| Présház kérdése: Járosi Márton elnök úrhoz |
|
 Elnök úr, hogyan szolgálta a társadalom okosodását a demonstráció?
- A hozzá nem értők félrevezetésének tipikus példája. Hozzá nem értők körében a reális zöldek első helyen Áder János köztársasági elnököt jegyzik. A reális zöldeknek nem az a bajuk a Áder János köztársasági elnökkel, hogy nem ért a klímához, hanem az, hogy nem tartja tiszteletben az ALAPTÖRVÉNYT. A klíma ügye tudományos kérdés. Az Alaptörvény szerint tudományos kérdésekben a tudomány művelői az illetékesek.
A véleménynyilvánítás alkotmányos alapjog, mindenkit megillett tudományos kérdésben Áder Jánost nem.
A Köztársasági Elnök a nemzet egészét képviseli, a nemzet egészébe bele tartozik Szarka László akadémikus úr is.
Abban viszont téved Járosi úr, hogy a demokrácia nem azonos a tiltakozással. A reális zöldek szerint nem került volna sor a tiltakozásra, ha a közszolgálati médiaszolgáltató műsorszolgáltatása a nemzet egészének a szolgálatában állna, az egymástól eltérő véleményeknek, gondolkodásmódjának nyilvánosságot adna.
2010. december 20-án kétharmados többséggel központosított médiahatóság jött létre. A MÉDIATANÁCS összes tagja a FIDESZ hívők köréből került ki. A reális zöldek 1992 óta léteznek, mindig az egymást váltó kormányok hívei, de jó szándékú, építő jellegű kritikusai. A reális zöldek mennél többet tesznek a haza javára, annál több méltatlanságot kéntelenek elviselni. Polgári oldalon a szakmai kritika, a kormányoldali politikusok körében nem az okulást, hanem a bosszúállásukat motiválja.
---------- Forwarded message ---------
Feladó: Márton Dr. Járosi
Date: 2019. jún. 22., Szo, 9:57
Subject: Éghajlat-hisztéria a Mátra ellen
To: Márton Dr. Járosi
https://preshaztarsasag.wixsite.com/preshaz
Éghajlat-hisztéria a Mátra ellen
A Mátrai Erőmű bezárását követelte helyi megmozdulásán egy extrém szervezet. Mivel a hazai átlaghőmérséklet állítólag a világátlagnál nagyobb ütemben nő, az extrém aktivisták szerint a kormánynak gyors, érdemi lépésekkel kell megvédenie a lakosságot és természeti kincseinket a klímakatasztrófától. Felhívják a figyelmet, hogy a széntüzelésű egység egymagában a hazai szén-dioxid-kibocsátás 14 százalékáért felelős, ezért az extrém szervezet ellenzi az erőmű üzemidő-hosszabbítását. Erről kérdeztük Járosi Mártont az Energiapolitika 2000 Társulat elnökét.
2019. június 20.
- Elnök úr, hogyan szolgálta a társadalom okosodását a demonstráció?
- A hozzá nem értők félrevezetésének tipikus példája. Az extrém szervezetről tudni kell, hogy évi 350 millió dollár jövedelmet termelő, holland alapítású vállalat. Nonprofit szervezetként vannak nyilvántartva, és a környezet önkéntes védelmezőjének mondják magukat. Az extrém szervezet profitmaximalizáló üzleti modellje szerint kikiáltanak egy problémát katasztrofálisnak, amiről azt állítják, hogy sürgős megoldást kíván, és tesznek is egy, első hallásra könnyen kivitelezhetőnek tűnő, de valójában kivitelezhetetlen javaslatot. Cselekvésre szólítanak, például tüntetést szerveznek, de a tudományos és technológiai jellegű vitákat gondosan elkerülik. A mostani tüntetésen például evidenciának tekintik azt a tudományosan nem bizonyított hipotézist, hogy a klímaváltozás okozója a növekvő széndioxid kibocsátás. Ez azonban csak a felszín, a lényeg azonban a profitszerzésről szól.
A demokrácia nem azonos a tiltakozással, felelősségre is szükség lenne. Tipikus globalista módszer a hisztériakeltés, a káosz létrehozása. Minden területen, az energiaellátásban is. Fontos a tüntetés, a zavarkeltés, amelyre rákapcsolódhatnak a globalista erők helyi, „ellenzéki” képviselői. A lényeg: jó szándékúnak mutatkozva társadalmi erózió gerjesztése. Konstruktivitás helyett demagógia, ami sajnos követőkre is talál. Például nem a szemetelés ellen, hanem a gyűjtéséért folyik országos kampány, aztán a szemét lerakása, vagy égetése ellen folyik a tiltakozás. Minden rontja az egészségünket, csak a mértéktelen fogyasztás nem, mert az a globális gazdaság hajtóereje. Ha kellenek is ezek a létesítmények, azok ne nálunk, hanem máshol épüljenek. A villanyt inkább importáljuk, így nem látszik, hogy hogyan termelik. A jelenlegi villanyimportunk nagy része például ukrajnai és lengyel szenes erőművekből érkezik, amíg ott felesleg van. Az energiapolitika azonban felelősségvállalást jelent az ország biztonságos energiaellátásáért. A tüntetésszervezőknek nincs felelősségük, azt a kormánynak kell vállalni; nemcsak a meglévő kapacitásokat kellene megvédeni, de újakat is kell építeni, mert az ellátási felelősséggel nem tartozó piac nem biztosítja az erőműépítést.
