| Reális Zöldek Klub az ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ fordult, a kúthasználók védelme ... |
|
 Reális Zöldek Klub az ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ fordult, a kúthasználók védelme céljából!
Dr. Sulyok Tamás elnök úr részére
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
1015 Budapest, Donáti utca 35/45
Tárgy: INDÍTVÁNY
Indítványozó: Reális Zöldek Klub
Indítványozó címe: 1026 Budapest, Endrődi Sándor u. 26.
Posta címe: 1279 Budapest, Pf.:74
Az indítványozó személyes képviselője: Juhos László, elnök
Elérhetősége: 06-20-414-24-94
Az alkotmánybírósági eljárásra alapul szolgáló ok:
Az Alkotmánybíróság vizsgálja meg Duna- Tisza közi homokhátság természeti tőkéjének vízpótlással való megőrzését, az Országgyűlés által elfogadott 105/1995. (XI. 1.) OGY határozatot teljesülésével. összevetve.
Az Alkotmánybíróság vizsgálja meg 105/1995.(XI. 1.) OGY határozatnak teljesülését az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének, a P) cikk (1) bekezdésének, valamint a XXI. cikk (1) bekezdésének sérelmére vonatkozóan.
INDOKLÁS
Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerint „Magyarország
független demokratikus állam.”
A Duna – Tisza közét az ENSZ félsivataggá nyilvánította, mert a talajvíz ebben a térségben mélyre süllyedt, hogy az már itteni élővilágot veszélyezteti.
P) cikk (1) bekezdése szerint „A természeti erőforrások különösen a termőföld az erdők és a vízkészlet, a biológiai
sokféleség, különösen a honos növény – és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelyeknek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”
Az országgyűlési határozat elfogadása óta a homokhátság területére a Jó Isten által területre küldött esőfelhőkön túlmenően egy vödör vizet az egymást váltó kormányok nem vittek.
A térség vízpótlása már több mint hetven éve napirenden volt.
1947-ben javasolta a Köztársasági Elnök.
Tildy Zoltán, köztársasági elnök ajánlása:
„Nagyra hivatott ez a nemzedék, mert nemcsak egy romba döntött országot kell újjáépítenie, hanem századok elsikkadt ország építő terveit is megvalósíthatja, ha minden erejét összefogva, hozzá tud nőni hatalmas feladataihoz. Az elmúlt száz év nagyszerű tervei közül is messze kimagaslik Széchenyi gyönyörű álma: a Duna – Tisza csatorna megépítésének a terve. Legyen ennek megvalósítása az egész nemzet ügye. Nagy korszakok így térnek vissza nagy alkotásokban.”
A Duna- Tisza csatorna tervezését és építését éppen úgy szorgalmazta az osztrák császári ház, mint Kossuth Lajos.
Széchenyi a csatornáról a következő módon nyilatkozott:
„Keblemet pedig semmi sem tágítaná annyira, mintha mindazon jó magyar Képek, melyek Duna-Tisza-közt láthatók, egy új életet árasztó, derék vízcsatorna mellett legnagyobb kéjjel éldelhetnék százszorta javított vidékük minden előnyét. És akkor, ha majd Tokajbul is Marosújvárról is láthatnék érkezni Pestre hajót és Szolnokra és Szegedre hajón indulnánk, kies kertek és csinos házak közt vinne át az út, hol a magyarságnak van legeredetibb bölcsője, mely azonban ma jobbandán homokban és sárban fekszik: akkor bíz egy kicsivel megint könnyülve rajtam az agyag súlya.”
XXI. cikk (1) bekezdése szerint „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.”
A víz, ezen belül az ivóvíz az emberi élet alapja, állítja Áder János köztársasági elnök úr. Helyesen állapítja meg az Államelnök úr, hogy a víz Alaptörvény védelme alatt álló természeti kincs, szükséges kellék az Alaptörvényben biztosított egészséges környezethez való alapjog érvényesüléséhez.
