| A műsorkészítés legfontosabb szempontja nem a pártatlanság, hanem párt szolgálat |
|
 A műsorkészítés legfontosabb szempontja nem a pártatlanság, hanem párt szolgálata!
From: Juhos Laszlo [mailto:juhos.laszlo@chello.hu]
Sent: Thursday, January 17, 2019 1:53 PM
To: 'Dobos Menyhért'
Subject: RE: Észrevétel/kifogás
Dobos Menyhért úr
vezérigazgató
Tisztelt Vezérigazgató úr!
Köszönöm a válaszát. Válaszát nem fogadom el!
Szerintem, ha a reális zöldek civil szervezet eleget tesz az alábbi törvényi elvárásoknak jogában áll vitatott ügyekben álláspontja megjelenítését kérnie.
A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályozásáról szóló 2010. évi CIV. törvény (továbbiakban:Smtv.) 13. §-a értelmében „A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményének megfelelően állapítja meg.”
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 181. § (1) bekezdése szerint „Az Smtv. 13. §-ában és e törvény 12. § (2) meghatározott kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése esetén a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató (a (2)-(6) alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) hatósági eljárást kezdeményezhet. (…) a hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően a kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. (…) hetvenkét órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont - megfelelő, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti – közzétételét, amelynek közzétételére a kiegyensúlyozott tájékoztatás szükséges.
Tudomásul veszem, hogy a közszolgálati műsorkészítés legfontosabb szempontja nem a pártatlanság, a nemzet egészének a szolgálata, hanem párt szolgálata.
Szerintem ezt nem képviseleti demokráciának hívják, hanem önkényuralomnak.
Budapest, 2019. január 17.
Juhos László, reális zöldek elnöke
From: Dobos Menyhért [mailto:Dobos.Menyhert@dunamsz.hu]
Sent: Thursday, January 17, 2019 10:10 AM
To: Juhos Laszlo
Subject: RE: Észrevétel/kifogás
Tisztelt Juhos László Úr!
A 2019. január 16. napján 08:04 perckor küldött, a Kossuth Rádió „Jó Reggelt Magyarország!” című műsorszámára vonatkozó kifogását a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. mint közszolgálati médiaszolgáltató megvizsgálta, és az „Észrevétel/kifogás” elnevezésű levelét elutasítja annak megalapozatlansága miatt.
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. tv. (a továbbiakban: Mttv.) 181.§ (2) bekezdése szerint a kérelmező kérheti azon álláspont közzétételét, mely szerinte a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13.§ alapján a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni, mint ahogyan ez a kifogásolt műsorszámban is történt.
A Médiaszolgáltató álláspontja szerint a kifogásolt műsorrészlet mindenben megfelelt az Smtv. és az Mttv. rendelkezéseinek.
Tájékoztatom továbbá, hogy az Smtv. 4.§-hoz fűzött indoklás szerint senkinek nincs alanyi joga arra, hogy követelje bármely médiumban véleménye közzétételét, a műsorszámok szerkesztése, a médiatartalmak kiválasztása a Médiaszolgáltató diszkrecionális joga az Mttv. 3.§ alapján.
Tisztelettel:
Dobos Menyhért
vezérigazgató
Tel.: +36 1 441 9701
dobos.menyhert@dunamsz.hu
1038 Budapest, Bojtár utca 41-47.
TV I RÁDIÓ I HÍR I ONLINE
From: Juhos Laszlo [mailto:juhos.laszlo@chello.hu]
Sent: Wednesday, January 16, 2019 8:04 AM
To: Közönségszolgálat; joreggeltmagyarorszag@mtva.hu
Cc: Dobos Menyhért
Subject: Észrevétel/kifogás
Kossuth Rádió, 2019. január 16.
Jó Reggelt Magyarország, Vendég Szili Katalin.
Kifejezésre került, hogy a szubszidiaritás elve az Európai Unió egyik alapelve.
A megállapítás megfelel a ténynek, de nem felel meg a hallgató sokoldalú tájékoztatásának. Magyarországon van olyan terület, amelyen a szubszidiaritás elve nem érvényesül!
