| Az igazság nem tömegkategória kérdése |
|
 A demokráciában egy embernek, egy civil szervezetnek is lehet igaza.
Európai Bizottság
Zupkó Gábor úr
képviseletvezető
Európai Bizottság Magyarországi Képviselete
Tisztelt Képviseletvezető úr!
Magyarországon veszélyben a szubszidiaritás elve!
A szubszidiaritás elvének a sérülése állt elő az energiapolitika területén a negyedik Orbán kormány országlása idejére. A szubszidiaritás elve a mi hazánkban nem csak az energetika, hanem a közszolgálati médiaszolgáltató berkeiben is sérül!
Az Unió Alkotmányos Szerződésének elfogadása során a tagállamok erőteljesen állást foglaltak a szubszidiaritás elvének érvényesülése mellett.
Megegyezés történt, hogy a szubszidiaritás elvének ellenőrzése a nemzeti parlamentek hatáskörbe tartozik.
Egyetértés volt abban is, hogy az ellenőrzés politikai és nem szakmai döntést igényel.
Az egyeztetési eljárásban a magyar érdekek érvényesülésének meghatározó elme a visszacsatolás, ami a Kormány feladata.
A negyedik Orbán kormány gépezetében a kormányzat energiapolitikájának a gondozására mandátumot kapott:
Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter,
Süli János a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter
Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter,
Bártfai-Mager Andrea a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
Az Európai Bizottság szerint a magyar Országgyűlésnek lehetősége volna az Unió előtt álló energiapolitikai kérdésekről akár félévente is, politikai vitát lefolytatnia.
Ilyen vitára az Országgyűlés nem szánta rámagát. Sőt a Gazdasági bizottság keretében az Energetikai albizottság megszűnt.
Az EU tagországok köztük a magyar Kormányra nézve is, kötelező - 2018. december 31- ig esedékes -, brüsszeli Bizottságnak megküldeni Magyarország energiagazdálkodásának szakmai elvárások szerinti stratégiáját, amelyhez a Kormánynak kötelessége az Országgyűlés politikadöntését megkérni.
A házi feladat, a szakmai elvárások csokorba foglalása Kaderják Péter államtitkár feladata.
Kaderják Péter a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetői székéből került a Kormány gépezetébe. A reális zöldek szerint a rendszerváltás után Kaderják vezető szerepet játszott a magyarországi energiapiac liberalizációjában.
Dr. Palkovics László miniszterjelölt mondta a Gazdasági bizottság előtti meghallgatásán:
"Az energiaügyekért és a klímapolitikáért felelős államtitkárnak pedig Kaderják Pétert kértem föl, szerintem őt az ittlévők egy része biztosan ismeri (!), ő Magyarország, azt gondolom, egyik legkiválóbb energiapolitikusa. (!?) Ő két dolgot fog irányítani, az egyik az energiaügy, a másik pedig a klímapolitika
Múlt idézés:
Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője szerint"Hozzáragasztjuk magunkat az orosz energiához, pedig ennek nem kéne így lennie.
Európában a jelenlegi alacsony áramárakat nagy részben a túlkapacitás okozza
a megújulók térnyerése jó eséllyel folytatódhat
a legnagyobb növekedési potenciál a napenergiában lesz,
további rezsicsökkentésre nincs tér,
a paksi bővítés tervezett megvalósítása pedig fontos kérdéseket vet fel.
Kaderják szerint az Oroszországtól való energiafüggőségünk korábban nagyon jelentős volt, most is nagyon jelentős, és a kormánynak köszönhetően várhatóan a jövőben is jelentős marad, holott ennek nem feltétlenül kellene így lennie.
Az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 19-én fogadta el az Egységes szabályozás a belső (Európai Unió) villamosenergia piac számára irányelvet. (96/92/EC)
A villany piaci termékké vált, lehetővé vált hazánkból a villamos energiatermelés és elosztás területéről a pénzek kiszivattyúzására.
A Horn kormány, 1994 végén országgyűlési felhatalmazás nélkül - politikai döntést hozott - magyar állami tulajdonból más államok tulajdonába adta a villamos energia szektort azzal a kitétellel, hogy 8%-os profitot vihetnek ki az országból az egyes társaságok.
A 8% extra profit az első Orbán kormány országlása idején már egyes társaságoknál elérte a 20%-ot.
Az első Orbán kormány országlása idején - az ENERGIAHIVATAL elnöke Kaderják Péter.
2002-es választásokat követően jöttek a szoci kormányok.
A szocik országlásának az éveiben volt olyan multi, amely az üzleti eredményének 30%-át osztalék formájában kivitte az országból. Ha nem szégyenkezett volna, eredményének akár 60-át is osztalék formájában kivihette volna az országból. A cselekedete még csak nem is lett volna törvénytelen. A számviteli törvényt elfogadását a Magyar Országgyűlés a multik szájíze szerint tette meg.
A reális zöldek szerint a közműszolgáltatások területén, leginkább az áramszolgáltatók területén a legrövidebb időn belül vissza kell állítani az eredeti állapotot!
Nem államosítást javasolnak a reális zöldek!
A Horn kormány ugyanis nem privatizációt hajtott végre az energia szektorban.
Magyar állami tulajdonból más államok tulajdonába kerültek az energiaszolgáltatók, az áramszolgáltatók.
Vizsgálat tárgyává kell tenni a Horn kormány idején országgyűlési felhatalmazás nélkül milyen áron kerültek az áramszolgáltatók magyar állam tulajdonából más államok tulajdonába. E vizsgálat határozza meg a vételárat.
