| Humor műfajába sorolják a reális zöldek az MTA kutatási tevékenységét |
|
 Sikeres volt a reális zöldek akciója a Magyar Tudományos Akadémiával szemben!
A humor műfajába sorolják a reális zöldek azt a kutatási tevékenységet, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia intézetei hazai vízügyekben a rendszerváltás óta folytatnak.
Álláspontunknak tavaly a szeptember 25-én az Akadémia épülete előtt nyilvánosságot adtunk.
Akciónk sikeres volt az alábbi összeállítást a MTA honlapjáról vettük át:
„09.05.05.
Hidrobiológiai Kutatóközpont és Tiszakutató Intézet létrehozásának előkészítésére kapott felhatalmazást a közgyűléstől az MTA elnöke.
Az elmúlt évek nemzetközi kutatási prioritásai között kiemelt szerepet kaptak a környezettel, a vízzel és a hidrobiológiával kapcsolatos feladatok, melyeket – többek között – az Európai Unió a „Víz Keretirányelvek” című dokumentumában is rögzített. Az Akadémia jelenleg e területeken működő intézetei, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, az Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet valamint az intézet osztályaként működő Magyar Dunakutató Állomás mellett igény mutatkozott egy, a Tisza-kutatás köré szerveződő akadémiai kutatóhely létrehozására is. A meglévő, illetve tervezett kutatóhelyek szakmai és szervezeti működését, munkáját, közös stratégiáját egy Hidrobiológiai Kutatóközpont létrehozásával lehetne egységes keretbe szervezni.
Nemzetközi vonatkozások
Magyarországon a riói konferencia után, 1993-ban kormányhatározattal hozták létre a Fenntartható Fejlődés Bizottságot, a konferencián elfogadott programokból és egyezményekből adódó hazai feladatok meghatározására és a végrehajtás koordinálására. Az elmúlt évtizedben megjelentek a fenntartható fejlődés egyes elvei és eszközei a különböző ágazati tervekben is (Környezetvédelmi Törvény, Nemzeti Környezetvédelmi Programok stb.). E programokon belül minden esetben kiemelt szerepet kaptak a vízzel kapcsolatos teendők, ezek közé értve a kutatási feladatokat is. Az Európai Unió 2000. október 23-án fogadta el a „Víz Keretirányelvek” című közösségi dokumentumot, amelynek fő célja, hogy keretet adjon a szárazföldi felszíni vizek, az átmeneti vizek, a parti tengervizek és a felszín alatti vizek védelmének, amely:
• megakadályozza a vízi ökoszisztémák, és – tekintettel azok vízszükségletére – a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes területek további romlását, védi és javítja azok állapotát;
• elősegíti a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználatot;
• a vízi környezet fokozott védelmére és javítására irányul, többek között célzott intézkedések révén a veszélyes anyagok bevezetésének, kibocsátásának és veszteségeinek fokozatos csökkentésére, továbbá a különösen veszélyes anyagok bevezetéseinek, kibocsátásának és veszteségeinek megszüntetésére vagy fokozatos kivonására;
• biztosítja a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentését, és magakadályozza további szennyezésüket; és
• hozzájárul az árvizek és aszályok hatásainak mérsékléséhez.
Hazai körülmények
A Magyar Tudományos Akadémia érintett kutatóhelyei eddig is fontosnak tartották a környezetvédelem, a vízvédelem, a halbiológia és a vízszabályozás területein generálódó átfogó és aktuális feladataik eredményes megoldását, a hazai, illetve határainkon átnyúló hidrobiológiai kutatómunkák sikerességét.
Az Akadémia jelenleg e területeken működő intézetei, az Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet, valamint az intézet osztályaként működő Magyar Dunakutató Állomás és a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet mellett – tekintettel a Kárpát-medence egyedülálló, három fő vízgyűjtő területe köré szerveződő élőhely-rendszerére, valamint az elmúlt évek során tapasztalt ökológiai változások monitorozásának fontosságára – igény mutatkozott egy, a Tisza-kutatás köré szerveződő akadémiai kutatóhely létrehozására is. A Tisza-kutatással foglalkozó tudományos műhelyek ma regionális szinten, egymással laza kapcsolatban, de függetlenül végzik aktuális feladataikat. Időszerű tehát egy összehangolt, hatékonyan teljesítő, kiemelkedő képességű szakemberekkel, ehhez megfelelő vezetővel és jól felszerelt műszerparkkal rendelkező kutatóhely megteremtése. A kutatóhely legalább négy országra kiterjedő kapcsolatrendszerre épülő közös együttműködés színtere is lehet.
A fenti meglévő, illetve tervezett kutatóhelyek szakmai és szervezeti működését, munkáját, közös stratégiáját egy Hidrobiológiai Kutatóközpont létrehozásával lehetne egységes keretbe szervezni. A konzorcium az MTA szakmai tekintélyére és koordinációjára támaszkodva lehetőséget teremtene a szakterület erősen szükségessé vált fejlesztéséhez is. Az interdiszciplináris szemlélet és fejlett eszköztár, amely e központ keretein belül összehangoltan, gazdaságosan és hatékonyan megvalósítható, nélkülözhetetlen mind a hazai, mind a határon túli, illetve uniós közös szakmai célok eredményes teljesítése érdekében.” Forrás: MTA honlapja.
|
|
Dátum: 2018. June 27. Wednesday, 21:00 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