Zupkó Gábor képviseletvezető úr az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének a vezetője írta a Reális Zöldeknek: „Az uniós szubszidiaritás elve nem terjed ki sem a kormány energiapolitikájára, sem a nemzeti közszolgálati médiaszolgáltató műsorszerkesztési gyakorlatára. Zupkó Gábor képviselő vezető úr vélekedését, megerősítette Polt Péter legfőbb ügyész úr képviseletében
Dr. Miskolczi Barna úr
kabinetfőnök
Legfőbb Ügyészség
KABINET Főnöke
A kérdéskör tisztázása céljából fontos az Önök válasza. A reális zöldek szeretnék a a kérdéskört idehaza tisztázni, hogy ne keljen az ügyben Brüsszelhez fordulniuk
Juhos László, reális zöldek elnöke
Zupkó Gábor képviselő vezető úr válasza a Képviselő vezető úrnak küldött alábbi levelére érkezett:
Európai Bizottság
Zupkó Gábor úr
képviseletvezető
Európai Bizottság Magyarországi Képviselete
Tisztelt Képviseletvezető úr!
Magyarországon veszélyben a szubszidiaritás elve!
A szubszidiaritás elvének a sérülése állt elő az energiapolitika területén a negyedik Orbán kormány országlása idejére. A szubszidiaritás elve a mi hazánkban nem csak az energetika, hanem a közszolgálati médiaszolgáltató berkeiben is sérül!
Az Unió Alkotmányos Szerződésének elfogadása során a tagállamok erőteljesen állást foglaltak a szubszidiaritás elvének érvényesülése mellett.
Megegyezés történt, hogy a szubszidiaritás elvének ellenőrzése a nemzeti parlamentek hatáskörbe tartozik.
Egyetértés volt abban is, hogy az ellenőrzés politikai és nem szakmai döntést igényel.
Az egyeztetési eljárásban a magyar érdekek érvényesülésének meghatározó elme a visszacsatolás, ami a Kormány feladata.
A negyedik Orbán kormány gépezetében a kormányzat energiapolitikájának a gondozására mandátumot kapott:
Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter,
Süli János a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter
Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter,
Bártfai-Mager Andrea a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
Az Európai Bizottság szerint a magyar Országgyűlésnek lehetősége volna az Unió előtt álló energiapolitikai kérdésekről akár félévente is, politikai vitát lefolytatnia.
Ilyen vitára az Országgyűlés nem szánta rámagát. Sőt a Gazdasági bizottság keretében az Energetikai albizottság megszűnt.
Az EU tagországok köztük a magyar Kormányra nézve is, kötelező - 2018. december 31- ig esedékes -, brüsszeli Bizottságnak megküldeni Magyarország energiagazdálkodásának szakmai elvárások szerinti stratégiáját, amelyhez a Kormánynak kötelessége az Országgyűlés politikadöntését megkérni.
A házi feladat, a szakmai elvárások csokorba foglalása Kaderják Péter államtitkár feladata.
Kaderják Péter a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetői székéből került a Kormány gépezetébe. A reális zöldek szerint a rendszerváltás után Kaderják vezető szerepet játszott a magyarországi energiapiac liberalizációjában.
Dr. Palkovics László miniszterjelölt mondta a Gazdasági bizottság előtti meghallgatásán:
"Az energiaügyekért és a klímapolitikáért felelős államtitkárnak pedig Kaderják Pétert kértem föl, szerintem őt az ittlévők egy része biztosan ismeri (!), ő Magyarország, azt gondolom, egyik legkiválóbb energiapolitikusa. (!?) Ő két dolgot fog irányítani, az egyik az energiaügy, a másik pedig a klímapolitika
Múlt idézés:
Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője szerint"Hozzáragasztjuk magunkat az orosz energiához, pedig ennek nem kéne így lennie.
Európában a jelenlegi alacsony áramárakat nagy részben a túlkapacitás okozza
a megújulók térnyerése jó eséllyel folytatódhat
a legnagyobb növekedési potenciál a napenergiában lesz,
további rezsicsökkentésre nincs tér,
a paksi bővítés tervezett megvalósítása pedig fontos kérdéseket vet fel.