- Miért sulykolják a szélsőséges szervezetek, hogy a széntüzelésű egység egymagában a hazai szén-dioxid-kibocsátás 14 százalékáért felelős.
- Már utaltam rá, hogy a széndioxid sztori, csak ürügy. Arról a tüntetést szervezők nem beszélnek, hogy a Mátrai Erőmű jelenleg a hazai villanyszükséglet 20 százalékát adja, hazai tüzelőanyagból; a megújulókkal ellentétben folyamatosan szolgáltató, szabályozható erőmű, ami nélkülözhetetlen a hazai villanyellátásban. Ezen felül az erőmű és a füstgáztisztítóra épülő gipszgyártás és az erőmű köré települt üzemek a térségben élő sok embernek biztosítanak megélhetést. Ez a valódi helyi kérdés, a nemzeti probléma pedig a villanyellátás biztonsága, és nem a megfoghatatlan globális széndioxid csökkentés.
Jelenleg nem garantált a villanyellátás biztonsága sem uniós, sem hazai szinten. A szén- és atomerőművek leállítása politikai indíttatású, nem piaci alapú, erőltetett és mesterséges. Számunkra különösen életbevágó az Unióhoz később csatlakozó kelet-közép európai régió energetikai ellátásbiztonsága. Térségünknek az unió gyarmatosító „energiaunió” fedőnevű politikájának és az atlanti geopolitikának a szorításában kell egyensúlyozni. Az utóbbi idők fejleményei abba az irányba mutatnak, hogy az egész közép-európai régióban újra kell gondolni a villanyt termelő kapacitások szerkezetét. Ezt mutatja a lengyel példa is. Lezárult Lengyelország 2040-ig szóló energiastratégiájáról tartott konzultáció, amelynek eredménye, hogy Lengyelországnak, a térség vezető államának, a jelentős környezetterhelés ellenére továbbra is célja, hogy fenntartsa a szénalapú villamosenergia-termelést, emellett Lengyelország is célul tűzte ki a nukleáris alapú villamosenergia-termelő kapacitások bővítését. Az úgynevezett megújuló (szél-, és naperőmű) kapacitások időjárástól való függésük miatt önállóan alkalmatlanok folyamatos villanytermelésre. Az ellátásbiztonság csak saját termelő kapacitásokkal, és importból származó, de tárolható energiahordozókkal, saját tulajdonú erőművekkel valósítható meg. Ebből a szempontból az atomerőmű üzemanyaga kvázi hazainak tekinthető, mert elvileg több helyről beszerezhető, kis helyen hosszú ideig tárolható. A gázfüggőség a jelentős hazai tárolókapacitás létrehozásával lecsökkent. A legsérülékenyebb import energiahordozó a villany maradt, amely nem tárolható és az importáló által legkönnyebben kikapcsolható. Az import egy látszólagos kapacitás, amivel nem mi rendelkezünk. Egyértelműen kijelenthető, hogy időjárás-független hazai erőművek nélkül a hazai igények biztonságosan nem kielégíthetők. Az atomerőmű kapacitásfejlesztése mellet szükség lesz a folyamatos villanytermelésre képes Mátrai Erőműre is. Amíg lignitet lehet bányászni Visontán és Bükkábrányban, mindig ésszerű lesz villamos energiát is előállítani. Minden bizonnyal szükség lesz a kombinált ciklusú földgáztüzelésű erőművek létesítésére is.
- A hisztérikus szélsőség miért fenyegeti a lakosságot klímakatasztrófával?
- Én inkább a globalista világszemlélet okozta fogyasztáskatasztrófáról beszélnék.
A klímapropagandában a világot meghatározó globális gazdasági-politikai erők az éghajlatváltozást az emberi tevékenység következményének állították be. Ezzel sikerült szétteríteni, személytelenné, megfoghatatlanná tenni a tőke felelősségét az emberi társadalmat valóban fenyegető veszélyek kialakulásáért. Az emberiség hatalmas mértékben károsítja a természetet, szennyezi a környezetet, a talajt, a levegőt és az élővizeket, de ennek semmi köze a klímaváltozáshoz.. A „klímavédelem” értelmetlen és hatástalan szélmalomharc a természet működése ellen, amelynek során, globális szinten a környezetterhelés nem csökken, inkább növekszik. A szükségtelen fogyasztás fenntarthatósága helyett a valódi létkérdés: hajlandók vagyunk-e az önkorlátozásra? Van-e esélye egy más értékrendű világ felépítésének? Vajon a környezeti beavatkozások minimalizálása a globalista terjeszkedő, és a termelést/fogyasztást/profitot maximalizáló folyamatok közötti konfliktus feloldható-e.
|
|
Dátum: 2019. June 22. Saturday, 15:10 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