A reális zöldek azt feltételezik, hogy Kaderják Péternek az energetikai kormányzatba való beemelésével a negyedik Orbán kormány ugyan azt a hibát fogja elkövetni, mint a Horn kormány elkövetett. Nem szakmai, hanem politikai alapon hoz döntést a hogyan tovább a magyar energiapolitika kérdéskörében.
Ezzel bizony súlyosan sérül a szubszidiaritás elve.
A reális zöldek javasolják, hogy a negyedik Orbán kormány az energetika szakmai tényeiről adjon tájékoztatást az Országgyűlésnek, a Kormány vegye tudomásul, hogy a politikai döntés a Törvényhozó feladata.
Az energetikai szakmai kérdések előimádkozása energetikához értőt és nem közgazdászt igényel.
„a 90-es évek közepén az egész magyar közgazdász társadalom azon élcelődött, hogy milyen buták a többiek, kuponos privatizációt csinálnak.” (Én teszem hozzá az egész magyar közgazdász társadalom tagja Kaderják Péter is.)
„a nyugati privatizáció és a liberális, teljes
liberalizáció, Magyarországot nem egészen jól segítette”
„a rendszerváltás utáni magyar elitet vagy véleményformáló szereplőket nagyon komoly felelősség terheli abban, hogy Magyarország ma ott tart, ahol tart.”
(Forrás: Magyarország a változó világban, Éghajlat Könyvkiadó, 2015.)
Magyarország megújulásához arra van szükség, hogy hazánk életébe visszatérjen a szakértelem szerepe és tisztelete.
Az objektív és civilizált közvélemény tájékoztatás, a jövő generációk jólétének és becsületének érdekében az szükséges, hogy leleplezzük a hamiskártyásokat, akik működésükkel milliárdokban mérhető euró veszteséget okoztak az országnak.
Az Országgyűlés október hónapban politikai vitát tartott a 2017 – 2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050 - ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról.
A politikai vita Áder János köztársasági elnök megszólalásával kezdődött. Az Alaptörvény az Államelnök úrnak a T. Házban való megszólalását lehetővé teszi.
Az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
A reális zöldek szerint kivéve Áder János köztársasági elnök úrnak.
Indoklás
Magyarországon vannak olyanok, amelyeknek vízügyekben, a klímáról, energetikáról eltér a véleményük az Államelnök úr által kifejezett véleménytől, vannak olyanok, amelyeknek véleménye harmonizál az Államelnök úr véleményével.
Fontos annak értése, hogy a véleményhez a tényközléssel ellentétben nem kötelező mellékelni az igazságnak, bizonyítékát.
Áder János köztársasági elnök képviseli Magyarországot, azokat is, amelyek az Államelnök úr véleményét osztják, azokat is, amelyek nem osztják.
Célszerűbb lett volna, ha az Államelnök úr a véleményét magánvéleményként mondja el, mert Áder János államelnök úr véleményébe sajnálatos módon az energetika kérdéskörében a reális zöldek által megkérdőjelezett állítások is, bele kerültek.
Sőt a Kormány energetikai forgatókönyvével ellentétes állítások is.
Ezt természetesen a reális zöldek nem kifogásolják!
Azt már igen, hogy az Államelnök úr megszólását követően a Kormány képviseletében megszólaló miniszternek Palkovics László, miniszter úrnak a szakmai tények a T. Ház elé terjesztése lett volna a kötelessége és nem hosszúra nyúló előre megírt politikai színezetű tárca álláspont felolvasása.
A szubszidiaritás magyar nyelvű párját a nyelvőrök még nem találták ki.
A reális zöldeknek a szubszidiaritás szóról a véleményük.
A civil szervezet véleménye szerint a szubszidiaritás elve a „Kis ember, ha tűr, valóban miniatűr”szólás
mondás vélt igazságát cáfolja, hívja fel a figyelmét a demokráciában élőknek.
A reális zöldek bizonyosak abban, hogy hazánkban demokrácia van. Meg abban is, hogy Magyarország jogállam.
A jogállamban senkinek sincs joga a Törvényalkotó által megalkotott jogszabályok felülírására.
A reális zöldek „visszacsatolási” tevékenységük támogatása céljából, a 2011- ben elfogadott MÉDIA TÖRVÉNYEK betartásával, a törvényhozó által kifejezett akarat szerint 200 alkalommal kérték a közszolgálati médiaszolgáltatót műsorszolgáltatásában a reális zöldek álláspontjának megjelenítésére. kifejezésére.
Dobos Menyhért vezérigazgató válasza: Senkinek sincs joga a közszolgálati médiaszolgáltatót álláspontjának a megjelenítésére kérni.
Dobos Menyhért vezérigazgató szerint a reális zöldek véleménye a vitatott ügyekben nem releváns, a Vezérigazgató szerint a reális zöldek civil szervezete miniatűr polgárok gyülekezete.
A szubszidiaritás elve a mi hazánkban nem csak az energetika, hanem a közszolgálati médiaszolgáltató berkeiben is sérül.
Budapest, 2018-10-06
Tisztelettel: Juhos László,
Reális Zöldek elnöke, Paksi Energetikai Kerekasztal Szóvivője,
okleveles erősáramú villamos energia ipari technikus, okleveles hőerőgépész mérnök, okleveles energetikus szakmérnök, reaktor szakmérnök
|
|
Dátum: 2018. October 06. Saturday, 19:30 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