Kaderják szerint az Oroszországtól való energiafüggőségünk korábban nagyon jelentős volt, most is nagyon jelentős, és a kormánynak köszönhetően várhatóan a jövőben is jelentős marad, holott ennek nem feltétlenül kellene így lennie.
Az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 19-én fogadta el az Egységes szabályozás a belső (Európai Unió) villamosenergia piac számára irányelvet. (96/92/EC)
A villany piaci termékké vált, lehetővé vált hazánkból a villamos energiatermelés és elosztás területéről a pénzek kiszivattyúzására.
A Horn kormány, 1994 végén országgyűlési felhatalmazás nélkül - politikai döntést hozott - magyar állami tulajdonból más államok tulajdonába adta a villamos energia szektort azzal a kitétellel, hogy 8%-os profitot vihetnek ki az országból az egyes társaságok.
A 8% extra profit az első Orbán kormány országlása idején már egyes társaságoknál elérte a 20%-ot.
Az első Orbán kormány országlása idején - az ENERGIAHIVATAL elnöke Kaderják Péter.
2002-es választásokat követően jöttek a szoci kormányok.
A szocik országlásának az éveiben volt olyan multi, amely az üzleti eredményének 30%-át osztalék formájában kivitte az országból. Ha nem szégyenkezett volna, eredményének akár 60-át is osztalék formájában kivihette volna az országból. A cselekedete még csak nem is lett volna törvénytelen. A számviteli törvényt elfogadását a Magyar Országgyűlés a multik szájíze szerint tette meg.
A reális zöldek szerint a közműszolgáltatások területén, leginkább az áramszolgáltatók területén a legrövidebb időn belül vissza kell állítani az eredeti állapotot!
Nem államosítást javasolnak a reális zöldek!
A Horn kormány ugyanis nem privatizációt hajtott végre az energia szektorban.
Magyar állami tulajdonból más államok tulajdonába kerültek az energiaszolgáltatók, az áramszolgáltatók.
Vizsgálat tárgyává kell tenni a Horn kormány idején országgyűlési felhatalmazás nélkül milyen áron kerültek az áramszolgáltatók magyar állam tulajdonából más államok tulajdonába. E vizsgálat határozza meg a vételárat.
A reális zöldek azt feltételezik, hogy Kaderják Péternek az energetikai kormányzatba való beemelésével a negyedik Orbán kormány ugyan azt a hibát fogja elkövetni, mint a Horn kormány elkövetett. Nem szakmai, hanem politikai alapon hoz döntést a hogyan tovább a magyar energiapolitika kérdéskörében.
Ezzel bizony súlyosan sérül a szubszidiaritás elve.
A reális zöldek javasolják, hogy a negyedik Orbán kormány az energetika szakmai tényeiről adjon tájékoztatást az Országgyűlésnek, a Kormány vegye tudomásul, hogy a politikai döntés a Törvényhozó feladata.
Az energetikai szakmai kérdések előimádkozása energetikához értőt és nem közgazdászt igényel.
„a 90-es évek közepén az egész magyar közgazdász társadalom azon élcelődött, hogy milyen buták a többiek, kuponos privatizációt csinálnak.” (Én teszem hozzá az egész magyar közgazdász társadalom tagja Kaderják Péter is.)
„a nyugati privatizáció és a liberális, teljes
liberalizáció, Magyarországot nem egészen jól segítette”
„a rendszerváltás utáni magyar elitet vagy véleményformáló szereplőket nagyon komoly felelősség terheli abban, hogy Magyarország ma ott tart, ahol tart.”
(Forrás: Magyarország a változó világban, Éghajlat Könyvkiadó, 2015.)
Magyarország megújulásához arra van szükség, hogy hazánk életébe visszatérjen a szakértelem szerepe és tisztelete.
Az objektív és civilizált közvélemény tájékoztatás, a jövő generációk jólétének és becsületének érdekében az szükséges, hogy leleplezzük a hamiskártyásokat, akik működésükkel milliárdokban mérhető euró veszteséget okoztak az országnak.
Az Országgyűlés október hónapban politikai vitát tartott a 2017 – 2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050 - ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról.
A politikai vita Áder János köztársasági elnök megszólalásával kezdődött. Az Alaptörvény az Államelnök úrnak a T. Házban való megszólalását lehetővé teszi.