A reális zöldek teszik hozzá az Államelnök úr megállapításához, a környezethez való alapjog érvényesüléséhez a legkevesebb oldott anyagot, főképpen csak gázokat tartalmazó esővizet célszerű használni. Eső vízzel való öntözéssel „zöldíthető” legjobban a környezet, biztosítható az Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdésében az egészséges környezethez való alapjog érvényesülése.
Aki tehát esővízzel öntöz (a gémeskutakból kivödrözött víz, esővíz!), az tesz annak érdekében, hogy minden csepp esővizet meg kell őrizni, fel kell használni.
Szembe került egymással a kormányoldal és az ellenzék az esővíz felhasználásában!
Áder János köztársasági elnök úr az Alkotmánybírósághoz fordult. Államelnök úr indítványában hivatkozik tizenegy szakmai szervezetre, köztük a WWF Magyarország Alapítványra, amely mostanság a Dráva folyó ügyében akciózik.
A hazánkba beépült nemzetközi szervezet a WWF szakmai látásmódja meglehetősen szelektív. Nem veszi észre, hogy Drávatamásiban ötven méterre a Drávától, a Duna-Dráva Nemzeti Park vendégházának az udvarán lévő kútban nincs víz.
A hazai vízmérlegben a csapadékból a talajba beszivárgó és onnan elpárolgó, a növényzetet fenntartó vízmennyiség nem szerepel, holott a készletgazdálkodás számára fontos lenne.
A kormányoldal úgy gondolja, hogy vízi létesítmény építéséhez/kútfúráshoz és üzemeltetéséhez ne kelljen külön hatósági engedélyt kérni, ne legyen szükség sem engedélyezési, sem bejelentési eljárás lefolytatása.
Dr. Pintér Sándor miniszter úr nevével fémjelzett indítvány kizárólag a házi vízellátásra, kerti öntözésre és háziállatok itatására szolgáló fúrt kutak engedélyezéséről, engedély alóli felmentéséről és esetleges illetékek, már eddig befizetett összegek visszafizetéséről rendelkezik, a falvakban, a tanyákon élő embereket, gazdákat régóta érintő ügy végére kíván pontot tenni. A Kormány szeretné, hogy a vidéken élő emberek műveljék a kertjüket, mert a háztáji kiskertekben termesztett élelmiszerek nagy értékük mellett egészséges alapanyagai saját háztartásuknak is.
Az ellenzék szerint ivóvízbázisunk van veszélyben, ha vízkivétel a Kormány akarata szerint történne. A Kormány akarata Alaptörvénybe foglalt joggal ütközik, egészséges ivóvízhez jutás Alaptörvénybe foglalt alapjog. Az ellenzék érvelése hasonlatos a T. Házban 1992-ben kifejezett kormányoldali érveléshez. Négymillió magyar állampolgár ivóvíz készlete veszélyben!
Hangzott el 1992-ben a Magyar Országgyűlésben, ha bősi vízlépcső üzembe helyezésére sor kerülne.
Bős, negyed százada üzemel a magyar polgárok ivó víz ellátása rendben. Szigetköz alatti vízkészlet pótlása a határszelvényen történik, 1992-ben a képviselők elengedték a fülük mellett. Sőt megakadályozták a tiszta szakmai látást a felszín alatti vizek kérdéskörében! Magyarország 1992-1995 között lemondott 2. 4 millió ECU kutatási programban való részvételről!
Az Európai Közösségek a PHARE –program keretében, amely a Közép és Kelet Európai országok megsegítésére irányult 2.4 millió ECU ajánlottak fel a Duna síkság felszín alatti vizek modellje kutatási programra. Az Antall kormány a dumakörös zöldek nyomására lemondta a részvételünket a programban.
Kétségtelen a Duna-Tisza között az Alföldön gondot okozhat a nem ellenőrzött vízkivétel.
