| Megtört a Duna sérthetetlenségének politikai elve! |
|
 
A reális zöldek örvendenek, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr felismerte a Kárpát medencében élő népek együttműködésének a meghatározó voltát.
Annak a kapcsolatrendszernek a fontosságát, amelyet a Duna Mozgalmak, Duna Charta rontott meg.
Pozsgay Imre, államminiszter egyet értett a Bős-nagymari Vízlépcső megépítésével.
Kövér László, 1988-ban Pozsgay Imréről:
„Ki mellét kidüllesztve, fejét felszegve büszkén vállalja (akárcsak az ötvenes években) a nagy tettet, ki szemét várja, hogy leülhessen. A felfedezheted az igennel szavazók között a Politikai Bizottság tagját, az államminisztert:: Pozsgay Imrét is. Nem a KB ülésén a reformok mellett harcosan kiálló felszólalók között ne keresd – ott nem volt. Itt sem a párt – és kormányzati minőségben van jelen, hanem mint a magyar nép képviselője, s e minőségben egyetért a népszavazás szükségtelenségével, a BNV megépítésével.” (Forrás FIDESZ Hírek, 1988. október)
Mosonyi Emil, a Magyar Királyi Vízerő Hivatal vezetője 1942-ben jelölte ki a Nagymarosi duzzasztás helyét. Magyarország kormányzója ekkor Horthy Miklós volt és miniszterelnöke Kállay Miklós. Ekkor Magyarországnak még nem diktáltak a szovjetek, tehát a tervezett nagymarosi vízlépcsőt sztálinista műnek nevezni ostobaság.
Az MSZP és az SZDSZ frakció hátba szúrta Nemcsók Jánost,
hogy a Nagymaros felépítésére felvett osztrák hitel maradék részét
3. 4 milliárd Schilling lenyúlható legyen.
Horn Gyula, a vízlépcső ügyében meg akart egyezni. Ez lehetetlenné tette volna a 3.4 milliárd Schilling ellopására összeáll bűnszövetkezet tolvajlását.
Horn Gyula miniszterelnök a FIDESZ képviselőket az Országház Vadásztermében hallgatta meg, a meghallgatás után Horn úgy nyilatkozott, hogy ezeket egy lavor víz mellé nem szabad engedni, nem hogy a Duna mellé.
Az 1998-as választások előtt a vízlépcső a FIDESZ kampány témái között szerepelt. A FIDESZ vízlépcső ellenes törekvését a Duna Charta támogatta.
A vízlépcső ellenességnek Orbán Viktor miniszterelnök úr napjainkban bekövetkezett vélekedésének a politikai megtöréséhez hozzá járultak az ellenzéki pártok, LMP, JOBBIK, MSZP.
Média szereplők: KISALFÖLD, Szabó Gábor újságíró „Huszonöt éve terelték el a Dunát” című cikkével, amelyben ismertette a Duna elterelése okozta károkat, és alapvetően a hazai környezetvédőket ostorozta a Duna eltereléséért.
Név szerint is megemlítjük Sallai R. Benedek volt LMP képviselőt.
A DUNA ügyének DUNA CHARTA elvárásai szerinti kormányzati kezelése döntően a hazai mezőgazdaság hátrányára van. .
Juhos László areális zöldek elnöke tíz éve mondta a mezőgazdaságról:
http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=5299
Antall József miniszterelnök negyedszázada felismerte a Duna menti népek együttműködésének meghatározó voltát.
Az MDF kormány által 1992-ben kiadott FÉLUTON című, a kormány első két évét értékelő anyagban a következő áll:
„A Duna-menti népek közötti szoros együttműködés szükségét a magyar politika nagyjai a történelem során ismételten felvetették. Magyarország földrajzi fekvése miatt is központi szerepet játszhat a Duna-térség országai, népei közötti együttműködés – eddigiekben részben szándékosan figyelmen kívül hagyott, részben az európai kettéosztottság miatt korábban meg nem valósított – előmozdításban. Budapest, jelenleg is székhelye a Duna Bizottságnak, mely 1992. áprilisában tartotta legutóbbi 50. ülésszakát. Ennek napirendjén a Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlásának a Duna –menti együttműködésre való kihatásai, az utódköztársaságok tagsági helyzete, valamint a tagságot eddig nem kapott Németország bekapcsolódása szerepelt. A Duna – mint fontos európai összekötő kapocs jelentősége – tovább növekszik a Duna –Majna –Rajna csatorna 1992. szeptemberre várható megnyitása révén. Magyarország alapvető érdeke, hogy aktív és kezdeményező szerepet játsszék a dunai együttműködés további szervezésében és fejlesztésében.”