Az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
A reális zöldek szerint kivéve Áder János köztársasági elnök úrnak.
Indoklás
Magyarországon vannak olyanok, amelyeknek vízügyekben, a klímáról, energetikáról eltér a véleményük az Államelnök úr által kifejezett véleménytől, vannak olyanok, amelyeknek véleménye harmonizál az Államelnök úr véleményével.
Fontos annak értése, hogy a véleményhez a tényközléssel ellentétben nem kötelező mellékelni az igazságnak, bizonyítékát.
Áder János köztársasági elnök képviseli Magyarországot, azokat is, amelyek az Államelnök úr véleményét osztják, azokat is, amelyek nem osztják.
Célszerűbb lett volna, ha az Államelnök úr a véleményét magánvéleményként mondja el, mert Áder János államelnök úr véleményébe sajnálatos módon az energetika kérdéskörében a reális zöldek által megkérdőjelezett állítások is, bele kerültek.
Sőt a Kormány energetikai forgatókönyvével ellentétes állítások is.
Ezt természetesen a reális zöldek nem kifogásolják!
Azt már igen, hogy az Államelnök úr megszólását követően a Kormány képviseletében megszólaló miniszternek Palkovics László, miniszter úrnak a szakmai tények a T. Ház elé terjesztése lett volna a kötelessége és nem hosszúra nyúló előre megírt politikai színezetű tárca álláspont felolvasása.
A szubszidiaritás magyar nyelvű párját a nyelvőrök még nem találták ki.
A reális zöldeknek a szubszidiaritás szóról a véleményük.
A civil szervezet véleménye szerint a szubszidiaritás elve a „Kis ember, ha tűr, valóban miniatűr”szólás
mondás vélt igazságát cáfolja, hívja fel a figyelmét a demokráciában élőknek.
A reális zöldek bizonyosak abban, hogy hazánkban demokrácia van. Meg abban is, hogy Magyarország jogállam.
A jogállamban senkinek sincs joga a Törvényalkotó által megalkotott jogszabályok felülírására.
A reális zöldek „visszacsatolási” tevékenységük támogatása céljából, a 2011- ben elfogadott MÉDIA TÖRVÉNYEK betartásával, a törvényhozó által kifejezett akarat szerint 200 alkalommal kérték a közszolgálati médiaszolgáltatót műsorszolgáltatásában a reális zöldek álláspontjának megjelenítésére. kifejezésére.
Dobos Menyhért vezérigazgató válasza: Senkinek sincs joga a közszolgálati médiaszolgáltatót álláspontjának a megjelenítésére kérni.
Dobos Menyhért vezérigazgató szerint a reális zöldek véleménye a vitatott ügyekben nem releváns, a Vezérigazgató szerint a reális zöldek civil szervezete miniatűr polgárok gyülekezete.
A szubszidiaritás elve a mi hazánkban nem csak az energetika, hanem a közszolgálati médiaszolgáltató berkeiben is sérül.
Budapest, 2018-10-06
Tisztelettel: Juhos László,
Reális Zöldek elnöke, Paksi Energetikai Kerekasztal Szóvivője,
okleveles erősáramú villamos energia ipari technikus, okleveles hőerőgépész mérnök, okleveles energetikus szakmérnök, reaktor szakmérnök
Zupkó Gábor álláspontját megerősítette a Polt Péter legfőbb ügyész képviseletében a Legfőbb Főügyész úr Kabinetfőnöke.
Kérem tekintsék az észrevételt kifogás bejelentésnek.
Juhos László, reális zöldek elnöke
Polt Péter, legfőbb ügyész mondta az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága ülésén:
Az uniós ügyészséghez való csatlakozás nem ügyészségen múló döntés. Az én
legjobb tudomásom szerint, illetve olvastam többek között az erről szóló
dokumentumokat a magyar parlamentben, két olyan ok van, ami miatt Magyarország
nem csatlakozott. Az egyik alkotmányos ok: az Alaptörvényt az uniós ügyészség
szabályozása sértené. A másik pedig szubszidiaritásos ok, tehát az a helyet, amire
egyébként a tagállamok egy jelentős része sárgalapos figyelmeztetést adott korábban
a Bizottságnak, hogy nemzeti keretek között legalább olyan hatékonyan üldözhető az
Unió pénzügyi érdekeinek sérelmével kapcsolatos bűncselekmény, mint ilyen módon.
