Belépés | Regisztráció

 Kezdőlapnak!

 Kedvencekhez! | (CTRL + D)
A Reális Zöldek Klub tudományos háttérének a művelői

Megnyitás külön ablakban
 
Tartalom
icon_home.gif Főoldal
realzoldek150.gif 
· Állásfoglalás
· Elérhetőség
· Bemutatkozás
· Közlemények
· Tájékoztató
· RZ Vélemények
· 20 éves a RZK

rzvlogo.gif 
null.gif Reális Zöldek Klub
null.gif környezetpolitikai
null.gif lapja
· Archívum

Közösség
· Hírek
· Hír rovatok
· Hír archívum
· Vélemények 1
· Szavazások
· Általános fórum
· Vélemények
· Tartalmas írások
· Kapcsolat
· Honlap Térkép
· Fórum
 
Google Kereső
Google

Keresõ
Keresett szöveg:

WWW
realzoldek.hu

SafeSearch::


Részletes Keresõ
 
Ott vagyunk a Facebookon
Reálzöldek Reális Zöldek Klub

Névjegy létrehozása

 
Facebook oldalak

Hárfás Zsolt

Atomenergia Info



 
A Reális Zöldek Klub eszmeiségét kifejező írások szerzői

Megnyitás külön ablakban
 
CAMPING
Mediterrán körülmények SIKONDÁN a fürdő mellett!
RIEDEL RENÉ
+36 20 991 3209
+36 72 481 981
7300 Komló-Sikonda
info @ medianocamping .hu medianocamping.hu
FACEBOOK
 
Vélemények

A ReálZöldek véleményei olvashatóak még az alábbi honlapokon:


Greenfo hírlevél!


 
Történelmi
Évfordulók


Évforduló naptár

 
Zöld Válasz

Zöld Válasz
 
Elnökségi meghívó 2016. január 15.

- Elnökségi meghívó 2016. január 15-ére
- Mellékletek
- Az elnökségi ülés előadásai és fényképek
- BÜNTETÉS
 
Juhos László vallomások

Első

Második

Harmadik

Negyedik

Ötödik

Hatodik

Hetedik

Nyolcadik

Kilencedik

Záró válogatások

Határozat

 
Jöjjenek a CO2 kérdések (5db)
TudományosFrom: spectato1-gmail [mailto:spectato1@gmail.com]
Sent: Wednesday, October 23, 2019 10:36 AM
To: István Gubek
Cc: Juhos Laszlo; Rockenbauer Antal; Fáy Árpád; István Héjjas; Filozófiai Társalgó; Bokor Levente; Banhidi Andrew
Subject: Re: Észrevételek, Re: Jöjjenek a CO2 kérdések (5db)

Tisztelt Gubek István úr, tisztelt fórumtagok!

Gubek István úrnak itt olvasható észrevételeire a mellékelt levélben válaszolok. Időközben beérkezett tőle egy olyan levél, amelyben befejezettnek tekinti a vitát. A fairness azonban megköveteli, hogy válaszaimat az ellenvetésre elküldjem. Természetesen nem kötelező elolvasnia. A vita befejezésének indoklását nem kommentálom. Egy rövid mesét, és egy linket szeretnék azért arra reagálásul itt közzétenni.

Az athéni agorán sétálva beszélgetett Miletosz és Thelemaisz. Az októberi koraestén enyhe szellő simogatta arcukat.
"Hallod már, miket hord össze ez a senkiházi Pitagorasz!" – kezdte Miletosz. "A háromszög két oldalából ki akarja számolni a harmadik oldalt, holmi négyzetre emelések segítségével?"
"Én nem szeretnék a magasztos matematikába bonyolódni, kedves Miletosz." – válaszolt Thelemaisz. "De mi bajod tulajdonképpen Pitagorasszal?"
"Ez egy undorító féreg. Dialektusán is hallatszik, hogy nem athéni. Nem csodálkoznék, ha kiderülne, hogy a spártaiak küldték ide, hogy kémkedjen, és rombolja a mi tökéletes demokráciánkat. A múltkor is kinevetett a filozófusok havi összejövetelén, amikor azt állítottam, hogy a borostyánlevél fogyasztása meghosszabbítja életünket."

És a link:

https://a.te.ervelesi.hibad.hu/

Szép ünnepnapot és eredményes, munkás hétköznapokat kívánok mindenkinek.

Szeged, 2019. október 23.

Király József
okl. vegyészmérnök





2019.10.21. 4:12 keltezéssel, István Gubek írta:

Tisztelt Király József!



Köszönöm a megtisztelő figyelmet, a beszélgetésbe való becsatlakozást.