Gyöngyösi János külügyminiszter több mint hetven évvel korábban szintén a mezőgazdaságunk védelméről ír:
„A Duna mentén élők kis népek boldogulásának legelső feltétele, hogy az új rendezés alapján megvalósulhasson azoknak szoros együttműködése. Tudvalevő, hogy ezen a területen fekvő államok – itt nem részletezendő, de a magyar kormány által tüzetes vizsgálat tárgyává tett okoknál fogva – magasabb költséggel folytatják a mezőgazdasági termelést, mint a világpiaci árakat kialakító nagy gabonatermelő országok. (…) Az Osztrák – Magyar Monarchia politikai okokból kétségtelenül elavult államalakulat volt, de az is bebizonyosodott, hogy Passautól, Póláig és Predealig terjedő határai folytán, tisztán gazdasági szempontból jobban tudta biztosítani állampolgárai összességének boldogulását, mint a területén keletkezett új államok. (…) Duna – melléki kis államok ne a gazdasági elzárkózás, hanem a legszorosabb gazdasági együttműködés politikáját folytassák.” (Forrás: Gyöngyösi János külügyminiszter levele G.M. Puskin budapesti szovjet követhez a magyar kormány békeelképzeléséről (Budapest, 1945.augusztus 14.))
Szlovákia hazánkat 2007-ben körözte le! Meddig tűri ezt a magyar kormány?
Minden forintra szükségünk van mondta Orbán Viktor miniszterelnök Pellegrini miniszterelnök társával közösen tartott sajtótájékoztatón.
Nekünk eddig több mint 4000 milliárd forint kárunk szármázott a vízlépcső projektből való kifarolásunk következtében.
Nincs ésszerű magyarázata annak, hogy a harmadik 2/3 után a kormány miért nem lép a vízlépcsőpert követő magyar – szlovák jogvita lerendezése céljából.
A Sprinter Kiadó Csoport által „Megújuló Energiák” című könyv (2007) szerzői Láng István akadémikus társaságában: Juhász Árpád, Blaskovics Gyula, Mika János, Szépszó Gabriella, Horányi András, Dobi Ildikó, Nagy Zoltán.
Idézünk a könyv Vízenergia című fejezetéből:„Hamarább hozhat változást a ráébredés arra, hogy országunk visszaesésének, gazdasági elmaradottságunk fokozódásának, a lakosság elszegényedésének egyik oka vízenergiakincsünk kihasználatlanul hagyása. E tétel bizonyítására nem szükséges messzire menni, csak szomszédaink közelmúltbeli ténykedésének következményeire kell rámutatni.
A 15 éve működő bősi vízerőművel Szlovákia kereken 34 milliárd kWh villamos energiát, Ausztria - a Nagymarosra szánt vízturbinákat befogadó- freudanaui vízerőművének 10 éves működtetése alatt 10.4 milliárd kWh villamos energiát termelt, a hozzájuk „lábon” érkezett ingyenes vízenergiából. 23 Ft/kWh mai átlagárral számolva az így nyert értékek: 782 milliárd, illetve 239 milliárd forint. Ami ott nyerség, nálunk veszteség…”
A Dráván és a Murán - EU támogatással - tervezett vízlépcsők ellen a radikális, civilnek álcázott, külföldről és belföldről, államilag is támogatott "ál-környezetvédő" NGO-k (nem kormányzati szervezetek)! Meddig tűri ezt a magyar kormány?
Az eddigi tények, kommentárokkal itt találhatók:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=1736 | Közreadva: 2018.02.14. | A horvátok megint elővették a Dráva vízerőmű projektet. + mellékletek (térképek, képek, hírek, stb.) (zip formátumban, tömörítve, ki kell csomagolni!)
Péteri László
http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=1737 | Közreadva: 2018.02.14. | Háttéranyagok, dokumentumok a Duna Szigetközt, ill. a Drávát és a Murát érintően, a tervezett, EU támogatással építendő, szlovén és horvát vízlépcsőkkel kapcsolatban. + mellékletek (zip formátumban, tömörítve, ki kell csomagolni!)
Péteri László
|
|
Dátum: 2018. August 11. Saturday, 11:03 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