Az, hogy mennyire lesz sikeres az uniós ügyészség, a jövő titka. Egyébként erről van
személyes véleményem, de nem legfőbb ügyészként, hanem tudományos kutatóként
és egyetemi tanárként.
Levél a Legfőbb Ügyészség Kabinetfőnöknek
Dr. Miskolczi Barna úr
kabinetfőnök
Legfőbb Ügyészség
KABINET
Tisztelt Kabinetfőnök úr!
Mindenekelőtt a reális zöldek képviseletében biztosítom Kabinetfőnök urat, hogy a REÁLIS ZÖLDEK KLUB "Ne hagyjuk büntetlenül - 1 millió aláírás az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért" című akciót nem támogatja, az akciót nemzetellenesnek tartja a civil szervezet.
Gondosan elolvastam az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának
2018. december 4-én, kedden, sorra került üléséről készült jegyzőkönyvet.
Kérem Kabinetfőnök urat, hogy tájékoztassa Polt Péter főügyész urat, hogy az ügyészség 2017. évi tevékenységéről szóló beszámolóhoz szóbeli kiegészítése és a kérdésekre adott válaszával egyetértek.
Álláspontom szerint a szubszidiaritás elvének az érvényesülése általános, nem az egészre – a kormány energiapolitikájára, a nemzeti közszolgálati műsorszolgáltató műsorszolgáltatási gyakorlatára- való kiterjesztése nem lehetséges.
Az Unió Alkotmányos Szerződésének elfogadása során a tagállamok erőteljesen állást foglaltak a szubszidiaritás elvének érvényesülése mellett.
Megegyezés történt, hogy a szubszidiaritás elvének ellenőrzése a nemzeti parlamentek hatáskörbe tartozik.
(2004. évi LIII. törvény 9. §)
Az Országgyűlés mulasztása, hogy a fenti törvény 3. § (4) bekezdésében való lehetősekkel csak részben élt.
Példaként hozom a megújulók felhasználását az ország villamos energia ellátásához.
Idézek az Országgyűlés Törvényalkotási bizottság, 2016. december 8-án sorra került ülés jegyzőkönyvéből: (Elnök: Gulyás Gergely)
Nem növeljük a hazai szélerőmű kapacitást!
A REÁLIS ZÖLDEK sikeres lobbi tevékenysége: Nem növeljük a hazai szélerőmű kapacitást!
Országgyűlés Törvényalkotási bizottság 2016. december 8-án sorra került ülésének a jegyzőkönyvéből derül ki.
Áder János köztársasági elnök a szélkerekek növekmény teljesítményének a befagyasztásról az Országgyűlés által a villamos energia törvény módosítását megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.
Részlet a TAB jegyzőkönyvéből:
ELNÖK: Köszönöm. Még arról szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy Juhos László elnök úr, a Reális Zöldek elnöke fordult hozzám levélben, és jelezte a levelében, hogy egyetért az Országgyűlés által elfogadott törvénnyel, és amellett kívánna felszólalni, hogy változatlan formában fogadja el ezt az Országgyűlés. Viszont miután a házszabály ezt nem teszi lehetővé, ezért csak ismertetni tudom az elnök úr levelét, aki egyébként itt ül a bizottság ülésén is. Mindenesetre a Reális Zöldek elnökének ez a véleménye a törvénnyel kapcsolatosan.
Testüreg, szubszidiaritás elvének érvényesülése nélküli politizálással, elzárkózással lehet egy ország energia politizálását művelni, illetve egy darabig biztosan lehet, csak az ilyen fajta energetikai politizálást nem részvételi demokráciának hívják.
Az állampolgárok, civil szervezetek aktív részvétele nélkül nem lehet aktív energiapolitikát művelni!
A reális zöldek lobbi tevékenységének a lényege, nem más, mint a nemzeti érdekek előtérbe helyezése!
Ha nincs visszajelzésre lehetőségünk a politikusoknak és ebből bizonyos tanulságok levonására nem kerül sor, az nem demokrácia, hanem azt pseudo - diktatúrának hívják.