Elolvastam a kérdésekre adott válaszokat. Igen, valós válaszok voltak :)

Észrevételeim:



1, CO2 környezeti hatása



(a) Önmagában a több CO2 nem okoz dúsabb növényzete. A Liebeg-féle minimum-elv kimondja, hogy a legkisebb mennyiségben jelen lévő tápanyag határozza meg a növények fejlődését. tehát egy felégetett erdőfolton, mezőgazdasági műveléssel kimerített talajon nem fog újra erdő nőni, hiába van a légkörben akármennyi CO2. Ugyanígy mindenhol van limitáló tápanyag. A növényzetdúsító hatás tehát erős korlátokba ütközik.



(b) A CO2 élővilágra gyakorolt hatásának tárgyalásakor nem került szóba az óceáni élővilágra gyakorolt hatása. Jól tudjuk, hogy az óceánok a levegőbe kerülő CO2 kb. 35%-át elnyelik, ezáltal a tengerek pH-ja egyre inkább savas kémhatású lesz. Ez veszélyezteti a mészvázú állatokat (kagylók, csigák) , köztük a korallokat is, mint óceáni biodiverzitási központok, a földi ökoszisztéma egészséges működésének kulcselemei. Nagyon szűk tűrőképességű élőlények, a vízhőmérséklet és kémhatás apró változásaira is nagyon érzékenyek, tömeges pusztulásukat már is tapasztaljuk (korallkifehéredés).



Az iparosodás előtt 8,2 volt a pH, ez mára lecsökkent 8,1-re és ha nem fogjuk vissza a CO2 kibocsátást az évszázad végére 7,8-re csökkenhet, összeomlással fenyegetve az óceáni táplálékhálózatot. A jelenlegi ütemben haladva 30-40 éven belül elveszíthetjük a korallokat, melyek a tengeri élővilág 25%-ának adnak otthont.



A savasabb vízben a tengeri tápláléklánc alapját képező fitoplankton is pusztulásra vannak ítélve.2050-re, ha csak 0,3-del csökken a pH a fitoplankton vasfelvétele 10-20%-kal csökkenne, tömeges elhullást előidézve.



Az elmúlt 20 millió évben nem volt ilyen mértékű az óceánok savassága! Több 100 ezer, vagy akár 1-2 millió év is szükséges lesz majd a helyreálláshoz a geológiai tapasztalatok alapján!



(c) Ehhez kapcsolódnak a társadalmi és gazdasági hatások is, melyeket nem is kell részletezni. Élelemhiány, tömeges elvándorlás.



(d) Az esővíz savassága is fokozódik. A leveleket jobban roncsoló eső pedig csökkenti a CO2 felvételt. A viaszréteg károsodásával kórokozók és kártevők támadásaival szemben érzékenyebbek lesznek, kevésbé tudnak védekezni (rovarinváziók), A talaj pH értékének csökkenése aktivizálja az alumíniumot, ez megmérgezi, elpusztítja a fák gyökereivel szimbiotikus kapcsolatban élő mikorrhiza gombákat, csökkentve a tápanyag felvételt -> itt elérkeztünk újra a Liebeg-féle minimum-elvhez. Hiába van sok CO2, inkább káros lesz a növényzetre, mint hasznos!



Összefüggésekben kell gondolkodni, nem olyan egyszerű a földi bioszféra működése!



Mindezek fényében a javasolt 1000 ppm-es CO2 komoly savasodást okozna a tengerekben és a csapadékvízben, mely negatívan hatna a tengeri élővilágra és a szárazföldi növényzetre is!



CO2 szint (ppm) és pH kapcsolata tengervízbe, esővízben.

Ha nem jelenik meg a kép:


2. Energiatermelés.



Abban egyetértünk, hogy minél hamarabb le kell állítani a fosszilis energia széleskörű felhasználást és azt a mérhetetlen, dollárszázmilliárdos állami támogatást, ami ezekbe a szennyező energiahordozók felhasználásába áramlik, minden évben.



A fosszilis energiahordozók állami támogatása (2010-2015) OECD 2018

Ha nem jelenik meg a kép: link.




Az atomenergiával nekem komoly fenntartásaim vannak. Nem tekintek rá végső megoldásnak.

(a) Ugyan jobb választás, mint a fosszilis energia

(b) Viszont ugyanúgy kimerülő energiaforrás a fisszilis energia (szakszóval), hiszen csak bizonyos ércekből tudjuk kinyerni a fűtőanyagként szolgáló elemeket, ezek pedig erősen korlátozott számban állnak rendelkezésre. Olvastam olyan becsléseket, hogy az évszázad közepére, végére kimerülnek az elérhető források, amik gazdaságosan felhasználhatóak lennének.Persze itt is lehetséges technikai fejlődés, ami nagyot lendítene (pl. reprocesszálás, fűtőanyag újrahasználat vagy az említett tóriumos reaktorok)

(c) A fő gondom vele, hogy jelenleg a világon sehol sem megoldott a radioaktív hulladék ártalmatlanítása, de a biztonságos hosszú távú tárolása sem. Nincs ilyen tározó. A több 100 ezer éves "veszélyes hagyatékot" pedig környezetetikai szempontok miatt nem tudom támogatni.

