGETIKAI KEREKASZTAL tagjai Magyarország jövője szempontjából meghatározónak tartják a nukleáris energia felhasználását.

Az Országgyűlés Gazdasági bizottságának az elnöke Bánki Erik úr kitér a reális zöldek javaslata elől.

Paksot 2x1200 MW teljesítménnyel bővítjük.
A kiégett és a kis és közepes radioaktív hulladékok elhelyezésére az 5. számú blokk beruházási költségével azonos összeget költünk el. 2019. évben a kiégettek és a kis és közepesekre 15 milliárd költségvetési forrás áll rendelkezésre.

A reális zöldek által felkért szakértő véleménye:

• bj megj. az első négy blokk leszerelésére egy szlovák kutatóintézet már a 90-es években készített tanulmányokat! A leszerelési hulladékok 80-90%-a kis-, vagy nagyon kis-aktivitású hulladék lesz. Azt kellene eldönteni végre, hogy ezeket hol és milyen tárolóban fogjuk elhelyezni. A kiégett üzemanyag hosszú-távú biztonságos tárolásának több évtizedig tartó előkészítése helyett (egyébként mi a biztonságos tárolás —társadalompolitikai és környezetvédelmi– kritériuma?) inkább ezek Oroszországi Föderációba történő visszaszállítását kellene előkészíteni! Abban az esetben, ha a visszaszállításra vonatkozó tárgyalásaink pénzügyi vagy műszaki okok miatt nem vezetnének eredményre, akkor kellene a végleges hazai lerakás felé fordulni. Föl kell tenni azonban a kérdést, hogy ezt föltétlen csak mélygeológiai lerakóban lehet elképzelni? Az RHK Kft 12. közép- és hosszú-távú terve szerint a nagy aktivitású hulladékok tárolása 726, a kiégett kazetták átmeneti tárolása 124, a KKÁT felszámolása 120 Mrd Ft 2013. évi bázisáron. A hulladékokat csomagolni is kell, ami a vörösréz-konténerek miatt szintén költséges lesz. A teljes projekt 1500÷1800 Mrd Ft körül lesz az előbb említett 2013. évi bázisáron! Ez az összeg nagyjából az 5. blokk beruházási költsége.

Gazdasági bizottság

Tisztelt Banki Erik elnök úr, tisztelt Képviselők urak!

A Gazdasági bizottság, 2018. november 26-án sorra került ülése előtt november 24-én a Reális Zöldek és a Paksi Energetika Kerekasztal képviseletében írásban megszólalási lehetőséget kértem a 26-án sorra került ülésen.

A Reális Zöldek és a Paksi Energetikai Kerekasztal célja, hogy ellenőrizze a KÖZPONTI NUKLEÁRIS ALAP felhasználását.
Reális veszélyét látjuk annak, hogy Paksot 2x1200 MW teljesítménnyel bővítjük, miközben 1000 MW teljesítményt eltemetünk. Célunk a mindnyájunkat megkárosító visszaélések megakadályozás.
A reális zöldek www.realzold.hu honlapjának „Párbeszéd” című rovatában
http://realzoldek.hu/modules.php?name=Forums&file=viewforum&f=3
a kis és közepes radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemekről 148 összeállítás, rendezvényekről, fórumokról szóló tájékoztatás került közzétételre, az összeállításokról 19 357 letöltés történt.

Két fórumot kiemelek, mindkettőre Pakson a Csengey Dénes kultúrházban került sor.
Az egyik fórum előadója:
Dr. Horváth Ákos, főigazgató, Magyar Tudományos Akadémia, Energiatudományi Kutatóközpont.
A másik fórum előadója: Kereki Ferenc, ügyvezető igazgató, RHK

2016-ban a Aradszky András, államtitkár közbenjárására párbeszédre került sor Kádár Andrea Beatrix államtitkár úrhölggyel „Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyagok és a radioaktív hulladékok kezelése” című témában.
A párbeszédben a reális zöldek képviseletét Juhos László és Dr. Petz Ernő, címzetes egyetemi tanár, a Paksi Atomerőmű
volt vezérigazgatója látta el.

Nem azt észrevételezem, hogy Bánki Erik elnök úr, a bizottság november 26-án sorra került ülésén a képviselőkkel nem ismertette a kérésemet.
Hanem az, hogy Országgyűlés Sajtóosztályának becsületembe gázoló információk közlésre került sor, miszerint a Gazdasági bizottság november 26-án sorra került ülését és más bizottságok ülését közbeszólásommal megzavartam volna.