A műsorkészítés legfontosabb szempontja a pártatlanság.
A közszolgálati médiaszolgáltató műsorkészítésének a nemzet egészét kell szolgálnia.
Leginkább a TÖRVÉNYHOZÓ akaratát betartani!
Néhai Ruboszky György úrnak az Igazságügyi bizottság elnökének halála előtt tíz nappal elmondtam, hogy a demokratikus közvélemény tájékozatlan a nukleáris energia hazai felhasználását illetően.
Folytattam, ennek okát abban látom, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató, amely1996 éve óta létezik, nem teszi a törvényes dolgát. Kérdeztem az Elnök urat, hogy mit lehetne tenni Elnök úr a törvény betartása érdekében, mivel az összes törvényes lehetőséget a törvény betartásának az érdekében kimerítettem, az eredmény nulla.
Elmondtam az Elnök úrnak:
Felszólítottam a törvény betartására Dobos Menyhért urat a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt, vezérigazgatóját.
Kértem dr. Karas Mónikát, a Médiahatóság elnökét a Médiatanács kötelezze a közszolgálati médiaszolgáltatót a törvény betartására.
Karas Mónika válasza az volt, hogy a Médiatanácsnak nincs törvényes joga a műsor tartalmakba való beavatkozásra.
Bejelentettem a Közszolgálati Közalapítvány elnöknek Balogh László úrnak, a Duna Médiaszolgáltató nem teszi a törvényes dolgát, cselekvésre kértem Balogh urat.
Balogh úr válasza az volt, hogy a „Közszolgálati Közalapítvány hatásköre nem terjed ki a műsorkészítés tartalmi kérdésének a vizsgálatára.”
Balogh úr biztosított arról, hogy bejelentésemet/kérésemet továbbította Dobos Menyhért vezérigazgató úrnak.
Karas Mónika és Balogh István válasza egyaránt téves válasz!
Nem arra kértem a MÉDIATANÁCSOT és a KÖZSZOLGÁLATI KÖZALAPÍTVÁNYT, hogy avatkozzanak be a műsorok tartalmába, hanem arra, hogy szólítsák fel Dobos Menyhért vezérigazgató urat gondoskodjon a közszolgálati médiaszolgáltatók műsorkészítői tartsák be a törvényt.
Az Országgyűlés az atomenergia alkalmazásáról szóló törvényben felismerte, hogy az atomenergia békés célú alkalmazása az ipar, a mezőgazdaság, az egészségügy és a tudományos kutatások számos területén elősegíti az emberiség életfeltételeinek javítását. (1996.évi CXVI. törvény)
Az 1996. évi CXVI. törvény 4§ (11) bekezdése szerint:
„Az atomenergia alkalmazásával összefüggő alapvető, tudományos, technikai és egyéb ismereteket - a kockázatokra is kiterjedően - oktatni, valamint a közszolgálati hírközlés, a közművelődés útján az állampolgárokkal rendszeresen ismertetni kell.”
Az Országgyűlés által 1996-ban kötelezővé tett jogszabályi elvárás nem teljesül, sem az oktatás, sem a közszolgálati médiaszolgáltatás műsorszolgáltatása területén.
Az a polgártársunk, aki 1996-ban kezdte meg az iskolát, az ma 27 éves, aki a középiskolát, ő 35, aki felsőfokút, csaknem 40 éves.
Sajnos a negyven év alatti polgártársaink a közép- vagy a felsőfokú képzésben, de még alapismeretekben sem részesültek az atomenergia nemzetünk számára meghatározó felhasználásának a fontosságáról.
Az április 8-diaki választásokat az ellenzék Budapesten 2/3 arányban megnyerte.
Ha közszolgálati médiaszolgáltató tette volna dolgát a kormányoldalnak április 8-án 4/5 többsége lett volna.
Tisztelt Kabinetfőnök úr kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok és boldog újesztendőt.
Kérem, hogy tiszteljen meg azzal, hogy üzenetem beérkezését visszaigazolja.
Budapest, 2018. december 21.
Tisztelettel: Juhos László, elnök
|
|
Dátum: 2019. January 17. Thursday, 14:00 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