(d) Személy szerint a megújuló energiát támogatom éppen ezért a végső megoldásnak. Egy diverz rendszer (nap, szél, víz, geotermikus, biomassza) helyi adottságokhoz mért kombinációja, okos hálózatban (ad-vesz kialakítás), megfelelő tároló és átalakító kapacitásokkal igenis képes hatékonyan és olcsón működni, folyamatosan, megbízhatóan, kielégítve a lakossági és ipari igényeket. Az egyetememen külön kutatócsoport foglalkozik ezzel a kérdéssel.



3. Adathamisítás (?)



Ez egy erős állítás, hogy a közismert hokiütős görbét hamisították.

A leírtak alapján ennek utána fogok nézni.

Hogy produktívan tudjunk beszélgetni, akkor tisztázni kell, hogy klímaügyben:



- mely adatokat tart Király úr megbízhatónak, milyeneket nem?

- mely szervezeteket tartja hitelesnek, melyeket nem?

- elfogadja.-e az ipari gázok kibocsátásnövekedésére vonatkozó adatokat? (CO2, CH4, NO2, SO2, stb.)

- az elmúlt 150 év hőmérséklet növekedésének tényét elfogadja-e?

- az elmúlt 150 év CO2 növekedésének tényét elfogadja-e?

- elképzelhetőnek tartja-e, hogy az emberi tevékenység képes valamilyen módon jelentős mértékben módosítani a földi klímát, ha nem is a vitatott CO2 hatáson keresztül?

- elfogadja-e azt az álláspontot, hogy az elmúlt 150 év klimatikus változásaiban döntő szerepe van az emberi tevékenységnek?



4. Egy diagram animációval szeretném befejezni.



Most vasárnapi hír, hogy megint megdőlt a fővárosi (25,1 fok) és az országos melegrekord (26,9 fok) is. 10 fokkal melegebb van az ilyenkor átlagosnál. Ezt mindannyian érezzük a bőrünkön is. Szinte nyárias az ősz. Persze egy-egy időjárási szélsőség még nem enged következtetni klímaváltozásra. Itt a trendeket kell nézni, minimum 30 éves időtartamban. És bizony, az időjárási szélsőségek egyértelmű növekedést mutatnak hosszabb távon vizsgálva is. (De nem kell ahhoz nagy elemzést végeznünk, hogy tapasztalatból is mondjuk, régebben sokkal hidegebb, havasabb, hosszabb telek voltak itt Magyarországon, mint manapság látjuk.)



Az alábbi animációt a 2018.novemberben tartott TEDx Danube konferencia egyik klímaváltozással kapcsolatos előadásából emeltem ki.



A világ 191 országában tapasztalható hőmérsékleti anomáliákat foglalja össze 1880-2017 között (137 év) NASA adatok alapján. (https://data.giss.nasa.gov/gistemp/)

Egyértelmű a melegedés.

A szélsőséges hidegeket és melegeket láthatjuk az animáción, országonként lebontva. Az első 100 évben egymás váltják a nagyon hideg és nagyon meleg kilengések, ez természetes folyamat, egyensúlyban van a világ. A 70-es, 80-as évektől kezdve látjuk, fokozatosan eltűnnek a hideg epizódok, már csak szélsőséges melegek vannak. Ahogy haladunk előre a 21. században, azt látjuk, hogy egyre több helyen egyre melegebb van és ahogy eljutunk napjainkig, a helyzet már nyilvánvalóan nagyon súlyos és katasztrofális, és nemcsak az emberek számára. Az élővilág számára is.



Videó: https://streamable.com/u110d

Kontrasztos kép: 1890 vs 2017

Ha nem jelenik meg:




Üdvözlettel:

Gubek István
Környezetkutató
Humánnökológus



Észrevételeim by Reálzöldek Reális Zöldek Klub on Scribd



Dátum: 2019. October 23. Wednesday, 19:40 Szerző: realzoldek
 
Kapcsolódó linkek
· Cikk keresés: Tudományos
· Írta: realzoldek


A legolvasottabb cikk ebben a rovatban: Tudományos:
Az antarktiszi jég mennyisége növekszik

 
Cikk értékelése
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0

Értékeld ezt a cikket:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

 
Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

 Küldd el levélben! Küldd el levélben!

 
Kapcsolódó rovatok

Tudományos



Szerver statisztikai adatok.


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek, vélemények és a hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 1992-2014 a Reális Zöldeké.
A Reálzöldek honlapján megjelenő különböző írások és vélemények nem feltétlen tükrözik a Reálzöldek véleményét, hanem kizárólagosan a szerzőkét.

Üzenet a webmesternek: webmester@realzoldek.hu

PHP-Nuke © 2005 Francisco Burzi. A PHP-Nuke szabad szoftver, a GPL licenszben leírtak alapján terjeszthet?, kötelez? terméktámogatás nem jár hozzá.
Platinum 7.6.b.4 Alapú Weboldal

Oldalkészítés: 0.27 másodperc

:: fisubgreen phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by www.nukemods.com ::