Ha a jövő nemzedékekért felelős ombudsman helyettes, dr. Bándi Gyula, Áder János köztársasági elnök úr, tizenegy szakmai civil szervezet, felszólította volna az egymást váltó kormányokat, vagy a mostani ellenzék, 2010 után az Orbán kormányt a Duna- Tisza közi homokhátság természeti tőkéjének vízpótlással való megőrzésére az Országgyűlés által elfogadott 105/1995. (XI. 1.) OGY határozatot teljesítésére a Homokhátságon megállt volna az sivatagosodás. Akár engedély nélkül is lehetne gémeskutakat létesíteni, az alföldi tanyákon. A Dráva mentén már mérni sem kell a kútból kivett vizet, nincs a kutakban víz!
Annak ellenére nincs, hogy az ŐSDRÁVA program keretében jövőre elfogy a programra szánt 20 milliárd forintból az utolsó egy milliárd forint.
Dr. Áder János úr
köztársasági elnök
Tisztelt Köztársasági Elnök úr!
A reális zöldek civil szervezet képviseletében kérem Államelnök urat, hogy vonja vissza Dr. Sulyok Tamás, Alkotmánybíróság elnökének küldött, a Hivatalnál KEH/03347-2/2018. számon jegyzett levelét.
Javaslom Államelnök úrnak, éljen alkotmányos jogával az Országgyűlés által, 2018.június 20-ai ülésnapján elfogadott T/384. számú vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek a vízkivétellel összefüggő módosításáról szóló törvényt, küldje vissza megfontolásra az Országgyűlésnek.
Államelnök úrnak a reális zöldek javaslata szerinti eljárása, hozzájárulna Államelnök úr által is, szorgalmazott, a hazai vízügyi politikának az évszázados hagyományokhoz való visszatéréséhez.
Államelnök úr eljárása hozzájárulna Kárpát medence felépítéséhez is.
Kárpát medence felépítésének része kell, hogy legyen a szomszédokkal a vízügyekben történő megegyezés.
Államelnök úr kedves figyelmébe ajánlom a Magyar Külügyi Társaság kiadásában 1928-ban az „Igazságot Magyarországnak” című könyvben „Vízerőkről és vízügyekről szóló fejezetet, Földes Béla, írta. Földes a „Vízerőkről és vízügyekről” a következő módon ír:
„Magyarország elvesztvén vízerőtermelő hegyeit és vízfolyásait, a jövő, de már a jelen gazdaságában oly fontos vízerőtől jóformán teljesen megfosztatott a trianoni parancs által; 1.7 millió HP-ből maradt összesen 174 000! Hogy ez mit jelent, ezt csak akkor ismerjük fel, ha szem előtt tartjuk a villamos gazdálkodás rohamos haladását az egész világon.”
A magyar nemzetnek több évszázados fejlődési lehetősége szűnt meg a rendszerváltást követően a hazai vízügy szétverésével.
Trianonban a magyar békedelegáció a Duna- Tisza medencében folyó vízgazdálkodásról, annak európai érdek szerint alakulásával érvelt. 1994-ben a Magyar Hidrológia Társaság Kecskeméten sorra került kerekasztal vitán hasonlók hangzottak el, mint Trianonban.
Tisztelt Köztársasági Elnök úr, egy biztos a harmadik 2/3 a vidéknek köszönhető! Köztük a kúthasználóknak, kutat fúrni szándékozóknak.
Államelnök úrnak az Alkotmánybírósághoz küldött indítványa, hosszú időre befagyasztja az esővizet használók életkörülményének a javulását, vízügyi politikánknak a Kárpát medence népeinek a szolgálatába való állását.
A T/384 számú indítványt a reális zöldek véleménye szerint a többségi jogalkotó nem önkénnyel fogadta el, hanem egy véges ideig fenntartható hasznos kormányzati javaslatra mondott igent.
Budapest, 2018. augusztus 4.
Tisztelettel: Juhos László, reális zöldek elnöke
Co: Dr. Kövér László, házelnök
Dr. Pintér Sándor, miniszter
Dr. Nagy István, miniszter
Budapest, 2018. augusztus 6.
Tisztelettel: Juhos László, elnök
|
|
Dátum: 2018. August 06. Monday, 14:06 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
