| Dr. Petz Ernő: Dánia visszafordul |
|
 Dániában újragondolják az energiapolitikát. A 2015 közepén hatalomba került új jobboldali liberális kormány be kívánja fejezni az eddig folytatott klímapolitikát, és nem folytatja a megújuló energiaforrásokra szélsőségesen támaszkodó energiaellátást.
E honlapon az előző cikkben (2016. 06. 04. keltezéssel) egy ábrát közöltünk (12. ábra), amely a szél‐ és naperőművek kiépítettsége függvényében az európai országokban érvényes áramtarifákat ábrázolja. A középmezőnytől jelentősen eltávolodva Dániában és Németországban messze a legnagyobb a megújuló erőművek kiépítettsége, és messze a legmagasabbak az energia árak (30 €cent/kWh körül). Ezért itt jelentkeznek szükségszerűen az ebből fakadó problémák is.
A 2016. 05. 15. keltezésű írásunkban pedig, a Németországban viszonylag újnak tekinthető AfD (Alternative für Deutschland) pártprogramjának energiapolitikai programpontjait ismertettük. Megállapítható volt, hogy e program teljes mértékben klímaszkeptikus. Úgy értékeltük, hogy ez „az első politikai szintű rianás a klíma‐ és energiapolitika monolit szerkezetűnek hitt jégpáncélján”. Az AfD figyelemre méltó eredményeket ért el a legutóbbi tartományi választásokon.
Számos cikkben elemeztük és bíráltuk Németország és az EU közös klíma‐ és energiapolitikáját, azt energetikai szempontból zsákutcának, vakvágányra kerültnek ítéltük. A 2016. 06. 04. keltezésű cikkben azt írtuk, hogy „Németországnak minél előbb vissza kell fordulnia.” S most, íme, friss híradásként jelent meg, hogy Dánia nem folytatja az energiafordulatot, meg kívánja szüntetni a megújuló törvényt.
A dán hír nem is olyan friss, de a német sajtó elhallgatta. A hír elsőként 2016. máj. 17‐én a „klimaretter.info” internet portálon jelent meg. E szerint az új Venstre‐kormány meg akar szabadulni a „szélenergia‐világelső” titulustól, és vissza akar térni a fosszilis energiahordozókhoz. A korábbi klímacélokból vissza akar venni, és a legfrissebb bejelentése szerint a német EEG‐ökojáruléknak megfelelő PSO‐járulékot („Public Service Obligation”) a következő évtől kezdődően lépcsősen megszünteti. Tudni kell, hogy jelenleg Dániában a villamos energia 40 %‐át szélerőművek termelik. Ez okozza a magas áramárakat, miközben ebből évi egy milliárd euró folyik be az államkasszába. A kormány az áramtarifákat elsősorban azért kívánja csökkenteni, hogy az ipari fogyasztók nemzetközi versenyképességét javítsa, és ezzel áttételesen a munkahelyeket megőrizze. Ennek érdekében vállalja inkább a szélerőműves termelés visszafogását és a szén‐dioxid kibocsátásának növekedését (amely évi mintegy egy millió tonnára tehető, ami az IPCC‐becslések szerint 0,000001 fok globális hőmérsékletnövekedést jelentene). Lars Christian Lilleholt energetikai miniszter szerint ez a növekedés globálisan nem jelentős, és természetesen vállalják a szén‐dioxid kvóták befizetését. Lilleholt: Dániában a megújuló politika egyszerűen nagyon sokba kerül, a költségek egyre csak növekedtek. Nem tudjuk akceptálni, hogy a privátszektor és a háztartások ilyen sokat fizessenek. Karsten Lauritzen adóügyi miniszter: A PSO‐tarifa drága és nem effektív. Sokáig azt hittük, hogy az emelkedő árak viselhetők, de most már teljesen világos, hogy új alternatívát kellett találnunk. Ezért a kormány készen áll a PSO‐járulék megszüntetésének erőpróbájára. Öt tengeri szélerőmű építését máris leállították.
Röviden szólva: Dánia a klíma‐ és energiapolitikájának szekerét visszafordította, az ideologikus klímapolitika helyett a reálpolitika útjára lépett. Ehhez viszont kormányváltásra volt szükség.
Ennek tükrében röviden érdemes még visszatérni Németországhoz, ahol a Merkel‐féle Energiewende tovább folytatódik, noha 2019‐től ott is reformokat kívánnak bevezetni. A FAZ cikke szerint az áramfogyasztók számára az Energiewende egy feneketlen hordóvá vált.
Andreas Mihm gazdasági szerkesztő jelzése szerint ezért egyre több és élesebb vita alakul ki a koalíción belül, valamint a szövetségi kormány és a tartományok között. Szerinte valamiféle „fényfelvillanás” talán észlelhető, de ez nem az alagút vége. Ezzel mintha ő is azt sugallná, hogy Németország klíma‐és energiapolitikáját is vissza kellene fordítani. Mindenesetre két fontos tényre felhívja a figyelmet:
Először: a szélerőművek időszakos túltermelése során keletkező „ökoáram” nagy méretekben nem tárolható.
Másodszor: a villamos hálózat stabilitása a hagyományos (szén‐, gáztüzelésű és atom) erőművekben termelt áram rendelkezésre állásától függ.
Dr. Frank Endres professzor (Technische Universität Claustal‐Zellerfeld) ezzel kapcsolatos aranymondása: „Energiatárolók nélkül az Energiewende műszakilag nem lehetséges, energiatárolókkal pedig beláthatatlan ideig gazdaságosan nem lehetséges.
Azért Németországban is változnak az idők. Merkel kancellár asszony nagyon határozottnak és meghatározónak hitt álláspontjai is változóban vannak. Gondoljunk a migránspolitikában bekövetkezett „száznyolcvan fokos fordulatára”1 .
Vagy legújabban: egy berlini beszédében a Vlagyivosztoktól Lisszabonig húzódó gazdasági térség orosz elképzelésére utalva kiemelte, „mindenki a jó gazdasági kapcsolatokban érdekelt, és lépésről‐lépésre el kell jutni az EU és Oroszország egységes gazdasági térségének kiépítéséig”2 .
Most még a harmadik („három a magyar igazság”) megvilágosodásra, a klíma‐ és energiapolitikában való visszafordulásra várunk, de ehhez Dániához hasonlóan nagy valószínűséggel először Németországban is kormányváltozásra lesz szükség.
(dr. Petz Ernő, 2016. 06. 12.)
1 Boros János: A politika, mint bűvészet. MN, 2016. jún. 6.
2 Közös térség Oroszországgal. MN, 2016. jún. 11. (MTI)
Forrás:
http://energiaakademia.lapunk.hu/tarhely/energiaakademia/dokumentumok/201606/dania_visszafordul.pdf
|
|
Dátum: 2016. June 17. Friday, 20:10 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