Budapest, 2019. június 27.

Juhos László, elnök, főszerkesztő

Tisztelt Főigazgató úr Paks hűtésére vonatkozó kérdésem a 23-án sorra került sajtótájékoztatón nem hangzott el, most pótolom:

A Reális Zöldek Klub és a Paksi Energetikai Kerekasztal emlékeztet a Magyar Tudományos Akadémia gondozásában a Köztestületi Stratégiai Programok, Energiastratégiai Munkabizottság "Megújuló energiák hasznosítása" című, 2010-ben kiadott állásfoglalására.

"Az adonyi vízlépcső vízszintemelkedése a Dunamenti Hőerőmű, a fajszi vízlépcső következtében létrehozott vízszintemelkedés pedig stabilizálná a Paksi Atomerőmű friss víz- hűtését."(Fenti kiadvány)
Paks 1 üzeme hűtővíz ellátási gondokkal indult. A probléma megoldása céljából 1983-ban a hűtővíz szivattyúk csonkjait mélyebbre helyezték. Ez által biztosítható volt a reaktor blokkok zavartalan friss víz hűtése az elmúlt 36 év során.
A vízlépcsők megépítése a természetesen jelentkező vízhasznosítási és hajózási előnyök mellett az új paksi blokkok létesítésével jelentkező többlet energetikai hűtővíz ellátást is megoldaná. A vízlépcső révén megszűnne a Duna medrének a további mélyülése, nőne térség árvízbiztonsága, az év nagy részében állandósulna a Duna vízszintje, javulnának a folyamhajózás lehetőségei. Továbbá jelentősen növekednének a térség öntözési lehetőségei, megoldódna a Homokhátság vízellátása.
A Duna meder állapotváltozását egyértelműen jellemzi, hogy 1983-ban a Duna víz tömegárama 10%-al kevesebb volt, mégis a vízszint fél méterrel magasabb volt a folyamban, mint 2018 nyarán a vízmérce által (a Balti tenger felett) mutatott értéknél!

Juhos László, reális zöldek elnöke
Hetzmann Albert, Paksi Energetikai Kerekasztal vezetője

Kiadó: Reális Zöldek Klub

Időközben kiderült, hogy a hidegvíz csatornához hozzá kell nyúlni és a Duna medréhez is.

A Duna átlagos medersüllyedése 2 cm/év az elmúlt évtizedek mérései alapján. Mai hidegvíz csatorna fenékszintje 81,00 mBf., a Barákai gázló átlagos fenékszintje 81,00 mBf.

A legfrissebb elemzések alapján a 100000 évente visszatérő minimális vízhozamhoz (294 m³/s) tartozó kisvízszint 83,33 mBf a telephely szelvényében.

Az 1-4. blokkok vonatkozásában az elrendelt négyfokozatú intézkedési terv (szádfalas elrekesztés, szivattyúzás, stb.) végrehajtása esetén a biztonsági hűtővízellátást a szélsőséges kisvízszint – kombinálva akár extrém lég- és vízhőmérsékletekkel - nem veszélyezteti.

A kisvízszint termelés-biztonsági és környezetvédelmi problémát okozhat.

A Paksi Atomerőmű esetében tehát a jelenlegi hűtési megoldások a nukleáris biztonság szempontjából megfelelőek, az új atomerőművi blokkok hűtésére vonatkozóan pedig majd a létesítési engedélyben kell a Paks II. Zrt-nek alátámasztania, hogy a tervezett rendszerek megfelelőek lesznek, és az új blokkok hűtése akár szélsőséges időjárási körülmények között is biztosított lesz. Az Országos Atomenergia Hivatal kizárólag az alkalmazott, illetve jövőben alkalmazandó technológiák megfelelőségét vizsgálja, a különböző hűtési megoldások költségeivel és finanszírozásával nem foglalkozik.

Paks hűtése kérdésének a szőnyeg alá söprése feleslegesen terheli meg a költségvetési forrásokat.

Várom Főigazgató úr megtisztelő válaszát, amelyet előre is köszönök.

Budapest, 2020. január 25.

Tisztelettel: Juhos László, főszerkesztő